CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. A jegybankok és a fizetési rendszer kapcsolat
2. A monetáris politika döntéshozatali folyamatának változása
3. A magyar fizetési rendszer
3.1 A Bankközi Zsírórendszer (BZSR)
3.2 A VIBER
3.3 A KELER szerepe a VIBER-ben
4. Monetáris politika és likviditásmenedzselés a bruttó elszámolási rendszerben
4.1 A kötelező tartalék iránti kereslet
4.2 A tartalékok kínálata: napközbeni likviditási hitel
4.3 Likviditásmenedzselés és jegybanki monitoring
5. A jegybanki instrumentumok működése VIBER környezetben
5.1 O/N repó- és betétügyletek, rendelkezésre állás
5.2 Sorlebontásos repó
5.3 Repó és betéti tenderek
5.4 Gyorstenderek
5.5 Egyéb napvégi likviditási hitelek
6. Következtetések
7. Irodalomjegyzék
Bevezetés
A jegybanki instrumentumok hatékony működtetésének egyik feltétele a biztonságos és fejlett fizetési rendszer. Amonetáris politika és a fizetési rendszer működése kölcsönösen hatnak egymásra: a jegybanknak fontos szerepe lehet a fizetési rendszer működtetésében, és a megfelelő fizetési rendszer kiépítése a monetáris politika hatékony transzmissziójának a feltétele.
A Magyar Nemzeti Bank 1994-ben már megkezdte egy biztonságosan működő bruttó elszámolási rendszer alapjainak megteremtését, és a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) 1999. szeptember 3-i bevezetésével egy valós idejű, nagy összegű fizetési megbízásokat elszámoló, fejlett sorkezelő rendszerrel rendelkező elszámolási rendszer jött létre, amely az értékpapírügyleteknél biztosítja a tételenkéni DVP elvet, és amelyben a későbbiekben lehetséges lesz az ügyféltételek feldolgozása is. A VIBER kompatibilis az Európai Unió közös fizetési rendszerével, a TARGET-tel.
Írásunk célja az, hogy egy rövid áttekintést adjon a monetáris politika és a fizetési rendszer működésének összefüggéseiről, hogyan segíti a fizetési rendszer működése a monetáris transzmissziót, illetve milyen szerepe lehet a jegybanknak a fizetési rendszerek működésében, működtetésében. Megvizsgáljuk, hogy Magyarországon a VIBER indulása után a likviditásmenedzselés feltételei hogyan módosulnak. A tanulmány befejező része bemutatja, hogyan történik az MNB instrumentumainak elszámolása a VIBER indulása után. A VIBER bevezetése azonban főleg technikai változást jelent az eddig működött rendszerhez képest, ezért a jegybank azt a célt tartotta szem előtt, hogy úgy segítse a jegybanki partnerek átállását az induláskor, hogy a megszokott üzleti feltételekhez képest minél kevesebb változás történjen. A feltételek újabb felülvizsgálata 2000 márciusától válhat szükségessé, amikor a VIBER az ügyféltételeket is fogadja.