Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Ligeti György
Gyújtós
Iskola, demokrácia, civilizáció

TARTALOM, BEVEZETŐ


Tartalom

I. BEVEZETŐ GONDOLATOK

  1. Szocializáció
    Állampolgári és politikai szocializáció
    A demokratikus állampolgári szocializáció

  2. Civilizáció, erkölcs
    Előítélet és tolerancia
    Erkölcsi szocializáció
    Konfliktusok az iskolában

  3. Az iskola maga
    Az iskola mint szocializációs közeg
    A közoktatási intézményrendszer működési mechanizmusa
    Az iskola terhei és felelőssége

II. A VALÓSÁG

  1. Szecskáztatás és konfliktuskezelés
    Esetleírás
    A szecskáztatás maga
    Következtetések, problémák

  2. Egy fegyelmi tárgyalásról
    A fegyelmi tárgyalás előzményei és lezajlása
    A diák családi háttere és előélete
    Iskolai háttér, pedagógusok
    Következtetések

  3. Jogsértések az iskolában
    Vince
    Iskolán kívüli ügyek
    Jogon kívüli megoldások: megfigyelés, nyomozás, zsarolás
    Házirendek
    Amikor a pedagógus joga sérül

III. A VALÓSÁG SZÁMOKBAN

  1. Bevezető két kérdőíves kutatás elé
    Kérdések
    A vizsgálat körülményei
    Ismeretek és tudatlanságok

  2. Attitűdök
    Ki a cigány?
    Ki számít zsidónak?
    Az egyes szocializációs hatások
    Összefoglalásul

  3. Cselekvési minták
    Összegzés

IV. A SZÜLŐK ÉS AZ ISKOLA

  1. A szülők tájékoztatása
    Kapcsolattartás a szülőkkel
    A szülők ismeretei a jogokról, az iskola dokumentumairól
    A tankötelezettség elmulasztása
    A gyermek érdemjegyei, magatartása, értékelésmódja
    Speciális nevelési szükségletű tanulók
    A szülő kötelességei - ütközések a gyermek jogaival

  2. A nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga
    Hogyan választanak iskolát a szülők?
    2.2 Körzetes iskolák
    2.3 Amikor az iskolaválasztás kényszer

  3. Szülői önszerveződés, érdekérvényesítés
    3.1 Az önszerveződés spontán módjai
    3.2 Érdekérvényesítés és szegregáció: a cs.-i óvoda

V. TEHETSÉGEK

  1. Megoldások a közoktatási intézményrendszeren belül
    1.1 Az osztály szintjén
    1.2 Az iskola szintjén
    1.3 Az iskolarendszer szintjén

  2. A közoktatási intézményrendszeren kívül
    2.1 Civil kezdeményezések
    2.3 A demokratikus állampolgári szocializáció lehetőségei az információs társadalomban

BEFEJEZŐ GONDOLATOK

FELHASZNÁLT IRODALOM

FÜGGELÉK

  1. Korábbi kutatások a témában
    Állampolgári kultúra, politikai szocializáció
    Előítéletek
    Társadalmi ismeretek
    Magatartásmódok, konfliktuskezelés, az iskola belső világa
    Jogok az iskolában
    Tanárok

  2. Kérdőívek
    2.1 A pécsi vizsgálat kérdőíve
    2.2 Az országos vizsgálat kérdőíve
    2.3 Az osztályfőnökök számára készült kérdőív

  3. Köszönetnyilvánítások

Bevezető gondolatok

Gyújtós. Így hívja egy gimnázium diáknyelve az iskola házirendjét. Azt gondolom, ez mindennél többet elárul napjaink középiskoláinak, diákjainak a jogról, törvényről, szerződésről való gondolkodásáról, az iskolában zajló értékátadási folyamatokról. Bár az elnevezés a diáknyelv terméke, a háttérben az iskola mindennapi működése fedezhető fel, mivel ebben az esetben a szleng nem az intézmény ellenére, hanem éppen annak hatására szülte a legfontosabb iskolai szerződés e népnyelv jellegű megnevezését.

Ez a könyv néhány, a mai magyar közoktatásban zajló folyamatot kíván bemutatni azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a demokratikus iskola létrejöttét segítse. Az elmúlt évek során módomban állt két országos és egy nagyvárost vizsgáló kutatást vezetni, melyek az értékátadási folyamatokat, a jogok és a kötelességek világát tárták fel az iskolában.

Az 1990-es évek és a XXI. század eleje egyszerre jelentik Kelet-Közép- Európában a polgári-demokratikus társadalmi rendszer kialakulását és az Európai Unióhoz való csatlakozás lehe-tőségének megteremtődését. A gazdasági, politikai feltételeken túl döntő szerephez jut a társadalom tagjainak gondolkodásmódja, az a kulturális klíma, amelyben a társadalmi folyamatok zajlanak. Kiemelt jelentőségű az a serdülőkorú csoport, amely a gyermekkor és a felnőttkor közötti mezsgyén fejlődve, rendkívül aktív befogadója a külvilág hatásainak, néhány év elteltével pedig a társadalmat aktívan alakító állampolgárrá válik. Vajon tudják- e a diákok és a tanárok (röviden az iskola polgárai), hogy melyek egyáltalán ezek az értékek, és ha tudják, mennyiben tér el az elvektől a mindennapi gyakorlat? Kutatómunkám során a demokratikus állampolgári nevelés híveként úgy kívántam vizsgálat tárgyává tenni azt a társadalmi szövedéket, amelyben az iskolai értékátadási folyamatokkal kapcsolatos kérdések felvetődnek, hogy mindvégig szem előtt tartottam a társadalmi gyakorlat jobbításának igényével összefüggő pragmatikus szempontokat is.

×