CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS |
Tartalom
I. Bevezetés
II. Az irodalom áttekintése
III. Az általunk használt modell
III.1. A modell működési elve
III.2. A modell kiterjesztése 2100-ig
III.3. A modell főbb feltevései
IV. Eredmények
IV.1. Alaperedmények
IV.2. Érzékenységvizsgálat: mennyiben függ a kapott adósság-változás értéke
bizonyos paraméterek, feltevések változtatásától?
IV.3. A diszkontálás megválasztása
IV.4. "A valóság próbája"
IV.5. További reformok
V. Konklúziók és további kutatási lehetőségek
VI. Irodalomjegyzék
Összefoglalás
A cikk a magyarországi nyugdíjrendszerben rejlő implicit államadósság- teher és az abban bekövetkezett változás becslésével foglalkozik egy demográfiai modell segítségével. Legfontosabb eredményeink összefoglalóan a következők. A magyar implicit adósság-állomány az 1998-as reformok előtt elég jelentős, ám nemzetközi összehasonlításban mégsem kiugróan magas volt. Ez a reformok eredményeképpen a GDP (1995-ös) több mint 100 %-áról kb. a 40 %-ára csökkent. Ez a GDP évi kb. 1,5 %-ának megfelelő permanens költségvetési megtakarítással ekvivalens. Amennyiben a 90-es évek végének gazdasági átmenetét kevésbé diszkontáljuk (azaz a ciklikusságot kevésbé simítjuk el), az eredmények még kedvezőbben alakulnak. További lehetséges reformszcenáriókat is elemezve, a járulékfizetésben bekövetkező 5 %-os (meglehetősen irreális) javulást leszámítva, egyedül az 1. pillér arányának további és elég nagymértékű csökkentése bizonyult az egyetlen megengedett iránynak. A járulék csökkentése, a hosszú táv figyelembevételével - legalábbis a jelenlegi feltevések mellett - nem tűnik reálisnak.