Az eddigi gyakorlattól eltérően bibliográfiánkban most nem kettő, hanem négy év termését adjuk közre. A jövőben ugyanezt az elvet követjük, s - mint ahogy már e mostani kötet összeállításakor is - a szelektálás is nagyobb lesz. Ez utóbbi elsősorban a napi- és hetilapokban szereplő, a folklorizmus témakörét érintő írásokra vonatkozik, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ezentúl a népművészeti fesztiválokról tudósító és a hasonló témakörökkel foglalkozó írások teljesen kimaradnának bibliográfiánkból. Ezek továbbra is bekerülnek, azonban az ugyanarról a rendezvényről szóló több tudósítás közül csupán egy vagy két terjedelmesebb, összefoglalóbb jellegű írás könyvészeti adatait tüntetjük fel.

Eddig, szakmai minőségtől és terjedelemtől függetlenül beválogattunk bibliográfiánkba az egyes önkormányzatok, magánszemélyek vagy kiadói vállalkozásként megjelentetett minden történelmi-honismereti kiadványt is. E tekintetben is változtattunk az eddigi gyakorlaton, elsősorban a tudományos követelményeknek inkább megfelelő, új információkkal bíró publikációkat részesítettük előnyben, vagyis azokat, amelyek szakemberek tollából származnak, s néprajzi dokumentumértékkel (is) bírnak. A kritikátlanul és ellenőrizetlenül összeválogatott néhány lapos helytörténeti kiadványokat (amelyek csupán az eddig megjelent kézikönyvek fejezeteinek kompilációi) mellőzzük. A szóban forgó publikációk bekerültek viszont a somorjai székhelyű szlovákiai nemzetiségi könyvtár, A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918-2000) c. kétkötetes munkába, ahonnan a nagyközönség és a szakma is tudomást szerezhet róluk (Dunaszerdahely 2000).

A fentiekkel is magyarázható tehát, hogy a négy év termését tartalmazó mostani néprajzi bibliográfia tételeinek száma nem magasabb, mint a legutóbbi két évet (1993-1994) bemutató köteté. Az alacsonyabb tételszámnak azonban van egy másik oka is, amely részben a Szlovákiában az 1995-1998-ban uralkodó politikai-társadalmi helyzettel is összefüggésben van. Erre az időszakra esik a harmadik Meciar-kormány ténykedése. E kormány (többek között) magyarellenes, nacionalista politikájának egyik - szinte azonnali - megnyilvánulása volt, hogy a magyar nyelven megjelenő sajtótermékektől megvonta az állami támogatást, így történhetett meg, hogy a Csemadok nagy múltú, 1956 óta rendszeresen megjelenő kulturális hetilapja, a Hét, továbbá az 1989 novemberében útjára indított Nap című hetilap is megszűnt. E két sajtóorgánumban rendszeresen jelentek meg néprajzi ismeretterjesztő írások, azt is mondhatjuk, hogy elsősorban ezek voltak az ilyen típusú néprajzi írások legfontosabb fórumai. (Gondoljunk csak a Hétben megjelent számos sorozatra, mint például a Zenei anyanyelvünk, A szlovákiai magyar népviseletek, Népi építészet, Népi hangszerek, Gyökér hozta fáját stb.). Az tény, hogy a Meciar-kormanyhoz közeli új politikai tömörülés, amelyet a szlovákiai magyar közéletben csak "hosszú nevű magyar párt"-ként, vagy "Gyimesi-pártként" emlegettek (Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért), állami támogatásból rövidesen útjára indított egy képes hetilapot Életünk címmel. Bár e lapban is jelentek meg ebben az időszakban ismeretterjesztő néprajzi írások, de ezek száma jóval alacsonyabb volt, mivel a legtöbb szerző (akik eddig rendszeresen publikáltak a Hét-ben, illetve a Nap-ban) elvi, illetve erkölcsi megfontolásból ide nem adott írásokat, nem kívánta nevével legalizálni ezt a csoportosulást (a szlovákiai magyarság zöme a Meciar-kormány és a fent említett párt magyar nyelvű politikai szócsövének tartotta az Életünket).

Az ecsetelt nehéz politikai helyzet ellenére az említett időszakban (elsősorban a magyarországi alapítványoknak köszönhetően) mégis számos néprajzi kiadvány látott napvilágot, így a könyvkiadásban nem állt be különösebben nagy törés.

Ami a bibliográfia összeállításának gyakorlati oldalát illeti, sajnos, az elmúlt időszakban sem sikerült elérni, hogy néprajzkutatóink rendszeresen megküldjék megjelent írásaiknak jegyzékét, de külön felkérésre - ha nem is valamennyien - ezt megtették.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően az előző kötetből kimaradt tételeket e mostaniban közöljük, csillaggal jelölve. A kötet struktúrája sem változott, tehát a tételeket a szerzők alfabetikus sorrendjében közöljük, s a tárgymutató mellett helyet kap a helynévmutató, a feldolgozott periodikák jegyzéke, valamint külön feltüntetjük azon személyek névsorát, akikkel kapcsolatban a kötetben valamilyen írás (interjú, megemlékezés stb.) szerepel.

Reméljük, hogy e négy év termését összegző kötetet továbbra is haszonnal forgatják majd nem csupán a néprajz, hanem a társadalomtudományok más területén tevékenykedő szakemberek, illetve a helytörténészek, pedagógusok, no és persze a diákok is.