Előszó

A mai Szlovákia déli, szélesebb-keskenyebb sávjában élő magyarok évszázadokon keresztül együtt, illetve egymás mellett éltek más népekkel. Népi kultúrájuk tehát meg sem érthető anélkül, hogy ne ismernénk ezeknek az etnikumoknak (szlovákoknak, németeknek, horvátoknak, ruszinoknak, zsidóknak, romáknak, lengyeleknek stb.) a népi kultúráját is, illetve azokat a mechanizmusokat, amelyek az évszázados együtt-, illetve egymás-mellett-élést meghatározták, azokat a csatornákat, amelyek az egyes kultúrjavak ide-oda vándorlását lehetővé tették. A Fórum Társadalomtudományi Intézet komáromi Etnológiai Központja kutatási prioritásai között éppen ezért az interetnikus kapcsolatok bármily jellegű vizsgálata előkelő helyen szerepel, s ennek jegyében indítjuk útjára az Inter-ethnica című sorozatunkat is. Mivel a kérdéskör, az interetnikus kapcsolatok kérdésköre rendkívül tág, ez a sokszínűség és sokrétűség reményeink szerint visszatükröződik majd a sorozat egyes kötetein is. Ezek skálája egy-egy település, kistérség etnikai képe alakulásának dokumentálásától, elemzésétől kezdve a népi kultúra egyes részterületein rögzíthető interetnikus kölcsönhatások bemutatásán át egészen a nemzeti tudat, az identitásváltozás-vizsgálatok eredményeinek a közreadásáig terjed.

És most még néhány szó konkrétan ehhez a munkához. A szerző kéziratát 1995-ben zárta le és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén doktori értekezésként védte meg. Anyagiak hiányában csak most kerülhetett sor a közreadásra, így a szakirodalomban időközben megjelent újabb eredmények nem vagy csak kivételes esetekben lehetnek a kötet hivatkozásanyagába beépítve. Az alapvetően a régebbi szakirodalom, továbbá statisztikai-demográfiai adatok, illetve részben eleddig közöletlen levéltári források felhasználásával a Felső-Bódva völgye településekre lebontott etnikai és felekezeti képét nyújtja a szerző az utóbbi jó két évszázad tükrében. Mivel jól tudjuk, hogy a népi kultúrában nyomon követhető interetnikus kölcsönhatások sok esetben korábbi telepítésekre, az azokat követő asszimilációs folyamatokra vezethetőek vissza, a térség népi kultúrájának további kutatása során fontos kiindulópontként szolgálhat majd ez az összeállítás.

Komárom, 2002. január 6.
Liszka József