CÍMLAP
|
Hangköltemények TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ |
Tartalom
- Sámánének (1968) mono (1:28)
hang: Ladik Katalin - Reflexio 7. (1974) sztereo (12:42)
zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
hang: Ladik Katalin - Phonopoetica 1. rész (1976) mono (4:35)
(G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
hang: Ladik Katalin
munkatársak: I. Fece, B. Stajić - Phonopoetica 2. rész (1976) mono (2:58)
(G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
hang: Ladik Katalin
munkatársak: I. Fece, B. Stajić - Phonopoetica 3. rész (1976) mono (3:21)
(G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
hang: Ladik Katalin
munkatársak: I. Fece, B. Stajić - Phonopoetica 4. rész (1976) mono (3:57)
(G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
hang: Ladik Katalin
munkatársak: I. Fece, B. Stajić - Sirató (1978) mono (2:23)
hang,szöveg: Ladik Katalin - Négy fekete ló mögöttem repül (1978) sztereo (2:53)
hang, szöveg: Ladik Katalin - Magyar népdal (1979) mono (2:04)
hang: Ladik Katalin - Táncdal, hangcsoportok (1979) mono ( 4:09)
hang: Ladik Katalin
szöveg: Weöres Sándor - Víziangyal 1. rész (1989) sztereo (5:6)
hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
ének: Biszák Júlia
zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov - Víziangyal 2. rész (1989) sztereo (5:20)
hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
ének: Biszák Júlia
zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov - Víziangyal 3. rész (1989) sztereo (3:44)
hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
ének: Biszák Júlia
zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov - Víziangyal 4. rész (1989) sztereo (9:50)
hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
ének: Biszák Júlia
zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov - Három árva 1. rész (1990) sztereo (8:21)
(magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
hang: Ladik Katalin
munkatárs: Boris Kovač - Három árva 2. rész (1990) sztereo (9:10)
(magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
hang: Ladik Katalin
munkatárs: Boris Kovač - Kőműves Kelemenné (1990) sztereo (7:55)
(magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
hang: Ladik Katalin
munkatárs: Boris Kovač - Ufo-nopoetica (1976-93) sztereo (4:36)
hang, szöveg: Ladik Katalin
munkatársak: Ivan Fece, Borislav Stajić, Hortobágyi László - Drága ügyvéd úr reggelei (2001) sztereo (10:05)
hang, szöveg: Ladik Katalin
munkatárs: Kerekes Endre
Fülszöveg
Ladik Katalin a nagyon kevés költők egyike, aki eklatáns módon szemlélteti, hogy a költői közlés nyelve, az írott kódrendszeren túl, a hangban, látványban, mozdulatban, a konkrét akusztikai és vizuális artikulációban valósul meg a maga teljességében. A nagy színpadi tapasztalattal rendelkező művész pontosan tudja, hogy a nyomtatásos közlésre szánt versének élő előadása is több mint előadóművészet: kreatív interpretáció, amely új, magában való műként jelenik meg, és így is értelmezhető. És akkor még nem beszéltünk az emberi test beszédének, vagyis a hangnak, a vokalitásnak, illetve a mozgásnak az élő vizualitásnak a régiójáról, amely rendkívül gazdag módon kitágítja a költői nyelv közléslehetőségeit.
A költő jelenlétével, vagy csak a hangjával, vagy a képzelet írásba kódolt formáival tehát tested ad a szónak, a nyelvnek. A hanggal, a nyelvi közlés testi realizációjával az ember - többnyire anélkül, hogy gondolna rá - már a köznapi érintkezésben is testet ad a nyelvnek. A nyelvet tudatosan alkalmazó művész azonban kiváltképpen gondol erre különösen olyan költő, mint Ladik Katalin, aki költészetében a nyelv valamennyi kiterjedését alkalmazza: írott szövegköltészetét a magyar kritika itt-ott már méltó helyén kezeli; az ezeken alapuló vagy ezektől független fónikus, vagyis hangköltészeti munkáit már csak a nemzetközi művészi élet ismeri első vonalában.
Ladik Katalin olyan költői szövetet alkotott, amelynek minden szála külön-külön is felismerhető, amelynek autonómiával is rendelkező mintáit érzékelhetjük, amely ugyanakkor a maga teljességében szuprapoétikus, tehát az egyes költői közlésrétegek érvényén felül is értelmezhető költészetet teljesít meg.
Ladik költészetét értelmezve visszatalálok ahhoz - amit saját "transzpoézisem" állandó önértelmezési kísérletei során, de a költészetre általános érvénnyel kiterjeszthetőnek vélve így fogalmaztam meg: a költészet tér, anyag és mozgás. No meg persze hang és szellem, teszem hozzá.
Szkárosi Endre
A Kiadó előszava
2003. december 5-én elkezdtük kiadni Ladik Katalin életművét. Elsőként a Fűketrec című - addig kiadatlan - verseskötetet jelentettük meg. Azonos címmel számos vers, hangköltemény formában is kiadásra került a szerző előadásában. Ezennel folytatjuk az életműkiadást; A négydimenziós ablak 1998-ban jelent meg hagyományos könyv alakban a FEKETE SAS KIADÓ gondozásában, Budapesten.
Jelen kötettel egyidőben ismét - számos vers, hangköltemény formában is kiadásra kerül a szerző előadásában, A négydimenziós ablak - hangköltemények címmel. A négydimenziós ablak - hangköltemény mp3-as formátumú hanganyag jelen formájú technikai kivitelezését a Magyar Elektronikus Könyvtár munkatársai végezték el: a hang CD digitalizálását, darabolását Csáki Zoltán végezte, a szervezés Moldován István munkája. Ezen hangköltemények a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában találhatók meg, s a következő címről tölthetők le: https://mek.oszk.hu/01600/01611 A kötet a Bibliotheca Mikes International honlapján kívül letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából is a következő címről: https://mek.oszk.hu/01600/01610