Tétel adatlapja
CÍMLAP
Ladik Katalin
A négydimenziós ablak
Hangköltemények


TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ



Tartalom

  1. Sámánének (1968) mono (1:28)
    hang: Ladik Katalin

  2. Reflexio 7. (1974) sztereo (12:42)
    zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
    hang: Ladik Katalin

  3. Phonopoetica 1. rész (1976) mono (4:35)
    (G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
    hang: Ladik Katalin
    munkatársak: I. Fece, B. Stajić

  4. Phonopoetica 2. rész (1976) mono (2:58)
    (G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
    hang: Ladik Katalin
    munkatársak: I. Fece, B. Stajić

  5. Phonopoetica 3. rész (1976) mono (3:21)
    (G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
    hang: Ladik Katalin
    munkatársak: I. Fece, B. Stajić

  6. Phonopoetica 4. rész (1976) mono (3:57)
    (G.J. de Rook, G. Sandri, F. Zagoričnik, Szombathy B., Tóth G., Ladik K. vizuális költeményeinek fonetikus előadása)
    hang: Ladik Katalin
    munkatársak: I. Fece, B. Stajić

  7. Sirató (1978) mono (2:23)
    hang,szöveg: Ladik Katalin

  8. Négy fekete ló mögöttem repül (1978) sztereo (2:53)
    hang, szöveg: Ladik Katalin

  9. Magyar népdal (1979) mono (2:04)
    hang: Ladik Katalin

  10. Táncdal, hangcsoportok (1979) mono ( 4:09)
    hang: Ladik Katalin
    szöveg: Weöres Sándor

  11. Víziangyal 1. rész (1989) sztereo (5:6)
    hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
    ének: Biszák Júlia
    zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
    szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
    munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov

  12. Víziangyal 2. rész (1989) sztereo (5:20)
    hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
    ének: Biszák Júlia
    zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
    szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
    munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov

  13. Víziangyal 3. rész (1989) sztereo (3:44)
    hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
    ének: Biszák Júlia
    zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
    szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
    munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov

  14. Víziangyal 4. rész (1989) sztereo (9:50)
    hang: Ladik Katalin, Fischer Károly
    ének: Biszák Júlia
    zene, hangszer: Király Ernő, citrafon (új hangszer)
    szöveg: Ladik Katalin, Lewis Carroll, James Joyce
    munkatársak: Vajda Tibor, Doru Barbulov

  15. Három árva 1. rész (1990) sztereo (8:21)
    (magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
    hang: Ladik Katalin
    munkatárs: Boris Kovač

  16. Három árva 2. rész (1990) sztereo (9:10)
    (magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
    hang: Ladik Katalin
    munkatárs: Boris Kovač

  17. Kőműves Kelemenné (1990) sztereo (7:55)
    (magyar népballada feldolgozása, eredeti hangfelvétel felhasználásával)
    hang: Ladik Katalin
    munkatárs: Boris Kovač

  18. Ufo-nopoetica (1976-93) sztereo (4:36)
    hang, szöveg: Ladik Katalin
    munkatársak: Ivan Fece, Borislav Stajić, Hortobágyi László

  19. Drága ügyvéd úr reggelei (2001) sztereo (10:05)
    hang, szöveg: Ladik Katalin
    munkatárs: Kerekes Endre


Fülszöveg

Ladik Katalin a nagyon kevés költők egyike, aki eklatáns módon szemlélteti, hogy a költői közlés nyelve, az írott kódrendszeren túl, a hangban, látványban, mozdulatban, a konkrét akusztikai és vizuális artikulációban valósul meg a maga teljességében. A nagy színpadi tapasztalattal rendelkező művész pontosan tudja, hogy a nyomtatásos közlésre szánt versének élő előadása is több mint előadóművészet: kreatív interpretáció, amely új, magában való műként jelenik meg, és így is értelmezhető. És akkor még nem beszéltünk az emberi test beszédének, vagyis a hangnak, a vokalitásnak, illetve a mozgásnak az élő vizualitásnak a régiójáról, amely rendkívül gazdag módon kitágítja a költői nyelv közléslehetőségeit.

A költő jelenlétével, vagy csak a hangjával, vagy a képzelet írásba kódolt formáival tehát tested ad a szónak, a nyelvnek. A hanggal, a nyelvi közlés testi realizációjával az ember - többnyire anélkül, hogy gondolna rá - már a köznapi érintkezésben is testet ad a nyelvnek. A nyelvet tudatosan alkalmazó művész azonban kiváltképpen gondol erre különösen olyan költő, mint Ladik Katalin, aki költészetében a nyelv valamennyi kiterjedését alkalmazza: írott szövegköltészetét a magyar kritika itt-ott már méltó helyén kezeli; az ezeken alapuló vagy ezektől független fónikus, vagyis hangköltészeti munkáit már csak a nemzetközi művészi élet ismeri első vonalában.

Ladik Katalin olyan költői szövetet alkotott, amelynek minden szála külön-külön is felismerhető, amelynek autonómiával is rendelkező mintáit érzékelhetjük, amely ugyanakkor a maga teljességében szuprapoétikus, tehát az egyes költői közlésrétegek érvényén felül is értelmezhető költészetet teljesít meg.

Ladik költészetét értelmezve visszatalálok ahhoz - amit saját "transzpoézisem" állandó önértelmezési kísérletei során, de a költészetre általános érvénnyel kiterjeszthetőnek vélve így fogalmaztam meg: a költészet tér, anyag és mozgás. No meg persze hang és szellem, teszem hozzá.

Szkárosi Endre



A Kiadó előszava

2003. december 5-én elkezdtük kiadni Ladik Katalin életművét. Elsőként a Fűketrec című - addig kiadatlan - verseskötetet jelentettük meg. Azonos címmel számos vers, hangköltemény formában is kiadásra került a szerző előadásában. Ezennel folytatjuk az életműkiadást; A négydimenziós ablak 1998-ban jelent meg hagyományos könyv alakban a FEKETE SAS KIADÓ gondozásában, Budapesten.

Jelen kötettel egyidőben ismét - számos vers, hangköltemény formában is kiadásra kerül a szerző előadásában, A négydimenziós ablak - hangköltemények címmel. A négydimenziós ablak - hangköltemény mp3-as formátumú hanganyag jelen formájú technikai kivitelezését a Magyar Elektronikus Könyvtár munkatársai végezték el: a hang CD digitalizálását, darabolását Csáki Zoltán végezte, a szervezés Moldován István munkája. Ezen hangköltemények a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában találhatók meg, s a következő címről tölthetők le: https://mek.oszk.hu/01600/01611 A kötet a Bibliotheca Mikes International honlapján kívül letölthető a Magyar Elektronikus Könyvtár állományából is a következő címről: https://mek.oszk.hu/01600/01610


×