Bevezetés

Heltai Gáspárról rendszeres biográfiát eddigelé senki sem kísérlett meg. Bod Péter adatainál egészen Toldy Ferencig többet nem tudott róla a történetírás. Szabó Károlyé az érdem, hogy a még meglevő bibliográfiai adatokat róla pontosan összeszedte. Teutschnál fontosabb Seivert, a Nachrichten írója, és Jakab Elek, ki előbb "Dávid Ferenc Emléke", majd Kolozsvár monográfiájának megírásakor felkutatván e város levéltárát, sok életrajzi adatot hozott napfényre. Szilády Áron a R. M. K. T.-ban értékes irodalmi adalékokat tesz közzé. Helmár Ágost és Zsilinszky Mihály a történetírói, Imre Lajos és Beöthy Zsolt a szépprózai, Kanyaró Ferenc a reformátori munkásságáról mond szakszerű véleményt.

Mit lehet ezek után még írni Heltairól? Az elszórt adatok összeszedése, egybeillesztése maradt hátra csupán s ezt kísérlém meg tanulmányomban. Eredetiségre nem törekedhettem, hiszen a tárgykör nem szab új nézőpontot. Adott határok között, nagy alakok mellett, lehetőség szerint kerülve a viharokat, oly területre van szorítva a feldolgozásra váró anyag, hol sokszor a környezet, többször a vezetők iránya vagy a kor egyetemes áramlata százakat, ezreket sodor magával. Csoda-e, ha e sokaságban elvész néha az érdemesebb is? Ha gyérül a tömeg, ha ritkul az esemény, - igaz, egyedül marad Heltai, de ilyenkor csak külső alakja látszik. Olyan, mint a gép szerkezete, mely együttesen kifogástalanul működik, részeire bontva azonban - nem mutat semmit functiójából, értékéből, lényegéből. Egy szóval Heltai, ha egymagában áll, nem az igazi Heltai. Ilyen körülmények között nem annyira "arckép"-festésre törekedtem, mint azon közös munka megjelölésére, melyben Heltai is részt vett.