Bevezetés

Mi is a régészet? Mivel foglalkozik a régész? S ha kedved támad hozzá, hogyan lehetsz te is az?

Egyszerűen válaszolhatunk rá. A régészet egy olyan tudomány, amely letűnt korokkal foglalkozik, a múlt homályába vesző nyomokat követi, az ősi emlékeket keresi és kutatja, kelti újra életre. A régész pedig az az ember, aki ezt a tudományt műveli. S hogy hogyan lehet valaki régész? Ha úgy dönt, az szeretne lenni, a középiskola befejeztével beiratkozik egy egyetemre, ahol ezt a tudományt tanítják.

Az emberek nagy része azonban igen keveset tud a régészetről. Hallottak talán híres felfedezésekről, régészeti leletekről, a régészet nagy ünnepnapjairól, de mit sem tudnak annak hétköznapjairól, s a hétköznapok öröméről, sikereiről és kudarcairól.

Mások kincskeresésnek hiszik, vagy valami olyan foglalatosságnak, aminek vajmi kevés köze van a ma emberéhez. De figyeljétek csak meg, szinte minden fejezet, amit e könyvben olvastok majd, avval kezdődik: nem új dolog, már régen is, úgy volt már az őskor embere is, már az ókori ember is tudta... Azaz, amivel ma foglalkozunk, valahol a múltban kezdődött el. Igyekszünk bemutatni ennek a foglalkozásnak, hivatásnak az igazi arcát, s szeretnénk megosztani veletek a felfedezés örömét, megmutatni a hasznát, közelebb hozni hozzátok a múltat. Gyertek velünk!

*

Nem véletlen, hogy sokszor kincskeresőknek hiszik a régészeket. A kincsek mindig is foglalkoztatták az embereket. Hány mese, legenda szól elrejtett és megtalált aranyról, drágakőről, gazdagon megrakott és elsüllyedt hajókról, mesés gazdagságot rejtő barlangokról! A kincs gazdagságot jelent, eszközt ad az ember kezébe, hogy céljait könnyebben elérje. If várbörtönében Faria abbé mesélt Edmond Dantesnak Monte Cristo szigetén elrejtett kincsekről, s amikor a rab kiszabadul, a világ urává válik ennek segítségével. Romantikus történet. De benne van az ember vágya a gazdagságot, hatalmat jelentő kincs után. A régészet kialakulásában ez is nagy szerepet játszott. Hiszen régen sem volt másképpen, mint ma. Ha véletlenül cserepeket, csontokat találtak, ez még nem mozgatta meg az emberek fantáziáját. De amikor arany-, ezüstpénzt forgatott ki az eke, vagy egy szép szobor került napvilágra, már más volt a helyzet. Miért? Mert a szaktudással nem rendelkező ember nem ismerhette fel az előkerülő tárgyak igazi értékét. Viszont az arany, ezüst értéke már nem volt ismeretlen a számára. A szobor pedig szépségénél fogva jelentett értéket. Éppen ezért kutattak az értékek után, s amikor megtalálták, gyűjteni is kezdték.

A gyűjtés, gyűjtőszenvedély a másik mozgatórugó, ami hozzájárult ahhoz, hogy a régészet kialakuljon, majd tudománnyá váljon.

Kezdjük tehát a mozgatórugókkal, kövessük nyomon, lépésről lépésre, hogyan alakult ki a régészet tudománya a történelem során, s ismerkedjünk meg azokkal a fogalmakkal, amikkel a ma régésze is dolgozik. S nemcsak a régész munkájával, hanem annak segítőtársaival is, akik nélkül az emberiség múltja nem emelkedhetne ki a feledés homályából.