CÍMLAP
|
I. kötet TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Előszó az első kötethez
I. Az esztétika tárgya, módszere és kapcsolatai a rokon tudományokkal
1. Az esztétika tárgya
2. Az esztétika módszerei
3, Az esztétika interdiszciplináris jellege
II. Az esztétikai erőtér eredete. A mágikus szinkretizmus mint az esztétikai-művészi
tevékenység bölcsője
1. Felfogások az esztétikum eredetéről
2. A világ fölötti kontroll illúziója a mágiában
3. A primitív mágia rendszerezése
4. A mágikus szinkretikus korszak esztétikai értékelése
III. Az esztétikai erőtér felépítése
1. Az esztétikai erőtér összetevőinek viszonyjellege. Az esztétika viszonyfogalmai
2. Az esztétikai szféra pólusfogalmai. Eszmény és valóság
3. A művészi-mesteri fogalmának esztétikai jelentésköre
4. Az érzelmek esztétikája
5. A művészi jelentés zeneisége. A meghatározatlan tárgyiasság párhuzamos elemzése
a meghatározatlansági relációval
6. Az esztétikai mező értékrendje
7. Az elemi viszonyok - az esztétikai mező atomjai
8. A viszony anatómiája
9. Az esztétikai mező értéke
10. Az esztétikai mező értékállapotai
11. Az esztétikai erőtér értékkategóriái. Az esztétikai értékek létrehozása
12. Az esztétikai kategóriák rendszerei
13. A groteszk-transzcendens tengelyrendszer
IV. Az esztétikai kategóriák
1. A groteszk és az abszurd kategóriái a zenében
2. A groteszk kategóriája
3. Az abszurd kategóriája
4. A szép-rút kategóriái
5. A fenséges-alantas kategóriái
6. A tragikum kategóriája
7. A komikum kategóriája
V. A kategóriaközti formák
1. A kategóriaközti formák meghatározó tulajdonságai
2. Történelmi szerkezetváltozások a kategóriaközti formák fejlődésében
3. A kategóriaközti formák osztályozása
VI. Az esztétikai erőtér más erőterek viszonyában
Szakirodalom
Abstract
Rezumat
Ismertető
A két kötetbe foglalt előadások a zeneesztétikát két szempontból elemzik.
Az első kötet az esztétikai erőtér kialakulásának kérdésével foglalkozik, az esztétikai értékek - a szép és a rút, a fenséges és az alantas, a tragikus és a komikus, valamint a groteszk és az abszurd - szerepét és jelentőségét szem előtt tartva a zenei üzenet művészi érzékivé tételében.
A második, előkészületben lévő kötetben a rétegmodell segítségével sor kerül általában a művészi alkotás és különösen a zenei alkotás esztétikai elemzésére, vagyis az alkotás anyaga (tárgya), a kifejezőeszközök, az alkotás külső formája (habitusa), a mű előadása, a belső forma és a művészi lényeg kibontakoztatására.
Forrás: http://www.szakkonyv.hu/konyv.php?i=7110