Tétel adatlapja
CÍMLAP
szerk. Ungváry Rudolf, Orbán Éva
Osztályozás és információkeresés

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

ELSŐ KÖTET:
AZ OSZTÁLYOZÁS ÉS ELMÉLETE

ELŐSZÓ
KRONOLÓGIA
AZ OSZTÁLYOZÁS,INFORMÁCIÓKERESÉS ÉS ROKON TERÜLETEINEK MAGYAR NYELVŰ SZÖVEGGYŰJTEMÉNYEI

AZ OSZTÁLYOZÁS MODERN KLASSZIKUSAI, AVAGY A NAGY ÖREGEK
Charles Ami Cutter és Melvil Dewey
William Charles Berwick Sayers: A könyvtári osztályozás kézikönyve
Henry Evelyn Bliss: Az ismeretek szervezése a könyvtárakban
Shiyali Ramamrita Ranganathan: Bevezetés a könyvtári osztályozásba

MEGKÖZELÍTÉS A FOGALMAK FELŐL: A KATEGÓRIÁK, OSZTÁLYOK, RELÁCIÓK, LÉTSZINTEK KUTATÓI
Zygmunt Kazimierž Dobrowolski: Osztályozási rendszerek szerkesztése
Eric de Grolier: Adokumentumok osztályozására és jelzetelésére használt általános fogalmak és osztályok (kategóriák) vizsgálata
Osztályozás száz évvel Dewey után
JASON L. FARRADANE, JEAN MARTIN PERREAULT, AVAGY A SZINTAKTIKAI RELÁCIÓK
Jason L. Farradane: Az osztályozás és indexelés tudományos elmélete és annak gyakorlati alkalmazása
Jean Martin Perreault: Tanulmány az ETO elméletének kialakításáról, szerkezetének megértése és felhasználásának megjavíthatósága céljából
A kategóriák és relátorok új rendszere
Ingetraut Dahlberg:
1. Az ETO újjáalakításának lehetőségei
2. Osztályozáselmélet tegnap és ma
3. Ismeretszervezés a kilencvenes években: alapok, problémák, célok
Az ismeretek egyetemes rendjének alapjai
Az egyetemes osztályozási rendszer kérdései és lehetőségei

BONIFATIJ MIHALOVIČ KEDROV ÉS EVGENIJ IVANOVIČ ŠAMURIN, AVAGY AZ IDEOLÓGIA HATÁSA AZ OSZTÁLYOZÁSRA
Bonifatij Mihalovič Kedrov:
1. A tudományok osztályozása
2. A könyvtári osztályozás kérdéseihez
Evgenij Ivanovič Šamurin: A bibliográfiai-könyvtári osztályozás történetének vázlata

A CRG - AZ ELSŐ NEMZETI OSZTÁLYOZÁSI TÁRSASÁG
Douglas J. Foskett: Osztályozás és indexelés a társadalomtudományokban
1. A szakterületek elemzésének terminológiai kérdései
Derek Austin és a PRECIS
Bevezetés a PRECIS szintaxisába

A SZABÁLYOZOTT, NYITOTT SZÓTÁR MINT OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER. A TEZAURUSZOK
Friederick Wilfried Lancaster: Az információkeresés szókincsének szabályozása
Alan Gilchrist: Az információkereső tezaurusz használata

A DOKUMENTÁCIÓS CÉLÚ OSZTÁLYOZÁS ÉS INDEXELÉS
Ingetraut Dahlberg: Osztályozás és/vagy indexelés. Tipizálási kísérlet
Reinhard Supper: Az intellektuális indexelés újabb módszerei
Gernot Wersig: A tezaurusz fogalmának új meghatározása
Információ, kommunikáció, dokumentáció. Hozzájárulás a fogalmak tisztázásához az információ-és dokumentációtudományban

WILLIAM JOHN HUTCHINS, AVAGY AZ OSZTÁLYOZÁS ÉS INDEXELÉS EGYSÉGES NYELVÉSZETI LEÍRÁSA
Indexelő és osztályozó nyelvek. Nyelvészeti tanulmány struktúrákról és funkciókról
A szakirodalmi tájékoztatás alapjai. Bevezető kézikönyv a gyakorlati dokumentalisztikába
Robert R. Freeman: Osztályozás a számítógépes információs rendszerekben a hetvenes években

MUTATÓ


MÁSODIK KÖTET:
AZ INFORMÁCIÓKERESÉS ÉS ELMÉLETE

I. RÉSZ
A GÉPESÍTÉS KEZDETEI

AZ INFORMÁCIÓKERESŐ GONDOLKODÁS KEZDETEI
Robert A. Fairthorne: Az információkeresés tudománya felé
Hans Peter Luhn: Automatizált tájékoztató rendszerek

AZ INTELLEKTUÁLIS ÉS GÉPI INDEXELÉS KÖZÖTT, AVAGY AZ ÖSSZEGEZŐK
Jesse Hauk Shera: A dokumentáció és az ismeretek szervezése
Könyvtárosság, dokumentáció, tájékoztatástudomány
Brian Campbell Vickery: A tárgyszavak és tárgyjelek kérdéseinek újabb eredményei
Visszakereső rendszerek elemzése
Deszkriptornyelvek
A könyvtár és a tájékoztatástudomány oktatása és a tudományos kutatás
Információs rendszerek
Az információkeresés technikái
Allen Kent és a könyvtártan enciklopédiája.
1. Encyclopedia of library and information science
2. Szaktájékoztató központok
Harold Borko: Útban az átfogó indexeléselmélet felé
Bertram Claude Brookes: Az informatika mint alapvető társadalomtudomány

A GÉPI INFORMÁCIÓKERESÉS KLASSZIKUSAI
Robert Mayo Hayes és Joseph Becker: A könyvtári adatfeldolgozás kézikönyve
Fredrick Wilfrid Lancaster és Emily Gallup Fayen: On-line információkeresés

AZ INFORMÁCIÓKERESÉS ÉRTÉKELÉSE
Cyrill W. Cleverdon: Horváth Tibor: A második cranfieldi jelentés
Horváth Tibor: Az aberyswyth-i jelentés
Michael Keen: A rangsorolásos információkeresési eljárások hatékonysága különböző súlyozási eljárások esetén
Jack Mills: Lépcsőzetes mutatózás és a szakkatalógus

AZ INFORMÁCIÓK CSERESZABATOSSÁGA
OSZK Fejlesztési Csoport: A nemzeti adatcsere formátuma és az összevont adatelemek
Sipos Márta: USMARC-UseMARCON-HUNMARC
Harold Dierickx: Egységes nemzetközi bibliográfiai adatcsereformátum felé
Fredrick G. Kilgour: Az "on-line" katalógus forradalma
Gerő Péter-Vladimir A. Skripkin: Az NTMIR mágnesszalagos bibliográfiai adatcsere-formátumáról
Alan Hopkinson: A bibliográfiai adatok nemzetközi használhatósága
Információátvitel és adatcsere-formátumok
Vajda Erik: Az adatcsere-formátumokról
Mirna Wilmer: Aszabványosítás szükségessége a géppel olvasható katalogizálásban
Fernanda M. Campos-M. Ines Lopes-Rosa M. Galvao: MARC adatcsere-formátumok és alkalmazásuk

A TELJES AUTOMATIZÁLÁS FELÉ: AUTOMATIKUS INDEXELÉS, AUTOMATIKUS OSZTÁLYOZÁS
M. E. Maron: Az információkeresés logikai analízise
Gerard Salton: Dinamikus információ-és könyvtári feldolgozás
Vita az "Automatikus információkereséshez használható gyors dokumentum osztályozás" című előadás után

II. RÉSZ
ON-LINE ÉS INTERNET

Karen Sparck Jones: Gépi indexek
Gondolatok az automatikus információkereséshez használt osztályozásról
Cornelis van Rijsbergen: Információ-visszakeresés
Jiri Panyr: Automatikus osztályozás és információkeresés
Jurij Anatoljevič Šrejder (1928), avagy kísérlet az osztályozás intenzionális matematikai -logikai elméletének megfogalmazására
Az információ szemantikai jellemzői
Rendszerek és modellek
A kettősség elve az osztályozáselméletben

MEGKÖZELÍTÉS A NYELVÉSZET SZEMPONTJÁBÓL
P. L. Garvin: A nyelvi adatfeldolgozás a nyelvész szemszögéből
L. E. Pšeničnaă -E. F. Skorohoďko: Információkeresés értelmi kódok alapján
Uriel Weinreich: Értelmi összefüggések felhasználása természetes nyelvek mondatstruktúrájának interpretálására
A. K. Žolkovskij -I. A. Me ľčuk: Értelmi összefüggések felhasználása természetes nyelvek mondatainak szintézisére
Jehoshua Bar-Hillel (1915), avagy a gépesítés szemantikai problémái
Az irodalomkeresés gépesítésének elméleti aspektusai
Válságban az információkeresés?

HEURISZTIKUS ÉS LÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉS, AVAGY A SZUBJEKTÍV TÉNYEZŐK MEGRAGADÁSÁNAK KÍSÉRLETE
Stephen P. Harter: On-line információkeresés. Fogalmak, elvek és technikák
Marcia John Bates: Az információkeresést megkönnyítő taktikák
Képzelettaktikák
N. D. Kravčenko: Az indexelés pszicholingvisztikai problémái
Peter Ingwersen: Keresési eljárások a könyvtárban. Kognitív szempontú elemzés
P. J. Vigil: Az on-line keresés pszichológiája

AZ ON-LINE INFORMÁCIÓKERESÉS ELTERJEDÉSE ÉS A KÉZIKÖNYVEK
Charles Meadow-Pauline Cochrane (Atherton): Vissza a jövőbe: az adatbázisipar kronológiája
Richard J. Hartley: On-line keresés. Elvek és gyakorlat
Stephen P. Harter: On-line információkeresés. Fogalmak, elvek és technikák
Miranda Lee Pao: Az on-line információkeresés fogalma

INFORMÁCIÓKERESÉS AZ INTERNETEN, AVAGY A VILÁGMÉRETŰ HOZZÁFÉRÉS A TÖMEGEK SZÁMÁRA
A tartalom szerinti információkeresés az interneten
Traugott Koch: Internetforrások tökéletesebb leírásához, szervezéséhez és kereséséhez alkalmas osztályozási rendszerek használata
Peggy Zorn [et al.]: Keresés a hálón haladóknak: szakmai fogások
G. Fletcher-A. Greenhill: Szakirodalmi hivatkozás internetforrásokra
Carla List: Az internet szentsége

MUTATÓ



Előszó

Az "Osztályozás és információkeresés" kötetei az ismeretek tartalom szerinti rendezésének és keresésének elméletével és gyakorlatával foglalkozó nemzetközi szakirodalom válogatott szemelvényeit tartalmazzák. A szemelvényeket a történeti fejlődés sorrendjében közöljük, a szerkesztők által választott korszakokba rendezve, melyek a könyv fő fejezeteinek tekinthetők.

Mind az egyes korszakokat, mind pedig a szerzőket kommentár vezeti be, melynek szövegét a bal szélen fekete függőleges csík jelöli. A szemelvényeken belül, ahol ez szükségesnek látszott, a szövegbe iktatva is szerepelhetnek kommentárok. Bennük elsősorban a szemelvény adott helyén említett kérdés részletesebb magyarázata olvasható; olykor ilyen formában utalunk a többkötetes könyv más szemelvényeiben található összefüggésekre. A szemelvényen belüli kommentárokat a szemelvény szövegétől eltérő betűtípussal szedtük.

A gyűjteménybe nem vettünk föl olyan szemelvényeket, melyek tárgya konkrét rendszer, speciális osztályozás vagy információkereső nyelv volt, hanem igyekeztünk összegező, áttekintő tartalmú művekből válogatni, melyekben a szerzők az osztályozás és információkeresés elvi-elméleti, vagy az e szakterületek egészére vonatkozó gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. A katalogizálásra, a fájlokra, adatbázisokra, dokumentációs és könyvtári információs rendszerekre és a gépesítésre ugyancsak nem terjedt ki a válogatás (jelentőségük miatt csak az adatcsere-formátumokkal tettünk kivételt). Nem vettünk föl olyan szemelvényeket sem, melyek a tárgyszavas információkereső nyelvekkel foglalkoznak, mivel ezek színvonalas válogatását Szilágyi Tibor "A tárgy- szó és a tárgyszókatalógus" című szemelvénygyűjteménye tartalmazza. Ha a szemelvény szerzőjétől, vagy a szóban forgó korszakra vonatkozóan önálló könyv formájában, szöveggyűjteményben vagy folyóiratban magyar nyelven megjelent fordítás, a bibliográfiai adatait hosszabb-rövidebb referátum kíséretében fölvettük a szemelvénygyűjteménybe. (A bibliográfiai leírást kurzív, a referátum szövegét a szövegen belüli kommentárokkal azonos betűtípussal szedtük.)

A szemelvények eredeti forrásadatait a magyar cím lábjegyzetében adtuk meg. A szemelvények eredeti irodalomjegyzékeit és lábjegyzetben megadott bibliográfiai hivatkozásait elhagytuk; ha feltétlenül szükség volt az eredeti hivatkozásra, azokat lábjegyzetekben adtuk meg. A szerkesztők és fordítók által írt lábjegyzeteket (a szerk.) megjegyzés azonosítja.

Az "Osztályozás és információkeresés" köteteinek fordítási, lektorálási és szerkesztési munkáit 1982-1986 és 1996-1999 között végeztük el. Gyűjteményünkben az ezredfordulóig szemelvényeztük az osztályozás és információkeresés történeti fejlődését. Nagyjából addig az időszakig, amelyben a világméretű hálózati rendszer kialakulásával gyökeresen átalakul mind az osztályozási, mind pedig az információkereső tevékenység. Ebben az átalakulásban teljesen új szakmai csoportok kezdtek foglalkozni a hálózaton belül használt rendező- és keresőrendszerek készítésével, akiknek sokszor semmiféle kapcsolata nincs az osztályozással és információkereséssel foglalkozó hagyományos - túlnyomórészt könyvtári és dokumentációs, továbbá on-line adatbáziskezelői - szakmákkal. Az ezzel járó szakmai információveszteséget azonban ki fogja egyenlíteni, hogy számos eddig figyelembe nem vett megoldás születik meg, és egy idő múlva elkerülhetetlenül felhasználják majd az osztályozási rendszerek és az információkeresés elméletének eddig felhalmozott tudományos eredményeit is. Ehhez megfelelő oktatásra, az eredmények közvetítésére, korszerű tudásmenedzsmentre van szükség. Kommentált szöveggyűjteményünkkel az volt a célunk, hogy támogassuk az ismeretek "visszacsatolásának" ezt a megtermékenyítő folyamatát.

Köszönjük a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, hogy a szöveggyűjtemény készítése befejeződhetett, valamint ennyi idő távlatában Papp Istvánnak, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ egykori igazgatójának, hogy a munkákhoz a lehetőséget 1982-ben megteremtette, és nem utolsósorban a magyarországi osztályozás és információkeresés hozzáértőinek, a barátainknak és kollégáinknak értő támogatását és tanácsait. Mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy szakmánk fontosabb nemzetközi publikációiból részletek e mű formájában magyarul is olvashatók és taníthatók.

Ungváry Rudolf - Orbán Éva
Budapest, 2000. január 1.


×