CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó (Nádor Orsolya)
I. A magyar mint idegen nyelv és a hungarológia fogalma
Giay Béla: A hungarológia fogalma
Giay Béla: A magyar mint idegen nyelv fogalma
Kísérletek a hungarológia fogalmának és tartalmának meghatározására
(Összeállította: Giay Béla és Nádor Orsolya)
II. A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának történeti kérdései
Nádor Orsolya: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának történeti
áttekintése a kezdetektől napjainkig
II.1. Magyartanítás a történeti Magyarországon
Lapok Bél Mátyás: Der Ungarische Sprachmeister c. könyvéből
Czuczor Gergely: A 'magyar nyelv' állapotja Gymnasiuminkban
Törvényjavaslat a magyar nyelv tanításának kötelezettségéről...
Tarczay Erzsébet: Magyar iskolák Horvát-Szlavonországban
Kőrösi Sándor: A közoktatás Fiuméban
Hegedűs Rita: Nyelvtan és kommunikáció viszonya egy szombathelyi magyar nyelvkönyvben
II.2. Magyartanítás külföldön - a magyar kulturális diplomácia
Magyary Zoltán: A külföldi magyar intézetek és egyéb tudományos kapcsolataink
Hankiss János: A kultúrdiplomácia alapvetése
Paikert Géza: Külföldi magyar intézetek
A VKM külföldi kulturális intézményeinek és azok tisztviselőinek jegyzéke
Fábián Pál: A magyar nyelv és irodalom tanítása a külföldi egyetemeken
II.3. Történelmi és művelődéstörténeti kapcsolataink és a magyartanítás
Mikó Pálné: Márton Józsefről
Lapok Márton József: Praktische Ungrische Sprachlehre c. könyvéből
Tóth László: Adalékok a XIX. századi olaszországi magyar-tanítás történetéhez
Deáky Zsigmond: Mért tanul a Lukkai Örökös Herczeg magyarul?
Lapok Deáky Zsigmond: Grammatica Ungherese ad uso degl' Italiani c. könyvéből
Pellegrini, Giovan Battista: Magyartanítás Olaszországban
Sas Andor: Riedl Szende Prágai korszakáról
Lapok Eduard Vodnařik: Mluvnice Jazyka Mad'arského c. könyvéből
Pražak, Richard: Hungarológia Csehszlovákiában
II.4. Magyarnyelv-oktatás nyelvrokonainknál és Svédországban
Korhonen, Mikko: A Helsinki Egyetem Magyar Intézete 60 éves
Lahdelma, Tuomo: A Jyväskyläi Egyetem hungarológiai programja
Piret, Norvik: Magyaroktatás a tartui egyetemen az Észt Köztársaság idején
Larsson, Lars.Gunnar: A magyar nyelv oktatásának kialakulása a svédországi egyetemeken
Szépe György: Lotz János pályája
Lotz János: Első grammatikai felfogásomról
II.5. Magyartanítás szláv nyelvterületen
Sieroszewski, Andrzej: A magyar filológia felsőfokú oktatása Lengyelországban
Takács Győző: A magyar mint idegen nyelv oktatása Bulgáriában
Trócsányi Zoltán: Magyar nyelvtan orosz nyelven 1855-ből
Lapok Deskó András: Vengerszkaja Grammatika c. könyvéből
Maityinszkaja, Klara: A magyar filológia (hungarológia) oktatása a Szovjetunióban
II.6. A magyar mint idegen nyelv/hungarológia helyzete angol és francia
nyelvterületen
Sherwood, Peter: Magyar stúdiumok Londonban
Lapok Csink János: A Complete Practical Grammar of the Hungarian Language c.
könyvéből
Várdy Béla: Magyarságtudomány az észak-amerikai egyetemeken és főiskolákon
Romsics Ignác: Francia-magyar kulturális kapcsolatok és a párizsi Magyar Intézet
a két világháború között
Lapok Kont Ignác: Petite Grammaire Hongroise c. könyvéből
III. A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának módszertana
Giay Béla: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának módszertani alapkérdései
III.1. Általános kérdések
Szende Aladár: A magyar nyelv és kultúra tanításának módszertanáról
Giay Béla: Néhány szempont a magyarnyelv-oktatás módszertani fejlesztéséhez
Éder Zoltán - Kálmán Péter - Szili Katalin: Sajátos rendező elvek a magyar mint
idegen nyelv leírásában és oktatásában
Kiss Jenő: Megjegyzések a német anyanyelvűek magyartanításának módszertani kérdéseihez
III.2. A magyar nyelv oktatása külföldön
Horváth Mátyás: A magyar mint környezeti nyelv diszciplináris és oktatási kérdései
Nagy Károly: Külföldi magyartanításunk módszereinek kialakításáról
Zaicz Gábor: Magyar szak az uppsalai egyetemen
Giay Béla - Lengyel Zsolt - Nádor Orsolya: A magyar mint idegen nyelv/hungarológia
külföldi oktatásának rendszerváltozatai a nyolcvanas években
III.3. Néhány magyarországi intézmény gyakorlatából
Giay Béla: A magyar mint idegen nyelv kutatása és oktatása a Nemzetközi Előkészítő
Intézetben
Sturcz Zoltán: A magyar mint idegen nyelv tanítása a műszaki egyetemeken és
főiskolákon
III.4. Néhány nyelvi-nyelvtani problémáról
A kiejtés és az intonáció tanítása két nyelvkönyv gyakorlatában
Szűcs József: Igecentrikus kommunikatív nyelvtanítás
Hegyi Endre: A vonzatközpontúság
Ginter Károly: A magyar határozórendszer tanításáról
Keresztes László: A magyar határozórendszer tanításáról Finnországban
Kiss Miklósné: Határozóink tanításának néhány problémája
Németh Jenő: A helyhatározó kifejezési eszközeinek tanítása
Naumenko-Papp Ágnes: A magyar szórend fő rendező elveiről
III.5. A hungarológiai szaktárgyak tanításáról
Giay Béla: A magyar irodalom külföldi egyetemi oktatása
Magyar Miklós: A magyar irodalom szerepe a magyar nyelv tanításában és az irodalom
mint diszciplína oktatásának lehetőségei az Université de la Sorbonne Nouvelle
Paris III egyetemen
Mayer Rita: Magyar irodalom magyarul a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen
Ódor László: A komplex országismeret-oktatás lehetőségei
III.6. Tankönyvek, tantervek
Szili Katalin: Nyelvünk a külföldieknek írt nyelvkönyvekben
Prileszky Csilla: A Színes Magyar Nyelvkönyv általános célkitűzései
A magyar nyelv tantárgy tanításának anyaga - a NEI tanterve
Előszó
A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem hallgatói 1987 óta foglalkoznak a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia kérdéseivel. A diszciplína oktatása először csak speciálkollégium formájában folyt. Az 1993/94-es tanévtől kezdve, a Nyelvtudományi Tanszék által kidolgozott komplex program alapján nyílt lehetőség arra, hogy magasabb szinten, specializáció keretében ismerkedjenek meg a hallgatók a szakterület oktatástörténeti és módszertani kérdéseivel, valamint az azokhoz kapcsolódó alkalmazott nyelvészeti, pszichológiai, pedagógiai és művelődéstörténeti stúdiumokkal. Az egyetemi szintű hungarológiai képzés célja olyan felkészült szakemberek képzése, akik tájékozottak a magyar nyelv és kultúra hazai és külföldi oktatásában.
A kötet címében szereplő kettősség, amit egy ferde vonal jelez, arra utal, hogy a magyar mint idegen nyelv és a magyarságról közvetített komplex ismeretek rendszere, a hungarológia, egymásra épül és elválaszthatatlanul összetartozik. A hungarológia tanulmányozása esetünkben nem elsősorban a magyarság belső önismeretével kapcsolatos tudományterületek vizsgálatát jelenti, hanem a magyar nyelv és kultúra külföldiek számára történő közvetítését.
A hungarológia, illetve a magyar mint idegen nyelv teoretikus, diszciplináris és gyakorlati kérdéseit vizsgálva, sok eltérő véleménnyel találkozunk. A kötet első részében arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden érdemi kérdést érintsünk, s amennyiben lehetséges, bemutassuk az egymástól eltérő álláspontokat is.
A kötet második egysége a magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának történeti kérdéseivel foglalkozik. Az első tematikus csoport, amely a "Magyartanítás a történeti Magyarországon" címet kapta, a bevezető tanulmányban leírtakat egészíti ki, a második csoport nehezen hozzáférhető dokumentumokat tartalmaz a külföldi intézményrendszer formálódásáról, a harmadik pontban azok a tanulmányrészletek és nyelvkönyv-szemelvények kaptak helyet, amelyek az osztrák, olasz és cseh történelmi, művelődéstörténeti kapcsolatok magyarnyelv-oktatási vonatkozásait mutatják be, a negyedik nyelvrokonaink és a svédek nyelvtanulási szándékairól tanúskodik, az ötödik a szláv, a hatodik pedig a francia és az angol nyelvterületre tekint ki. Természetesen a kötet szerkesztésekor lehetetlen lett volna minden egyes - több mint 30 - országról külön-külön tanulmányt beilleszteni, de nem is áll szándékunkban egyetlen könyvvel "kiváltani" az oktatástörténettel kapcsolatosan megjelent gazdag szakirodalmat. Az itt, valamint a módszertani fejezetben közölt szemelvények elolvasása nem pótolhatja a teljes mű ismeretét. A szakirodalomban való eligazodást a kötet végén található ajánló bibliográfia segíti.
A könyv harmadik fejezete a magyar mint idegen nyelv/hungarológia oktatásának módszertani kérdéseit tekinti át. A magyarnyelv-oktatás, amely több mint évszázados múltra tekint vissza, napjainkban számtalan helyszínen, sokféle céllal és igen eltérő feltételek között folyik. A magyar ugyan nem világnyelv, a kevéssé ismertek és kevéssé tanítottak közé tartozik, mégis közel száz egyetemen állandóan jelen van, bármikor tanulható. Mivel hagyományos értelemben vett "iskolai" magyarnyelv- tanulásról nem beszélhetünk, a magyarra jellemző, hogy főként felnőtt korban, többnyire nem első idegen nyelvként tanulják, az egyetemek és a szinte felmérhetetlen tanfolyami formációk jelentik az oktatás fő területét. Giay Béla, mint a szakterület kiváló ismerője, a bevezető tanulmányban olyan alapkérdésekkel foglalkozik, amelyek ismerete nélkülözhetetlen mindazok számára, akik a magyarnyelv-oktatással foglalkoznak. Az egyes részterületeket hat csoportba sorolt tanulmányok segítségével ismerteti meg a kötet. Az első egység az oktatás általános kérdéseivel foglalkozik, a második és a harmadik a külföldi-, ill. a hazai intézményi gyakorlatba enged bepillantást, a negyedik nyelvi-nyelvtani problémákat világít meg, az ötödik a hungarológiai szaktárgyak közül a leggyakrabban tanított irodalommal és országismerettel foglalkozik, végül a tankönyvek és tantervek kérdése kerül elő.
A jelenlegi kötet eredetileg három különálló könyv összeszerkesztéséből állt össze. Külön volt a "Bevezetés" (szerzői: Giay Béla és Nádor Orsolya), az oktatástörténet (Nádor Orsolya összeállításában), valamint a módszertan (Giay Béla és Nádor Orsolya munkája). A szoros összetartozás, az esetleges ismétlődések elkerülése, valamint a könyvkiadói szempontok egyaránt közrejátszottak abban, hogy most egyetlen kötetbe foglalt tankönyvet és segédkönyvet adunk a magyar mint idegen nyelv/hungarológia szakos diákok, a már gyakorló pedagógusok - és minden más érdeklődő kezébe.