Felhangoló a témakörhöz készült szövegválogatás elé

Az alábbi szövegválogatás alkalmi, rövid tájékoztatás, kiegészítő szándékú és további forráskutatásra ösztönző kíván lenni, így nem tükrözheti a témakör szükséges és minimális szakirodalmát sem, csupán jelzés-értékű utalásokat tartalmaz egy interdiszciplináris közelítéshez.

Az első nagyobb szöveganyag a kulturális antropológia történetének egyik legjelesebb mesterétől való, aki megalapozója volt korunk (vagyis a huszadik század kilenctizede) "embertudományi" érdeklődésének - akár követték és idézték, akár elvetették vagy vitatták megállapításait. Mondanivalója az ember és természeti környezete között kialakult szimbiózis megnevezése, a rasszok és kultúrák keletkezéstörténete irányában hozott változást. Követői gyakran meg is haladták ezt a felfogást azzal, hogy a kultúrák, "primitív" társadalmi megélhetésmódok sokféleségét értékelték többre a faji és biológiai körülmény-együttesnél, valamint aláhúzták a kultúrák közötti kölcsönhatások, "diffúziók" (szétterjedések), átvételek és fejlődésváltozatok fontosságát. A teljes tanulmány Franz Boas magyarul megjelent szövegválogatásában olvasható, e javított és szerkesztői jegyzetekkel ellátott változat az MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Munkafüzeteinek sorozatában jelent meg (No. 54.).

A következő szöveg nem véletlenül ugrik egy évszázadot, sőt szemléletmódjában - és ökológiai programként megfogalmazott céljaiban - immár a XXI. századot tükrözi. Lányi András írása a Védegylet egyik legutóbbi programjának mellékleteként "jelent meg", s nem minden mozgalmi hangsúly nélkül sürgeti a globálissá vált katasztrófa-képzetek morális és programos leküzdésének széles körű vállalását. (Az előadás témájához ajánlható legfontosabb szakirodalom is Lányi András munkája, az Együttéléstan című kötet, a Liget kiadó gondozásában, 1999.)

Valamelyest más szemléletű, de a tudományos bírálat és elvont okoskodás színvonalán meglehetősen gondolatébresztő írás a harmadik forrásanyag: Philippe Descola, francia antropológus tanulmánya A kulturális antropológia eszméi című kötetből (Századvég, Budapest, 1993). Azoknak való, akik nem a "végzet" reménytelenségét vallják, hanem az okszerű cselekedetek, az előzmények nélkül nem létező emberi viselkedés, az önkritikus vagy önreflexív társadalmi működésmódok lehetőségeit képesek meglátni, illetve a világ működésének lehetséges magyarázatait keresik.

Mindezeket kiegészíti, s talán számos ponton meg is haladja egy, a Kultúra és Közösség című folyóiratban megjelent írás, Borsos Balázs tollából, aki az antropológiai gondolkodás és az ökológiai kérdések egymásra-találásából eredezteti a ma lehetséges értelmezések egyik, de ekként is igen izgalmas ágát. A tanulmány forrása: KéK, 2000/4-2001/1:99-108, itt a teljesebb változatot közöljük. (A szerző és vitatársai írásaiból egyébiránt most készül testesebb ökológiai antropológiai tanulmánykötet).

Mindhárom itt "tálalt" írás olyan, hogy vétek rövidítve ismertetni őket, ezért is állítottam össze belőlük ezt a "kiadványt", mint oktatási háttéranyagot. Kiegészítettem mindezt olyan foráskutatásra is alkalmas hálózati címek megadásával és a forráshelyek vagy kutatóbázisok ismertetésével, ahol az érdeklődő további szövegek, képek, források, web-helyek fölfedezésében szerezhet örömet magának. E szövegek java része angolul van. Végül az antropológiai megismeréstörténet két dokumentumát közlöm, mindkettő továbbgondolásra érdemes írás, számos másikkal kiegészíthető. Természetesen ezek a helyek és szövegek nem a teljességet, csak néhány kortárs lehetőséget mutathatják fel a komplex kultúrakutatás és a környezeti feltételek sajátos, antropológiai megközelítéséből.