Magyar Elektronikus Könyvtár

CÍMLAP

Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai

TARTALOM, ELŐSZÓ

Tartalom

BENKŐ LORÁND, Névtudományunk (Megnyitó az V. Magyar Névtudományi Konferencián)

I. Személynevek

B. GERGELY PIROSKA, Az újabb kori magyar személynév-szintézisek megalapozása
SZEGFŰ LÁSZLÓ, Gondolatok a X-XI. századi kettős névadásról
BALÁZS JUDIT, Megszólításformák ómagyar szövegekben
NÉMETH MIKLÓS, Csavargók megkülönböztető nevei a XIV. században
HANGAY ZOLTÁN, Mutatvány az Erdélyi magyar szótörténeti tár 16. századi kolozsvári névanyagából
FERCSIK ERZSÉBET, Névélettani megfigyelések a személynevek körében - a hévízgyörki gyermekek keresztnevének vizsgálata alapján
BELLON TIBOR, Adatok a mágikus névadásra (Egy XVII. századi forrás alapján)
BURA LÁSZLÓ, Név - etnikum - származási hely (Szatmárnémeti 1610-1852 közötti diáknevei alapján)
SOLYMÁR IMRE, Név és identitás (A Völgység névtani sajátosságaiból)
KAKUK MÁTYÁS, A jászkun Conscriptio Zingarorum 1779. személynevei
BALÁZS-ARTH VALÉRIA, A jugoszláviai magyar és a szerb személynévkutatás

1. Családnevek

ÖRDÖG FERENC, Helynevekből keletkezett családnevek -i képzővel és anélkül
FÜLÖP LÁSZLÓ, Foglalkozást jelölő családnevek a 17-18. században Sárváron
RÓNAI BÉLA, Az interetnikus kapcsolatok tükröződése a bukovinai székelyek személyneveiben
FAZEKAS TIBORC, Családnevek a bukovinai székelyek körében
JANITSEK JENŐ, A magyar eredetű román családnevekről
ZSEMLYEI JÁNOS, Román köznevek magyar családnévvé válása az erdélyi régiségben
ZAHUCZKY MÓNIKA, Az asszonynévformák változásai városon és vidéken a 70-es és 90-es években
VIRÁG GÁBOR, Családnév és telepítéstörténet
KECSKÉS JUDIT, Törtel község családneve

2. Keresztnevek

VÖRÖS FERENC, Keresztnévadás - identitás - A keresztnevek vizsgálata a szlovákiai Diósförgepatonyban
MIZSER LAJOS, Keresztnév-vizsgálatok
UDVARI ISTVÁN, Bereg vármegyei ruszin férfi keresztnevek Mária Terézia korában
CEGLÉDI ZOLTÁN, Keresztnévvizsgálat a szegedi születésű neológ zsidóknál (1810-1944)
CSERNICSKÓ ISTVÁN, "Imja otcsesztvo" (Az apai név használatáról a kárpátaljai magyarok körében)
FEKETE ÁGNES, Keresztnevek Miskolcon és Tibolddarócon
SZIKSZAINÉ NAGY IRMA, Ikerítéssel alakult becéző keresztneveink a névvel csúfolókban
VITÁNYI BORBÁLA, Keresztnevek és becézőnevek népnyelvi mezőben

3. Ragadványnevek

SÁNDOR ANNA, Kolon ragadványnevei
HÁRI GYULA, Csór ragadványneveiről
BORBÉLY ANNA, A kétegyházi román ragadványnevek rendszere és használata
KIS TAMÁS, A csoportnevek
KOVÁCSNÉ JÓZSEF MAGDA, Diákragadványnevek a kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceumban
MIRK LÁSZLÓ, A Csíkszeredai Márton Áron Gimnázium tanulóinak szólítónevei

II. Helynevek

HOFFMANN ISTVÁN, Utak, lehetőségek történeti helyneveink kutatásában
KRISTÓ GYULA, A névtan és az évfordulók
MEZŐ ANDRÁS, Az äegyháziö helységneveink típusai
TÍMÁR GYÖRGY, Profán és templomtitulusos helynevek találkozása Baranyában (13-16. század)
K. FÁBIÁN ILONA, Néhány népnévi eredetű helynév a Váradi Regestrumban
RÁCZ ANITA, Névtani vizsgálódások az Árpád-kori Bihar megye területéről
TÓTH VALÉRIA, Földrajzi köznevek szóföldrajzi szempontú vizsgálata a korai ómagyar korban
KÁLLAY ISTVÁN, Birtokok, birtoktestek elnevezése a XVIII-XIX. században
TORMA ISTVÁN, Harangos-kút (A kútba rejtett harangok mondája helyneveinkben)
DÉNES GYÖRGY, A Munuhpest sziklája és a pest köznév jelentése hegyek, sziklák nevében
HERÉNYI ISTVÁN, Herény-Csécsény
HORVÁTH KATALIN, Kereki, Csipkerek, Méhkerék és társai
HORPÁCSI ILLÉS, Kérdések és viták a Boldogasszony névvel kapcsolatban
KOVÁTS DÁNIEL, Változatok és változások Sárospatak helynévkincsében
BÁRTH JÁNOS, A helynevek továbbélésének titkai
ÁBRAHÁM IMRE, Pannonhalma nagyközség történelmet idéző helynevei
BENCZE BALÁZS, Balaton-felvidéki templomromok
BECKL JÁNOS MIKLÓS, Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül
HORVÁTH MÁRIA, Az alsó-ausztriai helységnevek etimológiai kutatásának tanulságai (ELISABETH SCHUSTER, Die Etymologie der niederösterreichischen Ortsnamen. I-III. Wien, 1989-1994)
CZAPÁRI BEÁTA--VÁRNAI ZSUZSA, Burgenland magyar helyneveinek történeti változásai
N. CSÁSZI ILDIKÓ, Nyitra környéke helynévanyagának változásai
JANKUS GYULA, A településnevek történelmi változásai Szlovákia mai területén
CSOMORTÁNI MAGDOLNA, Csík tízesnevei
MURÁDIN LÁSZLÓ, Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé
ZÉKÁNY KRISZTINA, Ungvár földrajzi nevei
BEREGSZÁSZI ANIKÓ, Magyar helységnevek Kárpátalján a nyelvi tervezés tükrében
VADAS FERENC, Neves emberek - földrajzi nevek (A szűkebb pátria személyiségeinek hatása a névadásra Tolnában)
ZSIGMOND GYŐZŐ, Az erdélyi magyarság csillagnévhasználatáról
TÓTH PÉTER, Nevek, szóeredeztetések, népetimológiák Kresznerics Ferenc kézirataiban és szótárában
ÖRDÖG FERENC, Beszámoló a hazai helynévgyűjtésről
HINTS MIKLÓS, A romániai magyar helynévkutatás
LIZANEC PÉTER, A Tisza víz- és helyneveinek kutatása a Kárpátalján
CS. NAGY LAJOS, A Királyhelmec és környéke helynevei mint nyelvjárási forrás

1. Utcanevek

BALASSA IVÁN, Az utcanevek változásai Sárospatak példája alapján
VINCZE LÁSZLÓ, Tulajdonnév és köznév, előtag és utótag kölcsönös viszonya Pozsony utcaneveiben
ERDÉLYI ERZSÉBET, Utcanévadási szokások az Alföldön a XIX. sz. közepén
G. PAPP KATALIN, Győr utcaneveinek változásai

2. Külterületi nevek

PÉNTEK JÁNOS, A növénynevek és a földrajzi nevek viszonyáról
VÖRÖS OTTÓ, Tanárok (Eltűnt földrajzi közneveink nyomában)
GUTTMANN MIKLÓS, A Lármafa név szóföldrajzához
FARKAS FERENC, Jászsági és tiszazugi földrajzi nevek néhány antropomorf és teriomorf vonása
FEKETE PÉTER, A fok vízrajzi köznév jellemzője és gazdasági szerepe a régi Heves megyében
BÍRÓ FERENC, Dűlők és dűlőnevek a Körösök vidékén
UNTI MÁRIA, Alsó-Szigetköz vízneveinek változása 1947-1995
VARGA MÁRIA, A zsidó névelem Veszprém megye földrajzi neveiben
TAMÁSNÉ SZABÓ CSILLA, Térszínformanevek Székelyhodos helynévanyagában
HORVÁTHNÉ KISPÉTER ZSUZSANNA, Földrajzi nevek Jászapáti szántóföldneveiben

III. Általános kérdések

HAJDÚ MIHÁLY, A tulajdonnév mint szófaji kategória
JUHÁSZ DEZSŐ, Névtudomány - magyarságtudomány (Néhány gondolatvázlat)
BALÁZS GÉZA, Névpolitikai küzdőtér
NYIRKOS ISTVÁN, A finn névkutatásról
BASKI IMRE, A számítógépes tulajdonnévi adatbázisok tervezéséhez (Egy épülő török adatbázis kezdeti tanulságai)
LISZKA GÁBOR, A névtan a nyolcosztályos gimnáziumokban

IV. Írói névadás

VOIGT VILMOS, Új eredmények a magyar folklorisztikai névtudományban
BODA I. KÁROLY-PORKOLÁB JUDIT, A mitológiai nevek szerepe a költői önkifejezésben (költői szókészletvizsgálat számítógépes program segítségével)
SZATHMÁRI ISTVÁN, Szenczi Molnár Albert és a nevek
V. RAISZ RÓZSA, A nevek szövegbe épülése egy kisregényben (Mikszáth: A gavallérok)
KORNYÁNÉ SZOBOSZLAY ÁGNES, Játék a nevekkel (Németh László névadási indítékairól)
KOVÁCS ERIKA, Személynevek vizsgálata Németh László korai novelláiban
HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET, Nevekből kinövő líra - a Sinka-versek személynevei
KISS ANTAL, Személynevek használata novellákban
S. SÁRDY MARGIT, Személynevek a jövőben - Névadás a mai magyar sci-fi írók műveiben

V. Intézménynevek

FARKAS TAMÁS, Magyar cserkészcsapatok névadása
HAVAS PÉTER, Száz év budapesti mozinévdivatja
POSGAY ILDIKÓ, Búcsú a pesti presszóktól
BERÉNYI ZSUZSANNA, Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata

VI. Egyéb nevek

TOLCSVAI NAGY GÁBOR, Posztmodern névadás (A névjelleg változása)
BÓDI ZOLTÁN, Újságcímek változó társadalmunkban
GODA JUDIT, Vonatnevek Magyarországon ma
BODÓ MÁRTON, Telivér lovak nevei a XIX. és XX. században Magyarországon

Előszó

Az első magyar névkonferencia óta, 1958-tól szabályos időközönként, tizenegy évente kerültek megrendezésre a névtannal foglalkozók összejövetelei, tanácskozásai, s egy-két év után megjelentek az előadások szövegei is nyomtatásban. Az 1958-as budapesti konferenciát (Névtudományi vizsgálatok. Bp., 1960) ugyanitt követte a második 1969-ben (Névtudományi előadások. NytudÉrt. 70. sz. Bp., 1970), majd 1980-ban Veszprém adott helyet a harmadiknak (Név és társadalom. MNyTK. 160. sz. Bp., 1981). Már a második budapesti konferencián is látszott, hogy a társtudományok érdeklődése megnőtt a névtan iránt, és sok értékes előadás hangzott el régészek, történészek, néprajzosok részéről is, ugyanakkor örvendetesen megszaporodott a nevekkel is foglalkozó nyelvészek száma. Ezek együttesen egyrészt a két konferencia közötti időszak rövidítését, másrészt kisebb névtani előadássorozatok tartását és megjelentetését tették szükségessé, s a szervezők ezeknek az előadásoknak a publikálására lehetőséget is teremtettek. Így jelent meg az 1984-ben, Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján, Szegeden tartott kisebb konferencia anyaga (Név és társadalom. MNyTK. 170. sz. Bp., 1985), majd az 1988-ban Pécsett tartott névtudományi tanácskozás előadásait és hozzászólásait tartalmazó füzet (Helynévi adataink a tudományos kutatás szolgálatában. Baranyai Művelődés 1989/3. sz. Pécs, 1989); legutóbb pedig az 1991. évi jászberényi tanácskozás előadássorozata (Tulajdonnév-használatunk. Magyar Névtani Dolgozatok 100. sz. Bp., 1992). Közben, hat esztendővel a harmadik után, 1986-ban Zalaegerszegen Pais Dezső születésének 100. évfordulóján megrendezésre került a negyedik magyar névtani konferencia is (Névtudomány és művelődéstörténet. MNyTK. 183. sz. Bp., 1989; Zalaegerszeg Város kiad. Zalaegerszeg, 1989).

Ilyen előzmények után került sor az ötödik magyar névtudományi konferencia szervezésére, amelynek a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete adott helyet. Rendezője a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság volt.

Elsősorban az tette időszerűvé ezt a konferenciát, hogy első alkalommal vehettek rajta részt a magyar névtan határainkon kívüli kutatói, valamint a hazai és a szomszédos országok egyetemi és főiskolai hallgatói. A külföldi kutatók költségeihez FEFA-alapítványból, az egyetemi és főiskolai hallgatókéhoz pedig az Alapítvány a magyar felsőoktatásért elnevezésű pályázatból tudtunk támogatást biztosítani. A résztvevők száma jóval meghaladta a kétszázat, s összesen 160 előadás hangzott el. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy sokan ismételt kérésünkre sem adták le vagy küldték el előadásuk megszerkesztett szövegét, néhányan pedig visszakérték azt a gyorsabb megjelentetés reményében, s vagy a Névtani Értesítő vagy pedig a Magyar Nyelvőr hasábjain jelentették azt meg. Ha meg is értjük türelmetlenségüket, hiszen hosszú időn keresztül bizonytalan volt a megjelenése elhangzott előadásaiknak, fájlaljuk is egyben, mert kötetünk színvonalát emelte volna az elhangzott, de máshol megjelent vagy meg sem jelent előadások itteni közzététele.

Kétségtelen, hogy nagyon nehéz volt a kiadáshoz szükséges pénz előteremtése. A Magyar Könyv Alapítvány kétszeri kérésünkre sem nyújtott segítséget, inkább megnehezítette a kiadást, mivel tíz-tíz példány árát át kellett utalnunk számlájukra mindkét kérésünkkor. A valódi támogatók neveit címlapunk verzóján fölsoroljuk, s itt is köszönetet mondunk nekik. A nagy terjedelemre való tekintettel a példányszámon kellett csökkentenünk, hogy az összegyűlt pénzből megjelenhessen a könyv, s nem a mi hibánk, ha néhány hónap múlva már nem lehet hozzájutni. Köszönetet mondunk mindenkinek, aki bármilyen módon támogatta kiadványunkat. Név szerint is megköszönjük Tóth Valériának, a könyv technikai szerkesztőjének fáradságos és lelkiismeretes munkáját. Ugyancsak köszönjük a Vider Plus Nyomdaipari BT vezetőjének, hogy az energiaárak jelentős mértékű emelése ellenére az elmúlt esztendő árai alapján vállalta a könyv előállítását. Kívánjuk valamennyi munkatársunknak és olvasónknak, hogy forgassák haszonnal az V. Magyar Névtani Konferencia előadásainak itt közreadott szövegeit, s tovább folytatva a munkát, műveljék hasonló eredményességgel a magyar névtudományt.

Budapest-Miskolc

A szerkesztők