Előszó

Az Officina Textologica - a Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában 1997-ben megindult periodika - egyik célja, hogy hozzájáruljon egy szövegmondat-elemző (szöveg)nyelvészeti-szövegtani módszer kidolgozásához (A periodika globális célkitűzéséhez részletesebben lásd: Petőfi S. János, Egy poliglott szöveg-nyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. Officina Textologica 1. 1997.)

Az Officina Textologica jelen 3. kötete a kutatási stratégia fentiekben vázolt logikai sorrendjét követve (lásd a fentiekben felsorolt tematikus csoportok (b) jelzésű csoportját), szövegmondatok lehetséges belső lineáris elrendezéseinek vizsgálatával foglalkozó tanulmányokat gyűjt egybe.

A belső lineáris elrendezés elemzésének közelebbi megvilágítása az Officina Textologica 1. kötetének "A szövegmondat-összetevők lineáris elrendezhetősége" című 3.2. alfejezetében található, amely három szöveg elemzése kapcsán mutatja be ennek az elemzésnek az aspektusait.

Az elemzések céljára ugyanabból a szövegből - Áprily Lajos "A hiúz" című elbeszélésének első öt bekezdéséből - választottunk ki először (I) egy olyan tagmondatot, amely egy mellérendelő összetételt tartalmazó szövegmondat első tagmondata, másodszor (II) egy teljes (de egyszerű) szövegmondatot, végül (III) egy öt mellérendelt - egymástól szintaktikailag független - tagmondat-egységből álló összetett szövegmondatot, s azok belső elrendezhetőségének elemzésére kértünk fel kollégákat.

A belső elrendezhetőség vizsgálatát mindhárom esetben úgy készítettük elő, hogy az adott szöveg szóban forgó szövegtagmondatát, illetőleg szövegmondatát töröltük, és megadtuk összetevőik valamennyi elfogadhatónak tartható elrendezését annak jelzése nélkül, hogy melyik elrendezés található az adott szövegben. A kreatív gyakorlatok körébe sorolható elemzési feladatok annak meghatározásából álltak, hogy az egyes esetekben a lehetséges elrendezések közül melyik (melyek) tartható(k) elfogadhatónak és melyik (melyek) nem.

Mindhárom szövegrész elemzésére három-három személyt kértünk fel, kettőt arra, hogy ő maga végezze el az elemzést, egyet pedig arra, hogy az elemzést végeztesse el egy szeminárium hallgatóival, és összesítse/értékelje annak eredményeit.

A jelen kötet az ezekre a felkérésekre beérkezett kilenc tanulmányt tartalmazza, a következő elrendezésben. A kötet a három feladatnak megfelelően három részre tagolódik. Mindegyik rész a szóban forgó feladat leírásával kezdődik, amelyet először a két egyéni, majd a csoportos feladatmegoldás követ.

Minthogy szinte mind a kilenc elemzés más-más módszert követ, a kötet igen változatos információkat szolgáltat az ilyen típusú elemzések elvégzéséhez.

A kötet tanulmányainak részletesebb kommentálását lásd e kötet Utószavában.