Előszó (részlet)

Az Officina Textologica - a Kossuth Egyetemi Kiadó gondozásában 1997-ben megindult periodika - fő célkitűzése, hogy hozzájáruljon egy szövegmondatelemző (szöveg)nyelvészeti-szövegtani módszer kidolgozásához.

A jelen (negyedik) kötet a 2. kötet diszkussziókötete, s mint ilyen egyrészt foglalkozik nemcsak az (a), hanem a (c) és (d) - sőt ezen keresztül - a (b) tematika körébe tartozó kérdésekkel is, másrészt kitekintést nyujt az első kötetben jelzett más, általánosabb jellegű témák felé is.

TOLCSVAI-NAGY GÁBOR "Kérdések a koreferenciáról" című tanulmánya áttekintést nyújt arról, hogy a koreferencia (szöveg)nyelvészeti/ szövegtani aspektusait milyen módon tárgyalja a nemzetközi szakirodalom néhány ismert és sokat idézett szerzője/műve.

BENCZE LÓRÁNT "A koreferáló elemek és viszonyok retorikai-stilisztikai megvilágítása" című tanulmánya egyrészt a 2. kötet tanulmányaihoz csatlakozik azáltal, hogy egy abban nem tárgyalt szövegtípushoz tartozó szöveget elemez a koreferencialitás szempontjából, másrészt a koreferencialitást a szövegtani társtudományok szempontjából vizsgálja.

BENKES ZSUZSA "Kreatív gyakorlatok a koreferenciarelációk analitikus elemzésének előkészítéséhez (Példaszöveg: Biblia. Mózes II. könyve. 2. rész 1-11.)" című írása azt mutatja be, hogy milyen kreatív gyakorlatok végeztethetők el a koreferenciaelemzéssel kapcsolatban. Példaszövege az a szöveg, amelynek elemzése mintául szolgált a 2. kötet elemzéseinek elkészítéséhez.

DOBI EDIT "A koreferenciaelemzés kérdésének rendszernyelvészeti megközelítése szemiotikai textológiai keretben" című tanulmánya egy olyan kétlépcsős komplex modellt mutat be, amelynek alkalmazásával szövegek nyelvészeti-szövegtani elemzése mind a nyelvészet, mind a szövegtan követelményeit kielégíteni tudó módon végezhető el.

PETŐFI S. JÁNOS és DOBI EDIT "Tezaurisztikus explikációk alkalmazása a szemiotikai-textológiai koreferenciaelemzésben" című közös tanulmánya Dobi Edit tanulmányát egészíti ki azáltal, hogy az abban nem tárgyalt lexiko-szemantikai struktúrák, illetőleg azok szemiotikai-textológiai reprezentálása főbb aspektusait tárgyalja.

BODA ISTVÁN KÁROLY és PORKOLÁB JUDIT "A koreferencia kérdései a számítógépes szövegfeldolgozás szempontjából" című közös tanulmánya egy olyan a számítógépes szövegfeldolgozásban alkalmazható modell létrehozására tesz kisérletet, amely koreferenciaelemzésben is alkalmazható.

KERTÉSZ ANDRÁS "A 'referencia' és 'koreferencia' problémája Frege nyelvfilozófiájában" című kötetzáró tanulmánya egy olyan nagyobb terjedelműnek tervezett mű egyik része, amely a referencia/ koreferencia kérdéseinek nyelvfilozófiai megközelítéseit kívánja bemutatni.

E kötet tematikája, úgy véljük, szervesen egészíti ki az eddigi kötetek tematikáját.