CÍMLAP
|
Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
- Előszó
- Sulyok Vince: Oltalmul a munka marad
- Tabula gratulatoria
- Honti László: Köszöntjük a jubiláló Keresztes Lászlót!
- Keresztes László tudományos és publicisztikai munkássága (összeállította:
Hlavacska Edit)
- Agyagási Klára: Nyelvi kapcsolatok történeti típusainak vizsgálata
a csuvas-cseremisz nyelvviszonyban
- Bakró-Nagy Marianne: Az instabil tövű igék obi-ugor alapnyelvi alakjáról
- Bartha Elek: Bizánci rítusú templomtitulusok Magyarországon
- Bereczki Gábor: A cseremisz šameč többesjel eredete
- Borka László: Elfelejtett felvidéki nyelvőreink
- Csepregi Márta: Szintetikus tagadás a finnugor nyelvekben
- Csúcs Sándor: Kontrasztív lexikológia: szógyakoriság a magyarban
és a finnben
- De Bie-Kerékjártó Ágnes: A kék színnév használata a magyarban
- Dobi Edit: A több szövegmondatból álló szöveg és a mondat közötti
határsávról
- Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története
- Dugántsy Mária: A magyar igeragozás tárgyi vonatkozásairól
- Dusnoki Gergely: Az -uvvat elemű összetett igeképzők a norvéglappban
- Fejes László: A permi vokalizmusról
- Fodor István: Az uráli őstörténet és a régészet
- Gál Attila: Idegen eredetű szavak igeképzési lehetőségei a finnben
- B. Gergely Piroska: Az erdélyi fejedelemség diplomáciai nyelvéről
- Gheno, Danilo: A lírikus Balassi olaszul
- Grünthal, Riho: Indo-European echoes? Mordvin, Mari and Permic 'enter'
- Guszkova, Antonyina: A "kikerülés stratégiájá"-nak grammatikai
kifejeződése a finnugor nyelvekben
- Halmesvirta, Anssi: Identity in difference: Antti Jalava's Hungary
of 1875 revisited
- Hoffmann István: Mire jó a névtudomány? A finnországi névkultúráról
- Honti László: Idegen minták tükrözői-e a magyar és más uráli összetett
tempusok?
- Kis Tamás: Német tolvajnyelvi szójegyzék a 18. századból
- Kiss Antal: Hasonlóságok a magyar és az udmurt nyelv között
- Kornyáné Szoboszlay Ágnes: "Keresztes" dolgok, emberek,
helyek
- Koski, Heikki: Sukulaiset ystävinä
- Körtvély Erika: Mediális párok a tundrai nyenyecben
- Kulonen, Ulla-Maija: Eräiden ruuminosien nimeämisen motivaatiosta
- Künnap, Ago: On the origin of the Enets evidential suffixes
- Laakso, Johanna: Reflections on the verb suffix -om in russenorsk
and some preliminary remarks on "docking" in language contact
- Lahdelma, Tuomo: Päntän äijän vajoaminen - yhteiskunnallinen juttu
- Larsson, Lars-Gunnar: Kölcsönhatások a régi magyar-svéd finnugrisztikában
- Leiwo, Matti: Pedagoginen kielitieto - mistä lähteä liikkeelle ja
mihin palata?
- Leskinen, Juha: Äänten jäljittely kääntäjän ongelmana
- Mantila, Harri: Kansalliskieli ja globalisaatio
- Máté József: Magyar, finn és számi onomasztikai vizsgálatokról
- Maticsák Sándor: A mordvinföldi párhuzamos helynévadásról
- McRobbie-Utasi, Zita: Vowel reduction in Skolt Saami in connected
speech
- Mielikäinen, Aila: Mikael Agricolan sanasto 0-luvun kirkkoraamatuissaa
- A. Molnár Ferenc: Finnugor vonatkozású tudománytörténeti adalékok
III.
- Nagy Mária Lucia: "Nyelvében él a nemzet". Gondolatok egy
szótár margójára
- Nyyssönen, Heino: "Eurooppalaista tietä eurooppalaisella tavalla."
Politiikan kieli unkarin 1998 vaaleissa
- Oszkó Beatrix: A magyar mint idegen nyelv tanítása - akcentussal?
- Pasztercsák Ágnes: A miliőt bemutató szövegrészek szerepe az elbeszélésben
(Ilmari Kianto: A vörös vonal, Ryysyrannan Jooseppi)
- Porkoláb Judit-Boda I. Károly: Virágokkal kapcsolatos metaforák vizsgálata
költői korpuszokban hipertextuális módszerrel
- Porkoláb Péter-Szabó Ágnes: Pillanatkép a vidéki Finnországról
- Pražák, Richard: Josef Dobrovskýs Reise nach Schweden und Russland
- Rácz Anita: Népnévi eredetű településnevek a középkori Bihar vármegyében
- Rédei Károly: Magyar hisz 'glauben'
- Révay Valéria: A magyar kultúra a finnek számára készült magyar nyelvkönyvekben
- Riese, Timothy: Articles in Vogul?
- Riikonen, H. K.: Árpádin tie. Unkari-aiheista runoutta Suomessa
- Saarinen, Sirkka: 'Nähdä' ja 'katsoa', 'kuulla' ja 'kuunnella'
- Salamon Ágnes: Finn nyelv - középiskolás fokon
- Sipos Mária: A szókölcsönzésről
- Sipőcz Katalin: A moksa-mordvin ponda 'Körper, Leib' etimológiája
- Söder, Torbjörn: Az első ismert lapp szöveg
- Suhonen, Seppo: Itämeren alueen kieliareaaleja
- Szabó Edina: A 'besúgó' a magyar és a finn börtönszlengben
- B. Székely Gábor: Megjegyzések a kondai-jukondai vogul esetrendszerről
- Szíj Enikő: Reguly Antal mordvin tanulmányairól a Calendarium és
néhány levél alapján
- Szikszainé Nagy Irma: Németh László-i vitairatok kérdései
- Takács Judit: Keresztnévi eredetű finn, észt és magyar köznevek összehasonlító
vizsgálata
- Tamás Ildikó: A számi irodalmi nyelvek kialakulásáról és fejlődéséről
- Tervonen, Viljo: Suomalaisten tiedot Unkarista 1800-luvun puolivälin
paikkeilla
- Thomka Beáta: Irodalomtudományi gondolkodásunk jelentős fejezete
- Tóth Valéria: A helynevek lexikális szerkezetéről
- Tveite, Tor: Aspects of seeing in Livonian
- Tverdota György: Huszonnégy sor a testi szenvedésről
- Ujváry Zoltán: Az Isten és a pap a gömöri proverbiumokban
- Vainio, Matti: "Rosoinen kivi hioutuu timantiksi'. Kansanmusiikki
taidemusiikissa
- H. Varga Márta: A produktivitás a szóképzésben
- Várnai Judit Szilvia: A lexikális interferencia jelenségének vizsgálata
angol szakosok magyarnyelv-használatában
- Voigt Vilmos: Új lapok a lappokról
- Zaicz Gábor: A mordvin terminológia jellegzetességei az ezredfordulón
(A szaknyelvi szókészlet a legújabb mordvin lexikográfiai kiadványokban)
- Kocsány Piroska: Gondolatok az "ott" határozószói névmás sajátos szerepéről
Előszó
A Folia Uralica Debreceniensia jelen kötete sorozatunk alapító szerkesztőjének, Keresztes László egyetemi tanárnak a tiszteletére készült. A FUD korábban is tisztelgett a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén működő kiemelkedő tudósok kerek születésnapján (vö. például az 1. és a 2. kötetet), a mostani kiadvány azoktól mégis jelentős módon eltér, többféle módon is.
Az Ünnepi könyv Keresztes László tiszteletére a jubiláns kollégái, barátai, tisztelői, tanítványai tollából közel nyolcvan tanulmányt tartalmaz egyrészt az ünnepelttől művelt és kedvelt szakterületek: az uralisztika (valamennyi rokon nyelvcsoport, illetőleg nyelv, de elsősorban a mordvin és a lapp, valamint az obi-ugor nyelvek), a magyar mint idegen nyelv, a tudománytörténet, továbbá többek között a magyar névtan, lexikológia és szövegtan köréből, másrészt a rokon tudományok: az őstörténet, a történelem, a néprajz és az irodalom területéről. A dolgozatok magyar, finn, angol, német és orosz nyelvűek.
A szerkesztők minden egyes kézirat szövegén csak a legszükségesebb javításokat, változtatásokat tették meg annak érdekében, hogy azok - a szóban forgó szerző (olykor szerzők) nyilvánvaló szándékának megfelelően - filológiai megoldásaikban, irodalomjegyzékükben lehetőség szerint következetesek legyenek, de a teljes kötet ilyen irányú egységesítésére természetesen nem gondolhattak. Mindenekelőtt a terjedelem miatt mindez alighanem akkor is áthidalhatatlan nehézséget jelentett volna, ha a dolgozatok a felkérő levelekben megadott határidőre egytől egyig szerkesztőségünk rendelkezésére állhattak volna.
E kötet összeállításában nagy segítséget kaptunk a Jyväskyläi Egyetem Hungarológiai Intézetének munkatársaitól, akiknek közreműködését ezúton is hálásan köszönjük. A javított és megszerkesztett kéziratok átnézésében Dusnoki Gergely és Tóth Valéria állt készségesen a rendelkezésünkre.