CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
- Bevezetés
- A duális képzés jelentése
- A duális képzés létrejöttének előzményei
- A duális képzés jelentése
- A német szakképzési rendszer
- A német oktatási rendszer
- A szakképzés duális rendszere
- A német szakképzési rendszer kialakulása
- A német szakképzési rendszer kialakulása
- A képzés színhelyei
- A szakiskolai képzés
- Az üzemek feletti tanműhelyek
- A szakiskolai képzés
- Az üzemi képzés
- Az üzemi képzőhelyek szerepe
- A vállalatok érdekeltsége a szakképzésben
- A bejutás
- A tanulói szerződés
- A díjazás
- Az üzemi képzőhelyek szerepe
- Felügyelet
- A szabályozás dualitása
- A szakképzési piac szabályozása
- A kamarák szerepe
- A szabályozás dualitása
- Szakmák és kerettantervek
- Az oktatott szakmák
- A kerettantervek
- Az oktatott szakmák
- Megszerezhető bizonyítványok
- Szaktanárok, szakoktatók
- A szaktanárok
- Szakoktatók
- A szaktanárok
- Finanszírozása
- A duális képzés előnyei és hátrányai
- A duális képzés előnyei 10 pontban
- A duális rendszer hátrányai
- A duális képzés előnyei 10 pontban
- A duális rendszer válsága?
- Általános képzést?
- Az Európai Közösség
- A képzés individualizálása
- Általános képzést?
- A német oktatási rendszer
- Szakképzés Magyarországon
- A magyar szakoktatás története
- Céhek
- A reformkor
- Céhek
- Szakképzés a két világháború között
- A mezőgazdasági szakoktatás
- Az ipari szakmunkás képzés
- A mezőgazdasági szakoktatás
- A magyar szakképzés a II. világháború után
- Szakmunkásképző iskolák
- Szakközépiskolák
- Szakmunkásképző iskolák
- Változások a szakképzés területén
- A megváltozó helyzet, változó elvárások
- A szakképzés új lehetőségei
- A megváltozó helyzet, változó elvárások
- A duális képzés alapjainak megteremtése
- A kamarák
- A szakképzési törvény
- A szakképzési alap
- A kamarák
- A magyar szakoktatás története
- A projekt módszer
- A projekt módszer kialakulása, fejlődése
- A reform pedagógia és a projekt módszer
- A projekt módszer kialakulása, története:
- A projekt fogalma
- A projekt fogalmi változásai
- A reform pedagógia és a projekt módszer
- A projektek jellemzői:
- A projekt módszer hatása az intézmény működésére:
- A projekt módszer hatása az intézmény működésére:
- A projekt oktatás
- A projekt mint oktatási munkaforma
- A projekt munka jellemzői
- A projekt mint oktatási munkaforma
- Projektek tervezése
- A projektek tervezésének folyamata
- A projekt fejlesztésének menete
- A projektek tervezésének folyamata
- A projekt rendszerű oktatatás jellemző problémái
- A projekt módszer általános ismertetőjegyei
- A projekt módszer kialakulása, fejlődése
- Projekt rendszerű oktatás a duális rendszer keretében
- Projekt rendszerű oktatás az NSZK-ban
- Gaggenau-i modell
- Projektoktatás a Német Szövetségi Vasutaknál
- Gaggenau-i modell
- Projektoktatás Dániában
- Projekt rendszerű oktatás a műhelyiskolákban
- Projekt rendszerű képzés a HTX iskolákban
- Vizsgaprojektek
- Projekt rendszerű oktatás a műhelyiskolákban
- A projektek megvalósítási lehetőségei a duális képzőhelyeken
- Kisipari képzőhelyek
- Az üzemi képzőhelyek
- Az üzemek feletti tanműhelyek
- Az iskolai tanműhelyek
- Kisipari képzőhelyek
- Projekt rendszerű oktatás az NSZK-ban
- Irodalomjegyzék
Bevezetés (részlet)
Duális képzés alatt olyan képzési formát értünk, melynek keretében az elméleti képzés szakiskolákban, a gyakorlati képzés pedig üzemekben, vállalatoknál történik. Az üzem és az iskola kiegészíti egymást. Az iskolákban az általános műveltséget és a szakelméleti ismereteket közvetítő tárgyak oktatása folyik, a gyakorlati (üzemi) képzésben pedig a szakmai képességek fejlesztésén van a hangsúly. Az iskola és az üzem célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával.
Az államilag elismert szakmák művelésére felkészítő ún. duális rendszerű szakmai képzés a középkorig visszanyúló hagyományok alapján formálódott napjainkra intézményesült rendszerré. A múlt század elejéig csak a kézmű iparban és a kereskedelemben folyt tanoncképzés, majd az iparosítással a gyáriparban, a XX. sz-tól pedig minden gazdasági és foglalkozási ágban általánossá vált a munkaerő-utánpótlás ilyen formája.
A duális képzés konkrét alapját a középkori céhek és iparos testületek által szervezett képzés - inasévektől a mesterképzésig - rendszere képezi. Első iskolái az egyházi és az ipari vasárnapi iskolák voltak. Ebből fejlődött ki a XIX. sz. végén a szakiskolák rendszere, majd a XX. sz. elejére a szakmák szerint tagolódó továbbképző iskola. Az általános tankötelezettség bevezetése után kialakuló népiskolai hálózattal párhuzamosan fejlődött tovább az államilag elismert szakmákra felkészítő duális képzés rendszere, valamint az általános és szakmai képzés középfokú, felsőfokú struktúrája.