Előszó

A Sapientia Alapítvány keretében működő Kutatási Programok Intézete által 2000-ben meghirdetett tudományos kutatási pályázat kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Filozófia Tanszékcsoportjának magyar tagozatához tartozó oktatók, egyetemi hallgatókkal közösen, a tágabb, átfogóbb kutatási tervükbe illeszkedő néhány konkrét kutatási témájukat ténylegesen megvizsgálhassák, s az eredményeiket megfogalmazó tanulmányokat ebben a kötetben közzétehessék.

Az oktatói közösség hosszabb időre szóló kutatási terve Hermeneuti-kai és alkalmazott filozófiai vizsgálódások megnevezés alatt olyan egyéni szakmai törekvések találkozását teszi lehetővé, amelyek nem annyira tematikusan, mint inkább módszertani tekintetben kapcsolódnak egymáshoz. Ily módon az itt bemutatkozó kutatási tevékenység egy hosszabb távú, laza szerkezetű, de dinamikus szakmai együttműködési folyamat részét képezi. Ennek eredményei, a jelen kötet mellett, remélhetőleg újabb kötetekben, tematikus folyóiratszámok kivitelezésében, közös konferenciák szervezésében, valamint a román és a magyarországi kollégákkal, kutatóműhelyekkel való egyéni vagy csoportos szakmai együttműködési formákban is meg fognak mutatkozni.

A hermeneutikai-alkalmazott filozófiai vizsgálódások a kortárs filozófiai szemléletmódok, alapvető problémafelvetések alkalmazási lehetőségeinek a feltárására irányulnak, a konkrét egzisztenciális kérdések, a megismerés, az erkölcs, a politika, a kultúra területén felmerülő gyakorlati problémák tanulmányozása kapcsán. Ezáltal a filozófiai vizsgálódásoknak egy olyan horizontja nyílik meg, amelyben a filozófiai kutatás és alkotás visszatalálhat a valós létproblémákhoz. Számunkra ez egyszerre elvárás és igény. A kultúránk irányából jövő hívás arra ösztönöz, hogy kutatásainkkal serkentőleg hassunk azokra a szellemi folyamatokra, amelyek során az évtizedekig háttérbe szorult és önmagától is elidegenült filozófia visszanyerheti létjogosultságát az erdélyi szellemi életben. Ugyanakkor ez az igény egy belátással is társul: megvalósulása leginkább attól függ, hogy a megélénkülő filozófiai kutatások mennyire képesek a belegondolásra és továbbgondolásra termékenyítően ható módszertani perspektívában feltárni és hitelesen tematizálni ittlétünk valós problémáit, azok értelem-összefüggéseit.

Természetesen nem arról van szó, hogy az egyetemen folyó filozófiai kutatások vagy tágabban az erdélyi magyar filozófiai törekvések csakis ebben a kutatási tervben jelzett témakörre korlátozódnának, vagy hogy ez megpróbálna kiszorítani más próbálkozásokat. Az viszont a jövőre nézve nem kizárt, hogy az összmagyar kultúrában zajló filozófiai kutatásokon belül a kolozsvári, illetve a kolozsvári egyetemi törekvéseknek ez adja meg a sajátos színezetét, esetleg (egyik) alapvető orientációját.

A kötetben található kilenc tanulmány, bár ugyanabba a kutatási tervbe illeszkedően, de az egyéni szakmai beállítódásokhoz, érdeklődéshez, problémafelvetésekhez igazodva készült. Így tematikailag közelebb, illetve távolabb kerülnek a tulajdonképpeni filozófiai hermeneutikától. A szorosabb értelemben vett témákat, problémákat vizsgáló dolgozatok mellett több olyan tanulmány is helyet kapott a kötetben, amelyek a szó tágabb értelmében vett "alkalmazott filozófiai" vizsgálódást folytatnak az etikai, politikai filozófiai, filozófiatörténeti, logikai, illetve a kisebbségi létproblémákhoz kapcsolódó kérdések területén. A hermeneutikai szemléletmód szerencsére, éppen természeténél fogva, megengedi ezt a szélesebb játékteret.

Külön öröm számunkra, hogy tanulmányaink hallgatóink dolgozatainak a társaságában jelenhetnek meg. Kutatási törekvéseik a magyar filozófiai élet jövőjét hordozzák magukban.

Veress Károly
Kolozsvár, 2001 novemberében