CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ |
Tartalom
Jakab István: Előszó
Fordításaink buktatói
A célnyelv ismerete elengedhetetlen
Ne fordítsunk körültekintés nélkül!
A vírusok elszigetelése és más furcsa szókapcsolatok
Az egyhasználati parkolót kártya meg a szénhidrátos tüzelőanyag
Egy nyolcsoros hír margójára
Becsületbeli vagy tiszteletbeli?
Van-e Szent Béla Társaság?
Mi is lehet az a "lopott aranybálvány"?
Néhány szó az egészségügyről
Néhány egészségügyi kifejezés
Ügyeljünk az idegen szavak jelentésére is!
Hibásan fordított szakkifejezések
Keressük, ne pedig "alkossuk" a megfelelőket!
Amikor a fordítás ferdítés lesz
Szakszerűtlen "szakkifejezéseink"
A történelmi és földrajzi nevek fordításának buktatói
Valójában kik a Danaidák?
Szlovák kifejezések helytelen tolmácsolása
Van-e alkotmányos tényező?
Ki király, és ki császár?
Helytelen megnevezések
Lehet-e taktizálni, és mit jelent a procedúra?
Mit jelent és mit nem jelent az ablak szó?
Mit lehet átültetni?
Vigyázzunk az idegen szavak helyes alakjára!
Megüti a szememet?
A fantázia nem helyettesítheti a nyelvismeretet
Cseh és szlovák szavak helytelen értelmezése
Rosszul lefordított cseh kifejezések
"Pandorina szekrénye"?
Egy bibliai idézet sajátos alkalmazása
A frízek nem a frígiaiak
Nem uragán, hanem hurrikán
Ki volt Rókus?
Van-e paragrafizált szavunk?
A "jozefinusi központosítás"
Mi a redut?
Mi a gázosítás?
Használjuk helyesen!
Van-e egzot madár?
Mi a szenátus?
Mi a kapocs főnév pontos jelentése?
Mit jelent a pubertások, és mi a kiiktatás?
Van-e szeparált zakó?
Mi a menü?
Karantírozási eljárás?
Mit jelent az óvatlan melléknév?
Vigyázzunk a helységnevekre!
Hol van Kárpátalja?
Ne fordítsuk szó szerint a földrajzi neveket!
Mit jelent a magyarság szó?
Szótévesztés, hibás szóválasztás
Mit jelent a bűnbak szó?
A menyecskéket is férjhez adják?
Mit jelent a nyílt város kifejezés?
Van-e egészségügyi láda?
Mi az ötödik hadoszlop?
Példány vagy példányszám?
Légkör vagy légtér?
Ki a parlamenter?
Mi a szikvíz?
Kinek vagy minek a jóvátétele?
Mi a növénykultúra?
Mit jelent az apropó szó?
Arc szavunk származékai és szokatlan jelentései
Érme vagy érem?
Mi a kereslet és mi a kereset?
Láttatás vagy láthatás?
Mérföld vagy mérföldkő
Mi a szemétlerakat?
Van-e apró állat?
A háborús bűnök pontos megnevezése
Főrangú vagy magas rangú?
Biztos vagy magabiztos?
Esélyes vagy esedékes?
Másodlagos vagy másodrendű?
Mi is az a vízoldékony?
Van-e alkalmatossági vizsga?
Mit jelent a néhai?
Utolsó vagy utóbbi?
Van-e angolos pázsit?
Kerüljük a tautológiát!
Ki kufárkodik és ki sáfárkodik?
Háziasít vagy honosít?
Mit lehet kiszellőztetni?
Kit lehet invitálni?
Megsirat vagy megríkat?
Mit jelent a kaparint ige?
Lehet-e "elvenni" a parádét?
Mi forog kockán?
Pénzszűke világ?
Van-e hasonszőrű nyelv?
Mi a hektika és mi vagy ki hektikus?
"Elkeresztelt" fogalmak
Canossát jár vagy kálváriát jár?
A "porig égett holttest" és a "menthetetlen betegség"
Keletje vagy foganatja?
Keressük a megfelelő szavakat!
Kerüljük a hibás szóválasztást!
Küzdelem a szóválasztással
Fogyatékkal élők?
Szólás- és szerkezetváltoztatás
Ne keverjük össze szólásainkat!
Belebukik vagy beletörik?
Útilapu vagy lapulevél?
Sokan vannak, vagy sok van belőlük?
Köpeny vagy köpönyeg, vált vagy fordít?
Nem mindegy!
Lehet-e a tyúkokkal egy időben ágyba menni?
Mi kelhet lábra?
Van-e zsákbaház?
Táptalajra kap, vihar burjánzik?
Felemeli a szavát vagy a hangját?
Mi az oroszlánszerep?
Szerkezetvegyítésből képzavar
Mi az oroszlánköröm?
A lakosság szája ízlése?
Két példa a szólásvegyítésre
Van-e jobb oldali tüdő?
Mit jelent a rehabilitál ige?
A halálos kimenetel
Van-e mindennapi betevő kenyér?
Mi dől dugába?
Megéri a pénzét?
Szokatlan szerkezetek
Ki hol teheti tiszteletét?
Bohumil Hrabalról - helytelenül
Ne "szépítsük" a szólásokat!
Szeméttelep vagy szemétdomb?
Rosszul használt szókapcsolatok
Félrevert vészharang?
Lehet-e "fallal találkozni"?
Tűzkakas?
Egyházaink szóhasználatáról
Használjuk helyesen a vallással, egyházakkal kapcsolatos fogalmakat!
Plébánia, parókia, protestáns
Mi az úrasztala, és hány sebe volt Jézus Krisztusnak?
Egy egyházi intézmény és néhány egyházi tisztség magyarázata
Karácsonyi szókincsünkről
Úrvacsora és misebor
Van-e pontifikációs mise?
Mondatszerkesztési tanácsok
Milyen névre hallgat?
Képzavarok és félreérthető fogalmazások
Mikor "van képben" valaki?
Az úgynevezett hivatalos nyelv "szépségei"
Egyszerűen, érthetően!
Lehet-e adót csalni?
A helytelen fogalmazás példái
Lehet-e a férőhelynek létszáma?
Névelőfölölseg
Szórend
Egy s más a nyelvről, nyelvhasználatról
Mikor hibás a mák?
Az utcák, terek nevének használatáról
Néhány szó az idegen tulajdonnevekről
A -lógia és -lógus utótagú idegen szavaink
Egy régebbi nyelvművelő az angol szavakról
Keresztrejtvényeink meghatározásai
Mit tudunk őseink nyelvéről?
Egy kis visszapillantás
Felhasznált irodalom
Fülszöveg
Azok közé az emberek közé tartozom, akik kisebb kitérők után szerencsésen rátaláltak igazi hivatásukra. A második világháborút követő zűrzavar miatt nem fejezhettem be egyetemi tanulmányaimat, s a "hontalanság éveit" alkalmi munkák végzésével vészeltem át. Voltam házitanító és hivatalnok, mielőtt szerkesztő lehettem és befejezhettem tanulmányaimat. Harminckét évi szerkesztői munkám során több tucat könyvet szerkesztettem meg, és közel negyven könyvet fordítottam le, s 1976 óta rendszeresen foglalkozom nyelvműveléssel. Sohasem bántam meg, hogy szerkesztő, műfordító és nyelvművelő lettem; szerettem és ma is szeretem a hivatásomat, sohasem éreztem a munkámat tehernek. Nagyon kevés kivétellel jó főnökeim és jó munkatársaim voltak, akiknek hálával és köszönettel tartozom, akárcsak a szüleimnek és egykori tanáraimnak.
Mayer Judit
Előszó
Mayer Judit nyelvművelő írásainak második kötetét veheti kezébe az olvasó, a Lilium Aurum kiadásában. A szerző első könyve 1990-ben jelent meg Anyanyelvi hibanapló címmel. Második könyvébe tehát több mint tíz év anyagából válogathatott össze a szerző másfél száznál több írást, amelynek nagy része a Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának Anyanyelvünk című műsorában hangzott el, kisebb része meg valamelyik lapunk nyelvművelő rovatában jelent meg. Hogy az ilyen jellegű írások betöltsék szerepüket, s eljussanak a nyelv és nyelvhasználat iránt érdeklődő hallgatókhoz, olvasókhoz, az sok mindentől függ, elsősorban a körülményektől: van-e ideje és lehetősége a hallgatónak arra, hogy bekapcsolja éppen az adás idején a rádiót, az olvasónak meg arra, kézbe vegye a lapnak éppen azt a számát, amelyikben az írás megjelenik. Ezért tesznek jó szolgálatot közösségünknek azok a kiadók, amelyek vállalják, hogy gyűjteményes kötetben eljuttatják az érdeklődőkhöz ezeket a hasznos írásokat. Meg azért is, mert ezek az írások nemcsak egyszeri meghallgatásra, elolvasásra alkalmasak, hanem a kötet tulajdonosai később is fellapozhatják őket, ha nyelvi, nyelvhasználati kérdéseikre választ keresnek.
Mayer Judit könyvében sok ilyen kérdésre kaphatnak választ. Elsősorban fordítási kérdésekre. Gazdag anyag áll itt az érdeklődők rendelkezésére. A szerző maga is évtizedekig működött fordítóként, emellett gazdag tapasztalatokra tett szert azzal is, hogy kiadókban a mások fordításait gondozta, készítette elő megjelentetésre. Tapasztalatainak nem csupán a fordítók látják hasznát, hanem a nyelv egyszerű használói is, akik ezeknek az írásoknak a segítségével felismerhetik mindennapi nyelvhasználatukon a szlovák nyelv nemkívánatos hatásait, s a jövőben elkerülhetik ezeket. Értékes segítséget tud nyújtani a szerző abban is, hogy megismerjük az ország fővárosának, Pozsonynak a részeit, utcáit, tereit régi magyar nevükön, hiszen a legtöbb felvidéki magyar a szlovák név szolgai módon lefordított változatával, nem pedig az igazi megfelelőjével (amely sok esetben valójában a név eredetije) nevezi meg a város egyes részeit. De ugyanilyen hasznos tanácsokat kaphatunk a szerzőtől a történelmi és a vidéki földrajzi nevek fordításának kérdéseiben is. Széles körű műveltségének, tájékozottságának nyelvi vetületeit nagyon sok vonatkozásban hasznosíthatjuk. Biztosan igazítja el az olvasót az egyházak szóhasználatának nem könnyű kérdéskörében is. Szemrehányás vagy kioktatás nélkül igazítja helyre a tévedéseket, s egyben tanáccsal lát el mindenkit, aki ezt hajlandó elfogadni.
Már a könyv címe is jól tükrözi a kötetben szereplő írások jellegét: Magyarosan magyarul!
Az írások túlnyomórészt - még azok is, amelyek nem kifejezetten fordítási kérdésekkel foglalkoznak - azt a célt szolgálják, hogy egyrészt felhívják az olvasó figyelmét a kétnyelvűség és a nyelvi elbizonytalanodásunk következtében jelentkező magyartalanságainkra, másrészt tanácsokkal látják el az olvasót a hibák elkerülésére. Úgy is mondhatnánk: a cím kifejezi az írások létrejöttének okát s egyben célját is. S az sem véletlen, hogy bizonyos hasonlóságot mutat Kossa János egykori vajdasági nyelvművelőnk kötetének címével (Magyarán, magyarul), hiszen mindkettő hasonló körülmények között és hasonló céllal jött létre. Az értelmezés közti különbséget talán tükrözi a két cím formai megszerkesztése között található eltérés: a Magyarosan magyarul! azt az üzenetet közvetíti az olvasóhoz felszólítás formájában, hogy ha magyarul beszélünk, igyekezzünk elkerülni a szlovák nyelvre jellemző szóhasználati és mondatszerkesztési formákat, vagyis válasszuk - s természetesen tanuljuk meg - a magyar nyelv használati szabályainak megfelelőket. Ez a szerzői üzenet - különösen annak a rétegnek a szempontjából nézve, amelyiknek nyelvhasználatából a szerző a példáit válogatta (vagyis a sajtó munkatársainak szempontjából) nem túlzott igény.
Azzal a reménnyel ajánlom olvasóink szíves figyelmébe ezt a könyvet, hogy érdeklődéssel forgatják majd, s utána azzal az érzéssel teszik le, hogy olvasása révén nemcsak nyelvi, hanem általános műveltségük is gyarapodott.
Jakab István