Bod Péter (1712-1769) a tiszteletes-tudós lelkipásztor klasszikus példaképe. Már lelkészi szolgálata elején érezte, később egyre inkább tapasztalta, hogy a magyar nyelvű teológiai irodalom mennyire szegényes. Ezt a hiányt igyekezett pótolni részben a saját írásaival, részben mások műveinek lefordításával és kiadásával.

Egyházi jellegű műveivel azon fáradozott, hogy a Szentírás megértését és ismeretét elősegítse, és egyháza történetét feldolgozza és közzétegye.

"A Szent Bibliának históriája, mellyben az Istennek ó és új Testamentomi Szent Beszédének meg-írattatása, annak mind ez ideig tsudálatos megtartatása; külömböző nyelvekre, azok között a Magyar Nyelvre való fordíttatása, és azokon való kinyomtattatása, rövideden elö-adatik" Szebenben 1748-ban jelent meg.

Bod műve a bibliai könyvek történetét dolgozza fel. Négy részből, azaz "könyv"-ből áll. Az első részben az ószövetségi könyvek történetével, a másodikban az újszövetséggel foglalkozik. A harmadik részben részletesen kitér a Biblia idegen nyelvekre való fordításával és kiadásával. Olvashatunk görög, latin, angol, német, francia, olasz, spanyol, portugál, román, svéd, belga azaz flamand, dán nyelvű Bibliákról, szláv nyelvekre: orosz, lengyel, cseh, szlovák, horvát stb. fordítottakról, de találkozunk arab, török, perzsa, örmény, abesszin stb. nyelvű Bibliákkal, vagy bibliai részletekkel. A negyedik részt Bod a magyar bibliafordításoknak és kiadásoknak szenteli. Kezdi Pesthi Gábor Novum Testamentum-ával (1536), majd említi Sylvester Jánost, Félegyházi Tamást, Heltai Gáspárt, Melius Juhász Pétert, Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliáját (1590), Szenci Molnár Albertet, Káldi György Bécsben nyomtatott Bibliáját (1626), Tótfalusi Kis Miklóst, Komáromi Csipkés Györgyöt stb., végül az Utrechben kiadott magyar Bibliával zárja a felsorolást (1730, 1737).

"A Szent Bibliának históriája", amely Bod koráig dolgozza fel a Szentírás történetét, mai napig hasznos és értékes kézikönyv mind az egyháztörténészek, mind az irodalomtörténészek számára.

Bellágh Rózsa