Bevezetés

Értekezésemben a történeti Baranya katolikus iskolaügyének feltárását végeztem el, az 1868. és 1918. közötti időszakra vonatkozóan. Különös figyelmet szenteltem a katolikus elemi iskolák bemutatásának, valamint ehhez kapcsolódóan a tanítók életkörülményeit, képzésük, önképzésük lehetséges útjait, egyleti életük jellemzőit tártam fel. Külön fejezetben foglalkoztam a korszak baranyai sajtójának tanügyi cikkeivel, amely bemutatás hiánypótló, a magyarosítás problémakörével, mely ebben a megyében különösen jelentős és szerteágazó volt; valamint az I. világháború iskolaügyet érintő hatásaival.

Munkámban az elsődleges és másodlagos források feldolgozásával megpróbálkoztam - szűkebb témámat szem előtt tartva - a megye múlt századi társadalmi, gazdasági, kulturális életének bemutatásával is. Kutatásaim során az embert kívántam bemutatni, aki - akár tanító, akár diák volt - több volt egyszerű statisztikai adatnál. Ezért tartottam fontosnak, hogy az oktatásügyi történések általános bemutatása mellett megemlékezzek beomló iskolaépületekről, az utakat borító, átjárhatatlan sárról, diákcsínyekről, azaz az iskola, az élet mindennapjairól.

Kutatásaimat elsősorban a Pécsett található Püspöki Levéltár (fő) tanfelügyelőségi iratai alapján végeztem, melyek ezidáig feltáratlanok voltak. Ezeket összevetettem a Baranya Megyei Levéltár iratanyagával (tanfelügyelői jelentések, Közigazgatási Bizottság jegyzőkönyvei 1876- tól, tanítóegyletek dokumentumai, valamint községvizsgálati jegyzőkönyvek).

Forrásként tanulmányoztam még a Püspöki Levéltárban levő Praeparandia iratanyagát, és az Országos Levéltár Baranya megyére vonatkozó töredék iratanyagát (a dokumentumok jelentős része egy tűzeset alkalmával megsemmisült).

Statisztikai adatokhoz a schematismusok valamint a népszámlálások eredményeinek feldolgozásával jutottam, ezeket egészítettem ki tanfelügyelői jelentések adataival.

Több tanügyi és közéleti folyóiratot és újságot vizsgáltam át értekezésem elkészítéséhez, elsősorban a Baranya Megyei Könyvtár mikrofilm-anyagát, másrészt az Országos Széchenyi Könyvtárban található újságmásolatokat.

Kutatásaimat nehezítette a Baranya Megyei Levéltár jelenleg folyó rekonstruálása, valamint az, hogy a Püspöki Levéltár iratanyaga a teljes egyházmegyére vonatkozó, ezért tetemes mennyiségű dokumentumból kellett a baranyai falvak iskolaügyére utaló anyagot kiemelnem.

Kutatásaim a történeti Baranya állapotait veszik figyelembe, néhány település tehát, amely ma Baranya megyéhez tartozik, dolgozatomban nem szerepel (pl. Szigetvár). Ugyanakkor számos község, mely egykor Baranyához tartozott, ma másutt található (ezt külön jelzem értekezésem végén). A községek és személyek nevének dolgozatomban előforduló többféle helyesírása abból adódik, hogy minden esetben megőriztem a felidézett forrás helyesírását, de a községek és személyek nevének mai írásmódját munkám végén közlöm.