Összefoglalás

A 2001. évi minimálbér-emelés hatására jelentősen nőtt a bérköltség és csökkent a foglalkoztatás a kisvállalatoknál. Növekedett az állásvesztés, csökkent az elhelyezkedés esélye, és ez még inkább így történt az elmaradott régiókban. A regionális hatásokra kapott eredmények két szempontból is figyelemre méltóak. Egyfelől arra utalnak, hogy a pozitív hatást eredményező piaci folyamatoknál erősebbnek bizonyultak a negatív keresleti reakciók: az elmaradott régiókat inkább a valamivel erősebb negatív keresleti reakció különböztette meg a fejlettebb térségektől, mint a növekvő munkakínálat. Másfelől az egymáshoz hasonló fajlagos regionális hatások azt is jelentik, hogy az erősebb bérsokk miatt az elmaradott régiók amúgy is kedvezőtlenebb foglalkoztatási helyzetét az átlagosnál is jobban rontotta a 2001. évi minimálbér-emelés.

A minimálbér-emelés közvetlen és közvetett hatásainak együttes elemzésére készített szimulációs makromodell alapján megállapítható, hogy nagyobb minimálbérhez nagyobb átlagbér tartozik, ugyanakkor a foglalkoztatás és a fogyasztás alacsonyabb lesz. A költségvetésnek nem jó a minimálbér emelése, mert a bevételek változásánál nagyobb lesz a kiadások változása. A magasabb minimálbér növeli az szja- és járulékbevételeket, de csakis abban az esetben, ha az adókerülő vállalatok aránya nem nő. A vállalatok termelése és profitja alacsonyabb lesz a magasabb minimálbér mellett. Ha a vállalatok a profitráta helyreállítására növelik az adóelkerülés mértékét, akkor a magasabb minimálbér adó- és járuléknövelő hatását az adóelkerülés lerontja, tehát végső soron nem érvényesül a magasabb minimálbér gazdaságot fehérítő hatása.