Előszó

A felsőoktatásban, és a pedagógusképzésben is csak a közelmúltban jelent meg önálló társadalomtudományi diszciplínaként a romológia/ciganológia. Kisszámú azoknak a felsőoktatási műhelyeknek a köre, akik alapképzésben, posztgraduális formában oktatják, kutatják a cigányság társadalmi problémáit. Azokban az oktatási intézményekben, ahol már elkezdődtek a hátrányos helyzetű és cigány gyermekekkel kapcsolatos speciális pedagógiai programok, a differenciált pedagógiai módszerek csak igen nehezen honosodtak meg. Az e területen dolgozó pedagógusok szükségét érzik egy rendszerezett, széles körű társadalmi tapasztalati háttéren alapuló, ugyanakkor helyi valóságszeleteket is integráló szakmai segítségnek.

A felsőoktatásból hiányoznak azok a taneszközök, amelyek a tanárképzés számára kutatáson alapuló hiteles ismereteket, interdiszciplináris szemléletu szakirodalmat kínálnak.

Ezt a kötetet nemcsak hiánypótló irodalomnak, hanem egyetemi oktatóanyagnak is szánjuk.

A Pécsi Tudományegyetem Tanárképzo Intézetének Kutatócsoportja a Phare és az OM támogatásával lebonyolított Phare HU 99.04-01-02-0017 számú "Cigány tanulókat segítő pedagógus-továbbképzési program" pályázata keretében több roma pedagógiai képzési formát fejlesztett ki. A programhoz szervesen kapcsolódó taneszköz-fejlesztő munkánk keretében került sor az "A cigányok társadalomismerete" kötet kiadására. A roma kultúráknak mindennapi társadalomkutatói és pedagógiai gyakorlatban való megjelenítéséhez elengedhetetlen a primer társadalmi információkon és kutatáson alapuló szakmai kommunikáció. A kötet több tudományágat képviselő, a praxist jól ismerő szakember munkájának eredménye. A közös munkálkodás egyfajta szakmai szolidaritás is, amellyel a magyar társadalom leghátrányosabb rétegének integrációs lehetoségeit kívánjuk elmozdítani.

A kötet összeállításakor arra törekedtünk, hogy a roma társadalomismeretre vonatkozóan a téma interdiszciplinaritását hangsúlyozandó sokféle műfajt és módszert vonultassunk fel. A hagyományos szociológiai, oktatásszociológiai, oktatáspolitikai megközelítéseken túl, jelen van a társadalomföldrajz, közigazgatás- elmélet, kulturális antropológia eszközrendszere is.

Tizenkét társadalomkutató tanulmányát nyújtjuk át az olvasónak. A roma tanulók iskoláztatásáról, tanulmányi eredményességének makroszintű folyamatairól Havas Gábor, Liskó Ilona és Polónyi István írtak. A roma lakosság életlehetőségeit kisebb régióban Takács Éva vizsgálta. A hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó pedagógusok képzésének felsőoktatási gyakorlatáról, és annak továbbfejlesztéséről szól Nagy Mária cikke. A roma népesség Kárpát-medencei etnikai-politikai kérdéseit Kocsis Károly vázolja fel, társadalmi kohéziójukról Romano Rácz Sándor ír. Kisebbségi önkormányzatiságuk sajátosságairól Kállai Ernő, a roma társadalom kultúrantropológiai megközelítéséről Szuhay Péter írását közöljük. A roma életmódról sajátos interjúműfaj keretében ad helyzetelemzést Fleck Gábor és Virág Tünde. A képzés oktatáspolitikai hátterét Reisz Terézia, társadalompolitikai aspektusait Kemény István világította meg.

A kötetet mindazon olvasónak ajánljuk, akinek pedagógiai, szociális tevékenysége a roma népesség társadalmi integrációjának segítéséhez fűződik. Reményeink szerint szöveggyűjteményként, oktatási segédanyagként is használhatják könyvünket a tanító-, óvodapedagógus- és tanárképzés graduális- és posztgraduális képzési formáiban résztvevők.

Végezetül mindazon olvasónak figyelmébe ajánljuk e kötetet, aki vállalja az új évezred hazai társadalmi problémáival történő szembesülést.

Köszönetet mondok szakmai munkájáért Andor Mihálynak, a kötet lektorának, szerkesztőjének és Géczi Jánosnak, az Iskolakultúra főszerkesztőjének, hogy e patinás sorozatban helyet kaphatott "A cigányok társadalomismerete" kötet.

Reisz Terézia