CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÓ |
Tartalom
Táblázatok jegyzéke
Ábrák jegyzéke
Összefoglaló
Summary
Bevezetés
1. A mintavétel alapelvei és a megkérdezett cégek főbb jellemzői
2. Tendenciák az adózási magatartás változásában, 1996-2001
2.1. Üzleti helyzet és kilátások.
2.2. Adózási és szerződéses fegyelem
2.3. Részvétel a rejtett gazdaságban
2.4. Vélemények az adórendszerről és adóigazgatásról
3. Kiemelt adózók, adóellenőrzés és peres ügyek
3.1. Kiemelt adózói körbe való tartozás
3.2. Az adóellenőrzések gyakorisága és eredménye
3.3. Késedelmek, méltányossági kérelmek, vitás és peres ügyek
4. Vállalati jellemzők, szerződéses fegyelem és adózási magatartás
4.1. Modellek és hipotézisek
4.2. Becslések
5. Következtetések
Irodalom
Függelék
Összefoglaló
A tanulmány három - 1996., 1998. és 2001. évi, 300-300 feldolgozóipari, építőipari és kereskedelmi cégre vonatkozó - empirikus felvétel alapján elemzi a közepes és nagy magyar cégek körében a szerződéses és az adózási fegyelem alakulását, a rejtett gazdaság egyes jelenségeinek elterjedtségét.
A gazdaság vizsgált szegmensében jóval kisebb lett a rejtett gazdaság hatóköre: csökkent a számla nélküli értékesítés mind a megkérdezett cégek üzletfelei, mind pedig versenytársai körében. Javult a cégek szerződéses és adózási fegyelme, folytatódott a puha költségvetési korlát szindrómájának visszaszorulása. Becsléseink szerint 1998 és 2001 között a közepes és nagyvállalkozások körében visszaszorult az adócsalás elterjedtsége.
A rejtett gazdaság súlyának csökkenésében szerepet játszanak egyrészt a javuló üzleti kilátások, másrészt a gazdaság növekvő integráltsága az európai gazdaságba. Az első tényező hatása a legális gazdaságban és a rejtett gazdaságban elérhető várható nettó hozamok egymáshoz viszonyított arányainak átrendeződésével függ össze. A kedvező üzleti kilátások, a növekvő GDP növelik a legális gazdaságból származó várható jövedelmeket, miközben javulhat az adóellenőrzési munka színvonala is. Ez utóbbi pedig növeli a regisztrált gazdálkodó szervezetek számára a rejtett gazdaságban való részvételhez kapcsolódó költségeket.
1996 és 2001 között lényegesen javult a vállalkozások adópolitikával és adóigazgatással kapcsolatos véleménye is: átláthatóbbnak és világosabbnak érzékelik az adótörvényeket, az adórendszer kiszámíthatóbbá vált számukra. Számottevően javult az APEH munkájának megítélése, miközben csökkent az informális kapcsolatok - és feltehetően a korrupciószerepe a vitás adóügyek elintézésében.
Eredményeink szerint az adószabályok bonyolultsága, illetve gyakori változtatása a nagyobb cégekhez képest határozottan érzékenyebben érinti a kisebb cégeket, jobban veszélyezteti biztonságos üzleti kalkulációjukat, és ezzel inkább rontja üzleti kilátásaikat. Az eredmények alátámasztják egyfelől az adórendszer átláthatóságának versenyképességet befolyásoló szerepét, másrészt a kisebb vállalkozások esetében az egyszerűsített adózási formák bevezetésének hatékonyságnövelő és versenysemlegességet elősegítő hatását.