Bevezetés

1999 őszén a Belügyminisztérium, a Nyílt Társadalom Alapítvány, a Local Government Initiative Project, illetve a Gazdasági Minisztérium megbízásából önkitöltős kérdőívet juttatunk el az ország több mint háromezer polgármesteri hivatalához. A Gazdasági Minisztérium kérdés-blokkjával két célunk volt: megtudni, hogy hogyan változott a kgst-piac (Czakó, 1997; Sik, 1997/a), illetve a feketemunka (Sik, 1997/b) elterjedtsége az előző felvétel (1998) óta, és mi jellemzi az informális gazdaság ezen intézményeinek területi megoszlását.

Módszerünk feltételezi, hogy a kgst-piaci kereskedelem és a feketemunka elterjedtségét a helyben él és az önkormányzat napi ügyeiben járatos vezetők - mintegy helyi szakértőként - jobban ismerik, mint bárki más. Ha ez igaz, akkor jogosult az a kutatási stratégia, amit alkalmaztunk, ti. a polgármesterektől (vagy azok helyetteseitől), illetve a polgármesteri hivatalok szakembereitől (jegyzők, osztály-csoportvezetők vagy szakalkalmazottak) szakértői információkat kértünk.

Az adatfelvétel egy önkitöltésre alkalmas, egyszerű kérdőív volt (az 1 sz. melléklet tartalmazza a kérdőív azon blokkjait, amelyekből jelen tanulmány írásakor információkat használtunk fel), igen hasonló ahhoz, amit 1995-ben, 1997-ben és 1998-ban már alkalmaztunk. A kérdőívet nagyjából a korábbi vizsgálatokban már megszokott számban (kb. 1000 település) és arányban (az összes település kb. 33%-a) küldték vissza az önkormányzatok. A 33%-os visszaküldési arány önmagában sem rossz eredmény, de még fontosabb a városok és a nagyobb községek magas visszaküldési aránya, mivel ezeken a helyeken a legvalószínűbb a kgst- és emberpiacok el fordulása. A visszakapott kérd íveket három olyan dimenzió (régió, településtípus és a községek esetében az állandó lakosok száma) szerint súlyoztuk - az 1995. évi KSH önkormányzati adatok segítségével -, amelyek minden önkormányzattal kapcsolatos szociológiai elemzésben szerepet játszanak. Az ily módon súlyozott válaszok az ország összes települését reprezentálják.