CÍMLAP
|
A török kor Magyarországon (1526-1699) TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Történelem
- Politika- és hadtörténet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
- Az ország kormányzása (Oborni Teréz - Fodor Pál)
- Társadalomtörténet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
Nyelvtörténet
- A középmagyar kor első fele (Uhl Gabriella)
- Török jövevényszavak (Kakuk Zsuzsa)
Irodalom
- Magyar nyelvű irodalom (Ács Pál - Székely Júlia)
- A Hódoltság török irodalma (Sudár Balázs)
Művészetek
- Művészettörténet (Mikó Árpád)
- Zenetörténet
- Magyarország és Erdély zenetörténete (Király Péter - Papp Ágnes)
- A Hódoltság török zenéje (1526-1699) (Sudár Balázs)
- Magyarország és Erdély zenetörténete (Király Péter - Papp Ágnes)
- Tánctörténet (Felföldi László)
Egyháztörténet
- Keresztény egyházak (Molnár Antal)
- Népi hiedelemvilág (Tomisa Ilona)
- Muszlim hitélet (Ágoston Gábor)
Táj és nép
- Természeti földrajz (Oborni Teréz)
- Népesség, etnikumok (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
- Település és lakóhely (Fodor Pál - Gerelyes Ibolya - Oborni Teréz - Pálffy Géza - Tomisa Ilona)
Életmód
- Gazdaság (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
- Kézművesség
- Magyar kézművesség (Tomisa Ilona)
- Török kézművesség (Gerelyes Ibolya)
- Magyar kézművesség (Tomisa Ilona)
- Oktatás (Ács Pál - Székely Júlia)
- Mindennapi élet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
Ismertető
A magyar, angol és német nyelvű művelődéstörténeti sorozat ötödik része köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.
A történelem fejezet a mohácsi csatavesztéstől a török haderő kiűzését rögzítő karlócai békéig foglalja össze a három részre szakadt ország politikai és hadtörténeti eseményeit, s részletesen bemutatja a királyi Magyarország, Erdély és a Hódoltság kormányzását, társadalomtörténetét. A nyelvtörténet a középmagyar kor első felét elemzi, s külön fejezet tekinti át török eredetű szókincsünket. Az irodalom fejezet a korabeli élet kereteinek átalakulását, a könyvnyomtatást, a nemzeti irodalom jellemzését adja a reformáció elterjedésének, majd az ellenreformáció kibontakozásának időszakában. Kuriózum a hódoltság török irodalmának részletes leírása. A művészettörténeti rész a humanista műpártolás példáin mutatja be a korszak építészetét, szobrászatát, festészetét, könyv- és iparművészetét; s külön tárgyalja az oszmán-török építészet emlékeit. A zenetörténészek a királyi Magyarország és a török hódoltság zenei rétegeit gazdag hangzó anyaggal illusztrálják. A korabeli táncok összefoglalása a nyugati és keleti hatásokat vizsgálja. Az egyháztörténeti fejezet a reformáció elterjedését, majd a katolikus megújulást és az ellenreformációt követi nyomon, melyet a népi hiedelemvilág és a muszlim hitélet bemutatása zár. A táj és nép fejezet főbb részei a természeti földrajz, a népesség és etnikumok, a települések és lakóhelyek leírása. A korabeli életmódot a gazdaság, kézművesség, az oktatás és a mindennapi élet sokoldalú jellemzésével mutatjuk be. A török kori rész arculata az előzőeknél komorabb: a Buda 1686. évi visszafoglalását ábrázoló kép alkotja a hátteret.