Tétel adatlapja
CÍMLAP

Kereszt és félhold
A török kor Magyarországon (1526-1699)


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Történelem

  • Politika- és hadtörténet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
  • Az ország kormányzása (Oborni Teréz - Fodor Pál)
  • Társadalomtörténet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)

Nyelvtörténet

  • A középmagyar kor első fele (Uhl Gabriella)
  • Török jövevényszavak (Kakuk Zsuzsa)

Irodalom

  • Magyar nyelvű irodalom (Ács Pál - Székely Júlia)
  • A Hódoltság török irodalma (Sudár Balázs)

Művészetek

  • Művészettörténet (Mikó Árpád)
  • Zenetörténet
    • Magyarország és Erdély zenetörténete (Király Péter - Papp Ágnes)
    • A Hódoltság török zenéje (1526-1699) (Sudár Balázs)
  • Tánctörténet (Felföldi László)

Egyháztörténet

  • Keresztény egyházak (Molnár Antal)
  • Népi hiedelemvilág (Tomisa Ilona)
  • Muszlim hitélet (Ágoston Gábor)

Táj és nép

  • Természeti földrajz (Oborni Teréz)
  • Népesség, etnikumok (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
  • Település és lakóhely (Fodor Pál - Gerelyes Ibolya - Oborni Teréz - Pálffy Géza - Tomisa Ilona)

Életmód

  • Gazdaság (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)
  • Kézművesség
    • Magyar kézművesség (Tomisa Ilona)
    • Török kézművesség (Gerelyes Ibolya)
  • Oktatás (Ács Pál - Székely Júlia)
  • Mindennapi élet (Fodor Pál - Oborni Teréz - Pálffy Géza)


Ismertető

A magyar, angol és német nyelvű művelődéstörténeti sorozat ötödik része köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet a mohácsi csatavesztéstől a török haderő kiűzését rögzítő karlócai békéig foglalja össze a három részre szakadt ország politikai és hadtörténeti eseményeit, s részletesen bemutatja a királyi Magyarország, Erdély és a Hódoltság kormányzását, társadalomtörténetét. A nyelvtörténet a középmagyar kor első felét elemzi, s külön fejezet tekinti át török eredetű szókincsünket. Az irodalom fejezet a korabeli élet kereteinek átalakulását, a könyvnyomtatást, a nemzeti irodalom jellemzését adja a reformáció elterjedésének, majd az ellenreformáció kibontakozásának időszakában. Kuriózum a hódoltság török irodalmának részletes leírása. A művészettörténeti rész a humanista műpártolás példáin mutatja be a korszak építészetét, szobrászatát, festészetét, könyv- és iparművészetét; s külön tárgyalja az oszmán-török építészet emlékeit. A zenetörténészek a királyi Magyarország és a török hódoltság zenei rétegeit gazdag hangzó anyaggal illusztrálják. A korabeli táncok összefoglalása a nyugati és keleti hatásokat vizsgálja. Az egyháztörténeti fejezet a reformáció elterjedését, majd a katolikus megújulást és az ellenreformációt követi nyomon, melyet a népi hiedelemvilág és a muszlim hitélet bemutatása zár. A táj és nép fejezet főbb részei a természeti földrajz, a népesség és etnikumok, a települések és lakóhelyek leírása. A korabeli életmódot a gazdaság, kézművesség, az oktatás és a mindennapi élet sokoldalú jellemzésével mutatjuk be. A török kori rész arculata az előzőeknél komorabb: a Buda 1686. évi visszafoglalását ábrázoló kép alkotja a hátteret.


×