ökörsütés (signatura boum, consignatio boum)

A székelység szabadságai között legfontosabb az adómentesség volt, amelynek fejében személy szerinti hadbaszállásra voltak kötelezve. Adó helyett "önkéntes és készséges" ajándékot adtak az uralkodónak, ez volt az ökörsütés szokása. Minden négy ökörből egyet tartoztak adni a királynak nevezetes alkalmakkor: koronázása idején, házasságkötésekor és fiúgyermeke születésének idején. Ilyenkor az ökröket annak a széknek a kezdőbetűjével jelölték meg, ahonnan elhajtották. A 15-16. század fordulóján 36-40 ezer ökröt is elhajtottak ilyenkor. 1555-ben került sor talán utoljára az ökörsütésre, bár 1599-ben Mihai vajda is megkísérelte behajtani.

OT