beglerbég
A török szó a bégek bégjét jelentette, szinonímája a perzsa mír-i mirán. A beglerbégek az Oszmán Birodalom legnagyobb közigazgatási egységének, a vilájeteknek vagy ejáleteknek az élén álltak, s a tartomány haderejének és hivatalnoki karának vezetői voltak. Kinevezési okirataikat (berát) a divántól, azaz a szultáni tanácstól kapták. Hivatali idejük eleinte hosszabb volt, a 16-17. században azonban átlag egy évig tartott. A 17-18. században már évente két-három helyre is áthelyezték őket. A 16. század végére számuk elérte a harmincat, s közülük egyre többen kaptak vezíri rangot. Magyarországon beglerbég állott a budai, a temesvári, a rövid életű győri, az egri, a kanizsai, a váradi és az érsekújvári vilájetek élén. Valamennyien pasa rangot viseltek. Feladataik közé tartozott a tartomány alattvalóinak védelme, a vilájet kormányzása, az igazságszolgáltatás, kezdetben a szolgálati vagy javadalambirtokok adományozása, később az adományozás kezdeményezése, háborúban a tartomány haderejének vezetése. Munkájukat a tartomány katonai, pénzügyi és vallási főbb tisztségviselőiből álló tanácsadó testület, a díván segítette.
ÁG |
|