Ismertető

A művelődéstörténeti sorozat hatodik, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet a török kort lezáró karlócai békétől (1699) foglalja össze az ország politika-, had- és társadalomtörténeti eseményeit: a Rákóczi-szabadságharc után hogyan illeszkedett országunk a kétfejű sas, azaz a Habsburgok birodalmába; miként jelent meg a felvilágosult abszolutizmus Mária Terézia királynő és II. József tevékenységében, egészen a "kalapos király" haláláig (1790). A nyelvtörténet a középmagyar kor második felét és a nyelvújítás előkészítésének időszakát mutatja be. Az irodalom fejezet a késő barokk és a felvilágosodás korának jellegzetes eszmeáramlatait, személyiségeit mutatja be a korabeli alkotásokon keresztül. A művészetek fejezet a barokk stílus jelentkezését elemzi az egyházi és világi építészetben, képző- és iparművészetben. A zenetörténészek külön tárgyalják a műzenei kultúra és a népzenei élet jellegzetességeit. A korabeli táncok összefoglalása a társadalom egyes rétegeiben divatos táncok szerint történik. Az egyháztörténeti rész a felekezetek (római katolikusok, ortodoxok, protestánsok, zsidók) egymás mellett élését követi nyomon, melyet a népi hitvilág emlékeinek leírása zár. A táj és nép fejezet főbb részei: a természeti földrajz, a kormányzat, az etnikai viszonyok átalakulása, a települések és lakóhelyek leírása. A korabeli életmódot a gazdaság és gazdálkodás (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, adóreform), az iskolázás és a mindennapi élet (háztartás és lakberendezés, öltözködés, étkezés) sokoldalú jellemzésével mutatjuk be.