Czuczor Gergely (1800-1866)

Czuczor Gergely
Nyelvész és költő, nevét elsősorban az első nagy akadémiai szótárunk őrzi, melyet Fogarasi János fejezett be (de részt vett ebben a munkában Vörösmarty is), s az ő nevét idézi a ma már inkább csak szólásban élő verse A falusi kislány Pesten. Bencés pap volt, felszentelése (1824) után Győrött, majd Komáromban tanított, itt képezte magát a nyelvtudományban. 1835-től mint az Akadémia titkára Pestre kerül, de nyíltan hangoztatott hazafisága, világias életmódja és a hamar közkedveltté vált népdalai nem nyerték meg a hatóság tetszését, s elérték, hogy egyházi felettesei Pestről Pannonhalmára rendeljék. 1845-től ismét Pesten dolgozott a nagyszótáron. Czuczor nevét az 1824-es Aurorában megjelent Augsburgi ütközet című hőskölteménye tette ismertté, amely az első romantikus nemzeti eposz a magyar irodalomban. Tárgya a kalandozó magyarok győzelme a németeken 910-ben. Tervezett Hunyadiról és Szondiról is hőskölteményt írni, de végül mind a két témát balladának írta meg. Ismert, tankönyvi darabbá a Hunyadi vált. 1848-ban a Kossuth Hírlapjában megjelentette a Riadó című költeményét, amely miatt a szabadságharc leverése után hatévi várfogságra ítélték, de 1851-ben az Akadémia ismételt kérelmére kegyelmet kapott. Bíráiról és "bűnéről" vallott gondolatait tükrözi az Ítélőszék előtt című költeménye, mely hazafias költészetünk maradandó értéke. Szabadulása után élete végéig továbbra is az akadémiai nagyszótáron dolgozott, 1866-ban egynapi betegség után meghalt kolerában.

SZGZ