Martinovics Ignác (1755-1795)

Martinovics Ignác
Kalandos életpálya után jutott az összeesküvés gondolatához. Ferences szerzetesként kezdte, majd címzetes szászvári apát és a természettan vallástalan professzora lett a lembergi egyetemen. II. Lipótnak megbecsült titkos ügynöke, udvari kémikus, végül Ferenc besúgója. A széles és modern műveltség, magas intelligencia, rendkívüli akaraterő és munkabírás mellett kíméletlen érvényesülési vágy, hiúság, önmaga beteges túlértékelése egyesült szuggesztív egyéniségében. Amikor Ferenc rendszerében bezáródott előtte az érvényesülés útja, a befolyás és hatalom esélyét az elégedetlenek megszervezésében sejtette meg. A rendi felvilágosodás, a nemesi ellenzék és a polgári reformok hivei tömöritésére létrehozta a magyar jakobinusok titkos társaságait, s összeesküvést kezdeményezett az ország függetlenségének, az uralkodói hatalom korlátozásának kivivására, a polgári reformok életbeléptetésére. 1794-es letartóztatása után tett részletes és túlzó vallomása hozzájárult a magyarországi jakobinus szervezkedés felgöngyölitéséhez és a szigorú megtorlásokhoz. 1795-ben a mozgalom többi vezetőjével együtt halálra itélték és lefejezték.

DT