Jancsó Miklós (1921- )

Jancsó Miklós 1.
Jancsó Miklós 2.
Jogi tanulmányok után bölcsészetet tanult, majd elvégezte a filmfőiskolát. Az 1950-es évek végén, többéves dokumentumfilmes és filmhíradós gyakorlattal a háta mögött debütált. Első nagy sikerét az Oldás és kötés jelentette 1963-ban. Ettől a filmtől kezdve állandó alkotótársa Hernádi Gyula író. A második világháború végén játszódó Így jöttem (1964), majd a Rózsa Sándor betyárjainak befogását és megtörését kőkemény történelmi modellbe sűrítő Szegénylegények (1965) a félreismerhetetlen jancsói világkép és formajegyek találkozásának első remekművei. Allegorikus, erősen koreografált történelmi munkái (Égi bárány, Még kér a nép) után az 1970-es években sokáig Olaszországban élt és alkotott (A pacifista, Technika és ritus, Magánbűnök, közerkölcsök). Az Allegro barbaro és a Magyar rapszódia kettőse összefoglalta a jancsói történelmi modellek nagy sorozatát, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981) már a kegyetlen irónia és a színjáték irányába indult el. Az 1980-as években készült munkái a késő kádári Magyarország víziós-szarkasztikus-apokaliptikus körképei (Szörnyek évadja). Ez a hangvétel folytatódik a rendszerváltás utáni filmekkel is (Kék Duna keringő, 1991). Az elmúlt évek nagy trilógiája a felszabadult játékosságot, a temetői humort és az abszurd, pikareszk történeteket hozza össze (Nekem lámpást adott kezembe az Úr, Pesten, 1999, Anyád! ...a szúnyogok, 2000, Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, 2001). Jancsó a film mellett színházban is rendez: formabontó, meghökkentő előadások sora fűződik a nevéhez. Politikus-közéleti tevékenysége is jelentős.

VB