Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Beatrix
Hunyadi János
Egy Havasalföldről Magyarországra költözött román bojár elsőszülött fiaként 1409 körül született, anyja kiléte bizonytalan, volt egy szintén János nevű öccse is. A család nevét a Zsigmond által nekik adományozott hunyadi uradalomról kapta. Több bárói családnál volt familiáris, az 1430-as években Itáliában és a királyi udvarban szolgált. 1439 után I. Ulászló pártjára állt, ekkor lett szörényi bán, 1441-1446 között erdélyi vajda, 1441-től 1456-ig temesi ispán, több más megye ispánja. Tisztségei egy részét Újlaki Miklóssal együtt viselte, a hét főkapitány egyike. 1446. június 5-én kormányzóvá választották, 1453 elején lemondott, ezután haláláig az ország főkapitánya. Megkapta a Beszterce grófja címet. Birtokait részben adományokkal, részben Brankovics Györgytől szerezte. Felesége Szilágyi Erzsébet, akitől két fia született, László és Mátyás. 1456. augusztus 11-én Zimonyban pestisben halt meg, Gyulafehérvárott temették el.
TI
Hunyadi Mátyás
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet ifjabbik fiaként 1443-ban született. Cillei Ulrik meggyilkolása után bátyjával együtt elfogták, V. László fogolyként vitte magával Prágába. 1458. január 24-én távollétében magyar királlyá választották. 1464. március 29-én koronázták meg. 1469. május 3-án Olmücben cseh királlyá választották, Csehországot azonban sohasem tudta meghódítani. 1486-ra Ausztria nagy részét elfoglalta, 1487 tavaszától viselte az Ausztria hercege címet. 1455-ben Cillei Ulrik leányával, Erzsébettel jegyezték el, majd 1458-ban Podjebrád György lányával, Katalinnal, akit 1461-ben el is vett. 1476-tól második felesége Aragóniai Beatrix. Házasságaiból nem született gyermeke, házasságon kívüli fia Corvin János. 1490. április 6-án Bécsben halt meg, Székesfehérváron temették el.
TI
Beatrix
1457. november 14-én született Aragóniai Ferdinánd nápolyi király lányaként. 1474 szeptemberében jegyezte el Hunyadi Mátyás magyar király. 1476. december 12-én magyar királynévá koronázták, az esküvőt december 22-én Budán tartották. Nápolyban kitűnő nevelést kapott, műveltségét magasztalták az olasz humanisták, akik közül többen támogatását élvezték és könyveket írtak, ajánlottak neki. Házasságuk gyermektelen maradt. Mátyás halála után - annak végakaratával szembehelyezkedve - nem támogatta a király törvénytelen fiát, Corvin János herceget, hanem maga is a trónra pályázott, s házasságot remélve tőle, II. Ulászló jelöltségét támogatta. Ulászló megválasztásakor a magyar rendek feltételül szabták a vele való házasságot. 1490. október 4-én titokban házasságot kötöttek Esztergomban, ahol a szertartást végző Bakócz Tamás érsek szándékos hibát vétett a szertartás során. Beatrix csak jóval később tudta meg, hogy becsapták, s gúny tárgya lett Magyarországon. 1500. április 2-án VI. Sándor pápa a frigyet érvénytelennek nyilvánította. Aragóniai Beatrix ezután visszautazott Itáliába, ahol visszavonultan élt, s Nápolyban halt meg 1508. szeptember 12-én.
PK-TI |
|