Guti Ország Mihály, Szilágyi Mihály, Újlaki Miklós

Újlaki Miklós síremléke
Szilágyi-címer
Szilágyi Mihály pecsétje
Guti Ország Mihály

A Gutkeled nemzetség Szabolcs megyében élő köznemesi ágából származott. 1430-ban került a királyi udvarba, ahová bátyja vitte be. 1433-ban a bárói családból származó Rozgonyi Borbálát vette feleségül. 1436-1438 és 1439-1440 között kincstartó, 1438-1439-ben asztalnokmester, 1453-1458-ban ajtónállómester. 1439 után I. Ulászló pártjára állt, tagja volt a választási feltételeket elfogadtató krakkói követségnek, 1445-ben a hét főkapitány egyike. 1458 júliusától, Garai László leváltásától 1484 novemberében bekövetkezett haláláig nádor. Adományok útján több uradalomnyi vagyont szerzett.

TI


Szilágyi Mihály

Szilágyi László bácsi alispán, szrebreniki várnagy fiaként az 1410-es években született. A köznemesi család a horogszegi melléknevet Temes megyei birtokáról kapta. Testvére, Erzsébet Hunyadi János felesége, ő pedig familiárisa lett. Nándorfehérvár 1456-os ostromakor a vár kapitánya. Hunyadi László kivégzése után a Hunyadi-párt vezére, Mátyás királlyá választását ő kényszerítette ki. 1458 januárjában az ifjú király mellé öt évre kormányzóvá választották, július végén azonban lemondott, kárpótlásképpen Beszterce grófja lett. Garai Lászlóval és Újlaki Miklóssal Mátyás ellen kötött ligát, ezért októberben lefogták, 1459-ben szabadult. Birtokait visszakapta, az alsó részek főkapitánya címmel a török elleni határvédelemmel bízták meg azzal, ha Szendrőt visszafoglalja, szerb fejedelem lesz. 1460 novemberében török fogságba esett. Mivel nem árulta el Nándorfehérvár sebezhető pontjait, ezért a szultán 1461-ben Konstantinápolyban kivégeztette.

TI


Újlaki Miklós

Újlaki László macsói bán harmadik fiaként 1410 körül született. 1438-tól élete végéig macsói bán, 1441-1446 között - egy ideig Hunyadi Jánossal együtt - erdélyi vajda és szörényi bán, 1457-től 1466-ig szlavón bán. 1439 után I. Ulászló pártjára állt, a hét főkapitány egyike, V. László halála után királlyá választása is felmerült. 1459-ben részt vett III. Frigyes királlyá választásában, utána visszatért Mátyás hűségére. 1471-ben Mátyás bosnyák királlyá tette, 1472 tavaszán Budán megkoronázták, Szilágyi Erzsébet fiává fogadta, emellé megkapta a dalmát-horvát és a szlavón bánságot, valamint a vrániai perjelséget, melyeket két évig viselt. 1476-ban halt meg, halála után a bosnyák királyság nem éledt újjá. Birtokait fia, Lőrinc "bosnyák herceg" örökölte, akinek halálával 1524-ben a család kihalt.

TI