CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
- Bevezetés
- Nacionalizmuselméletek és kapcsolatuk a történelem írásával és tanításával
- A nacionalizmus elméletei és a nemzet problematikája
- A nacionalizmus és a történelem írásának és oktatásának kapcsolata
- A nacionalizmus elméletei és a nemzet problematikája
- Az oktatásügy problematikája a 18. század végén és a 19. század első
felében Magyarországon
- Magyarország korabeli iskolarendszerének és a korszak oktatáspolitikai
törekvéseinek áttekintése
- A magyar történelem iskolai tanításának története
- Az 1777-től 1848-ig terjedő korszak tankönyvügye
- Magyarország korabeli iskolarendszerének és a korszak oktatáspolitikai
törekvéseinek áttekintése
- A tankönyvek interpretálása
- A forráskorpusz tartalma és kijelölésének szempontjai
- A korpusz szerzői: felekezeti, rendi és professzionális státusuk kérdése
- A tankönyvek narratívájának vizsgálata a nemzeti diskurzus szemszögéből
- A forráskorpusz tartalma és kijelölésének szempontjai
- Néhány konklúzió
- Utószó
- Jegyzet
- Irodalom
Bevezetés (részlet)
A modern nemzetépítéssel kapcsolatos - elsősorban a nacionalizmusra mint ideológiára és annak politikatörténeti vonatkozásaira koncentráló - történészi kutatások valósággal reneszánszukat élik világszerte, különösen aktuális szerepet töltve be a kelet-közép-európai térség poszt-államszocialista országainak történetírásában, azonban a leíró jellegű és a politikatörténet síkján mozgó munkák létén túl relatíve kevés kutatás összpontosul a nemzeti azonosságtudat, kultúra, gondolkodásmód és a nemzeti hagyományok történetiségének társadalomtörténeti és antropológiai jellegű problematizálására. Márpedig a modern nemzettudat ezen konstituensei éppen az újkori nemzetépítés első szakaszában, az észak- és dél-amerikai függetlenségi háborúk és a francia forradalom következtében és mintájára születő modern nemzetek szinte sablonszerű attribútumaiként konstruálódtak meg: részben korábbi történelmi korszakok partikuláris elemeiből transzformálódva a közös nemzeti örökség kanonikus összetevőivé (pl. egységesülő nemzeti nyelv, egységesülő múltszemlélet, a par excellence nemzeti viselet, táj, ételek kanonizálása); részben pedig éppen ebben a korszakban "találódtak fel" vagy értelmeződtek újjá (pl. az olyan modern nemzeti jelképek, mint a nemzeti lobogó, himnusz vagy a modern nemzeti mítoszok, hősök és antihősök panteonja). A kutatás kiindulópontja és kérdésfeltevése tehát a kultúra egy jól elhatárolt szegmensén keresztül megnyilvánuló modern magyar nemzeti azonosságtudat kikristályosodásának a vizsgálata egy bő fél évszázados időmetszeten belül, amely korszak egyben az új- és jelenkori magyar történetírás kánonja szerint a modern értelemben vett magyar nemzet létrejöttének a korszakát, az 1848-as polgári forradalmat megelőző évtizedeket, azaz a reformkort és annak előzményét foglalja magába. Ezt a rendkívül szerteágazó, hosszas folyamatként felfogott átalakulást kívánom "rekonstruálni" egy jól körülhatárolt, bár így is terjedelmes korpuszon keresztül, nevezetesen a korabeli magyarországi, illetve erdélyi iskolai oktatásban használt, illetve arra szánt, tizenöt darab, magyar nyelvű, nyomtatásban megjelent, a magyar történelemmel (vagy legalább azzal is) foglalkozó történelemtankönyv szövegének a nemzeti diskurzus nézőpontjából történő vizsgálatával, illetve, pontosabban, arra egyfajta interpretációs kísérletet tenni.