Csoóri Sándor 1930. február 3-án született Zámoly községben. 1950-ben a pápai refromátus kollégiumban érettségizett, majd két évig az ELTE Egyetemi Orosz Intézetében tanult. 1953-tól jelentek meg versei. 1953-1954-ben az Irodalmi Újságnál, 1955-1956-ban az Új Hangnál dolgozott. 1953 őszén ő is azok között az írók között volt, akik megrázó erővel mutatták be, milyen pusztításokat végzett a Rákosi-kor politikája a magyar falvakban. Legnagyobb visszhangot kiváltó verse, a Röpirat az Irodalmi Újságban jelent meg. November 3-án délután részt vett az ELTE Történettudományi Karán megszervezett diákgyűlésen. Az Írószövetség egyik összekötője volt a november 4-e után alakult Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsában. 1956 után egy ideig írásaiból élt, majd 1968-tól a MAFILM dramaturgjaként dolgozott. 1963-ban a Kortárs közölte szociografikus kisregényét, az Iszapesőt: a szovjet nagykövetség tiltakozására Csoórit egy év szilenciummal sújtották. 1977 tavaszán közreműködött a Profil című szamizdat kötet megjelentetésében. Tagja volt a Bibó István Emlékkönyv szerkesztőbizottságának. 1983-ban Duray Miklós könyvéhez írt előszaváért egy év szilenciummal sújtották. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, a Magyar Demokrata Fórum alapító, később elnökségi tagja, 1991-től a Magyarok Világszövetségének elnöke.