3. Szakoktatás

A Kárpátalján működő 14 I-II. fokozatú felsőoktatási intézmény közül ötben folyik magyar nyelvű képzés: Munkácsi Tanítóképző, Beregszászi Felcseriskola, Beregszászi 11. sz. Szakközépiskola, Jánosi Mezőgazdasági Líceum, Ungvári Közművelődési Szakiskola. Az iskolákban tanuló magyar nemzetiségűek száma 778, közülük 636 magyar tagozatra jár (vö. Gabóda 1999: 16).

Az intézmények közül a legrégebbi magyar csoportokat is fenntartó intézet a Munkácsi Tanítóképző, amely Huszton működött, majd gyakorlóiskola híján 1950-ben áthelyezték Munkácsra. 1963-ig, az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékének magalakításáig ez volt az egyetlen magyar nyelvű továbbtanulási lehetőség Kárpátalján. A tanítóképzőben tanítói, óvónői és zenepedagógus szak működik. A tanulmányi idő 4 év.

Az intézményben az 1997/98-as tanévben 900 diák tanult, a következő szakonkénti megoszlásban: tanítói - 600 fő, óvónői - 200 fő, zenepedagógiai - 100 fő. A magyar nemzetiségű diákok száma 180, közülük magyar tagozaton 152-en tanulnak, és szakonkénti megoszlásuk a következő: tanító - 100 fő, óvónő - 43, zenepedagógus - 9. Az intézményben a tandíjat fizetők száma 600, ebből 100 magyar nemzetiségű. A 156 pedagógusból 35-en magyarul is tanítanak. A tantárgyak oktatása a magyar csoportokban anyanyelven történik, kivéve a pedagógiát és a pszichológiát. E téren előrelépést tapasztalhattunk az utóbbi öt évben, hiszen korábban csak a matematikát és a magyart tanították anyanyelven (vö. Gabóda 1999).

A Beregszászi 11. számú Szakközépiskolát 1997-ben vonták össze a 18. számú Ruhaipari Szakközépiskolával, amit 1947-ben alapítottak. Ez utóbbi intézményben 1989-től működnek magyar csoportok. Az iskolában a tanulmányi idő 3 év és felvételi beszélgetés alapján veszik fel a diákokat. Az intézményben ruhakészítő, szabász, pék-cukrász, pincér, asztalos, szobafestő-mázoló, vízvezeték-szerelő és gázhegesztő szakmát tanulhatnak. Három szakon tanulhatnak magyarul a diákok: a ruhakészítő, a vízvezeték-szerelő és -hegesztő, valamint a szobafestő-mázoló szakon. Az intézményben 225 magyar nemzetiségű tanul, közülük 199-en a magyar csoportokban. A magyar tagozaton mind a közismereti, mind a szaktárgyakat anyanyelven oktatják, amit a 79 tagú kollektíva 24 tanára lát el. Magas a magyar tanulók száma az asztalos szakon, ami indokolttá tehetné a magyar csoport létét (vö. Gabóda 1999).

Az 1998/99-es tanévre a kárpátaljai magyar sajtóban úgy jelent meg a felvételi tájékoztató, hogy "kifelejtették" a magyarul tanulható szakok közül a jelentkezők körében legnépszerűbbnek bizonyulót, a ruhakészítőit. A KMPSZ kérésére az intézmény vezetője azt a felvilágosítást adta, hogy véletlenül ez a félmondat kimaradt a magyar tájékoztatóból, de az ukrán sajtóban már helyesen jelentették meg. Az igazgató azonban még májusban elbocsátotta azokat a szakoktatókat, akik a magyar csoportban dolgoztak.

A Jánosi Mezőgazdasági Líceumot 1996. szeptember 1-jén nyitották meg. Egyetlen önálló magyar nyelvű szakképző intézménye a megyének. Az alapiskola elvégzése után sikeres felvételi esetén tanulhatnak a gazdasszonyképzőben (varrás, szabászat, mezőgazdasági alapismeretek, gépírás, könyvelés) és a farmerképzőben (gépszerelői, hegesztői, C kategóriás gépkocsivezetői, mezőgazdasági erő- és munkagépkezelői szakokon). Az intézményben működött a Munkácsi Mezőgazdasági Technikum kihelyezett tagozata. Ide érettségivel rendelkezők felvételizhettek, a tanulmányi idő 2,5 év volt, és farmerképzést biztosított hallgatóinak. Az oktatás magyar nyelven folyt minden szak és tantárgy esetében tandíjmentesen. 22 pedagógus látta el a képzést. 83 tanuló járt az intézménybe, mindnyájan a Beregszászi járásból. Az 1999/2000. tanévben a jánosi tagozat megszűnt, viszont magyar állatfelcser csoport indult Munkácson.

Az Ungvári Közművelődési Szakközépiskolát 50 évvel ezelőtt nyitották Huszton, majd 1985-ben vitték át Ungvárra. 1990 óta van magyar tagozata, ahol népművelőket képeznek az ének-karmester, koreográfus, népzene, fúvószene, rendezői, könyvtáros szakokon. A könyvtárosi szakon kívül, ahová érettségi után lehet jelentkezni, mindegyikre a 9. osztály után nyerhetnek felvételt a jelentkezők, illetve érettségivel a 2. évfolyamra iskolázzák be a felvételt nyert hallgatókat. A zenei képzésre alapkövetelmény az alapfokú zeneiskolai bizonyítvány is. Az intézményben tanuló magyarok száma 80 fő, ebből 62 a magyar tagozatra jár, és közülük 27 önköltséges hallgató. A tanári kar 110 pedagógusából 22-en vállalnak órát a magyar tagozaton. A hallgatók a terület magyarlakta járásaiból verbuválódnak (Gabóda 1999).

A Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola, vagy ahogy a nép száján él, a felcseriskola a terület egyik legnépszerűbb intézménye, legalábbis a magyarok körében. 1945 óta működik a városban. Az intézményben ápolónői, felcseri, szülésznői képesítést lehet szerezni. Az első kettőre a 9. osztály, míg a szülésznőire érettségi után lehet felvételt nyerni. Magyar tagozata csak a felcserszaknak van. Az iskolában tanuló 590 hallgató közül 162 magyar nemzetiségű, és közülük 92 (majdnem csak a fele!) tanulhat a magyar tagozaton. A magyar nemzetiségűek megoszlása szakonként: ápolónői - 23 a 195-ből, felcseri - 115 a 305-ből, szülésznői - 24 a 90-ből. Ez arra enged következtetni, hogy további magyar csoportok indítása lenne indokolt, mivel a területen még két ilyen profilú intézmény működik, ahol minimális a magyar hallgatók száma. Az intézményben csak a közismereti tárgyakat oktatják magyarul, amit a 29 fős tanári gárda 11 pedagógusa vállal. Az intézmény még 30 óraadó tanárt alkalmaz a teljes képzésben. A magyar tagozatot 1993-ban indították a KMPSZ kezdeményezésére, de az igazgatóság és a járási vezetés a könnyebb ellenállás és bizonyos számítások miatt (fizetéspótlás reményében) nem az állami beiskolázási keret terhére indította a magyar csoportot, hanem az oktatásra kiadott engedélyt a járási költségvetés terhére kérték. Ennek az lett a következménye, hogy miután a járási költségvetés is összeomlott 1996-ban, csak abban az esetben akarták a magyar csoport beindítását engedélyezni, ha a szülők vállalják a képzés teljes költségterhét. Az eljárás azt mutatja, hogy a kisebbségeket jogos és törvényes követelései megoldásánál nem egyenrangú állampolgárként kezelik. A helyzet már némiképp konszolidálódott, most arányosabb a teherviselés, mivel a csoport felének költségeit a járás biztosítja (vö. Gabóda 1999).

A szakmai képzés átalakulóban van országos és területi szinten, de egyelőre az jellemző, hogy a szakiskolák nem tudnak piacképes profilváltást végrehajtani, és a most folyó oktatás alacsony színvonalú, aminek a gazdasági nehézségek mellett az új ismeretek, tantervek, képzési formák, fejlesztési lehetőségek hiánya az oka. A magyar képzés gondja ezen a területen az, hogy eléggé esetleges, sok a bizonytalansági tényező, az intézményekben nincs igazi felelőse a magyar tagozatnak, aki összefogná, irányítaná azt. Célszerű lenne alaposabb figyelmet fordítani erre a területre, hiszen valószínűleg lenne rá igény. Erre utal a Beregszászi járás általános iskolát végzett tanulóinak továbbtanulását összegező kimutatás. Magas az aránya körükben a tanulmányaikat nem folytatóknak, mert nem találnak igényeiknek és képességeiknek megfelelő szakképzési formát (vö. Gabóda 1999).

Az 1993/94-es tanévben pl. 1.587 tanuló szerzett Kárpátalja valamelyik magyar tannyelvű iskolájában általános iskolai végzettséget. A következő (1994/95-ös) tanévben 736 tanuló (46,3%) középiskolában folytatta tanulmányait, 614 (44%!) sehol sem tanult tovább, és mindössze 154 gyerek (9,7%) nyert felvételt valamelyik szakközép- vagy szakiskolába (vö. Bagu 1996b: 8).

Az általános iskolát végzők továbbtanulási aránya 1995-ben:

Az általános iskolát végzettek száma:          1365   100,0 %
Középiskolában folytatja tanulmányait:         736     53,9 %
Szakközépiskolában folytatja tanulmányait:     15      1,0 %
Nem tanul sehol:                                          614     45,1 %

2.12. táblázat. A Beregszászi járás általános iskolát végzett tanulóinak továbbtanulási mutatója

2.9. ábra. A Beregszászi járásban általános iskolát végzett tanulók továbbtanulási mutatója

A szakmunkásképző intézményekben (részben) magyarul tanuló diákok száma az 1998/99-es tanévben a következőképpen alakult (lásd a 2.13. táblázatot).

2.13. táblázat. A kárpátaljai szakmunkásképző intézményekben (részben) magyarul tanuló diákok (1998/1999)

Azokban a szakmunkásképző intézményekben, ahol magyar tagozat is működik (beleértve a Munkácsi Tanítóképzőt is), az 1998/99-es tanévben összesen 728 magyar nemzetiségű diák tanult. Közülük 586 (80,5%) a magyar tagozaton. Az intézményekben 426 tanár oktatott, közülük 133 vállalt a magyar tagozaton (is) órákat (vö. Gabóda 1999).