5. Az egyes nemzetiségek iskolázottsági mutatói

A kárpátaljai oktatási rendszer egyenlőtlenségei az egyes nemzetiségek iskolázottsági mutatóiban is tükröződnek (vö. 2.13. ábra).

2.13. ábra. Az egyes kárpátaljai nemzetiségek 1000 főre kiszámított iskolázottsági mutatói
az 1989-es népszámlálás adatai alapján (vö. Migovics 1997: 49, Marina 1997: 114)

Jól látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya messze az orosz nemzetiségen belül a legmagasabb, és hasonló a helyzet a szakmunkás képzettséget szerzett lakosságon belül is. A magyarság az érettségizettek körében felülreprezentált, ami kitűnően jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság számára a közelmúltig (a KMTF megnyílásáig) a középiskola volt az a legmagasabb iskolai fokozat, amelyet anyanyelven végezhettek, kivéve természetesen az UÁE magyar filológiai szakát.

Ezt a szociológiai felmérések adatai is jól tükrözik. Egy 1991-1994 között 303 kárpátaljai magyart érintő kérdőíves felmérés adatai szerint az adatközlők mindössze 45,7%-a végezte végig magyar nyelven a tanulmányait, 39,6%-a vegyesen magyarul és más nyelven, 16,5%-a pedig végig nem magyarul (vö. Gereben 1996b: 97).

Az általunk 1996 nyarán végzett kérdőíves felmérés eredményei szerint (eltekintve az óvodáktól, amelyek anyanyelvi hálózata csak kialakulóban van és az egyetemtől, mert a felső végzettségűek között az anyanyelven tanultak arányát a mintában viszonylag magas számban előforduló magyar szakosok növelik) minél magasabb szintű iskoláról van szó, annál kisebb az anyanyelvi oktatásban részesültek aránya. Különösen alacsony az anyanyelven szerzett szakmunkás végzettség (vö. 2.17. táblázat és 2.14. ábra). Mindez nagy valószínűséggel a kárpátaljai magyar oktatási intézményrendszer egyenlőtlenségének következménye.

2.17. táblázat. Az egyes iskolatípusokban magyarul tanult kárpátaljaiak %-os értékei (N = 144)

2.14. ábra. Az egyes iskolatípusokban magyarul tanult kárpátaljaiak %-os bontásban (N = 144)

6. Magyarországi továbbtanulási lehetőségek

Magyarországi továbbtanulásra a kárpátaljai magyarságnak a nyolcvanas évek végén nyílt lehetősége, eleinte egyénileg, majd 1990-től intézményes keretek között.

A lehetőségeket az első évben a KMKSZ elnöksége kapta, majd annak oktatási bizottsága. Megalakulása után 1991-től kezdve a KMPSZ foglalkozott a magyarországi továbbtanulás koordinálásával. A KMPSZ képviselte Kárpátalját a magyar oktatási minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által 1993. február 21-én létrehozott Határon Túli Magyar Ösztöndíjtanácsban. A HTMÖ-t annak érdekében hozták létre, hogy a magyarországi továbbtanulást szervezettebbé tegyék, a kisebbségi közösségek igényeihez igazítsák, segítve azok értelmiségi utánpótlását. A HTMÖ 1996-ban régiónkénti alegységeket hozott létre, melynek tagjai a régiók legitim magyar szervezetei, de sajátos helyzetük figyelembe vételével saját alapszabályuk szerint működnek. A Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanácsot (KMÖT) a KMPSZ kezdeményezésére hívták össze és a következő szervezetek delegált képviselőiből áll: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, Kárpátaljai Református Egyház, Kárpátaljai Római Katolikus Egyház, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság, Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. A KMÖT 2000. január 21-én megtartott ülésén módosította alapszabályát és átalakult Kárpátaljai Magyar Felsőoktatási és Ösztöndíjtanáccsá (KMFÖT). Az új alapszabály szerint vállalt feladata nemcsak a magyarországi ösztöndíjazás koordinálása, hanem a kárpátaljai felsőoktatás feltérképezése, fejlesztési lehetőségek kimunkálása, a szülőföldi ösztöndíjazás lehetőségének keresése, rendszerének kidolgozása. Összetételében is változott a testület. Részt vesz munkájában a Kárpátaljai Görög Katolikus Egyház felkért képviselője, a KMTF Hallgatói Önkormányzatának és az Ungvári Állami Egyetem mellett működő Kárpátaljai Magyar Diákok és Ifjú Kutatók Szövetségének delegált képviselője.

A KMFÖT a magyarországi állami ösztöndíjak odaítélésére tesz javaslatot. Kidolgozza a pályázat feltételeit, a prioritási szempontokat a különböző képzési formák szerint, meghirdeti és begyűjti a pályázatokat, majd a szempontok alapján rangsorolja és felterjeszti a HTMÖT elé döntésre. A következő képzési formákra pályázhatnak a kárpátaljaiak:

- a Magyar Nyelvi Intézet egyéves felsőoktatásra felkészítő képzésére;
- teljes képzési ösztöndíjra (a felsőoktatásban);
- részképzési ösztöndíjra (a felsőoktatásban);
- PhD doktori ösztöndíjra;
- kutatói ösztöndíjra.

A Magyar Nyelvi Intézet (1990-ben Nemzetközi Előkészítő Intézet, 1994-től Kodolányi János Magyar Nyelvi Intézet, 1998-tól Magyar Nyelvi Intézet, rövidítve MANYI) 1990 óta fogad határon túli magyarokat. Az intézmény feladata a határon túli magyarok esetében az, hogy a diákokat felkészítése a magyarországi felsőoktatási intézményekbe történő felvételire. Az Intézet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának felügyelete alá tartozik. Az első évben, 1990-ben a KMKSZ elnökségének döntése alapján a régió magyarságának körzetenkénti arányában delegáltak fiatalokat. A következő évtől kezdve a diákok kiválasztásával a KMKSZ oktatási bizottsága, majd megalakulása után a KMPSZ elnöksége, 1996-tól kezdve a Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács (KMÖT), 2000-től a KMFÖT foglalkozik. A KMKSZ oktatási Tanácsa által kidolgozott alapelvek több-kevesebb módosítással a mai napig érvényben vannak. A MANYI-ba felvételt nyerni az Intézmény tanárai által fogadott, de Kárpátalján letett vizsgák alapján lehet. A felvételi vizsgákat meghirdetik a helyi magyar nyelvű sajtóban. A szervezéssel és a lebonyolítással, a szakirányok kiválasztásával a KMFÖT foglalkozik. Vizsgázni a választott szakiránynak megfelelően a magyarországi felvételi rendszer szerint kell, de a követelmény igazodik az ukrajnai tananyaghoz. A keretszámokat a magyar oktatási minisztérium mint fogadó fél és a helyi küldő szervek alakították ki a költségvetési keret függvényében. 1996-tól versenyvizsgák nélkül, alkalmassági vizsgák alapján évente 5 helyet biztosítanak a szórványban élő magyaroknak, olyan feltételek mellett, hogy tanulmányaikat a MANYI befejezése után Kárpátalján fogják folyatatni. A felvételik után a végzősök újra pályázatot nyújtanak be a KMFÖT-höz. Automatikusan azok kaphatnak ösztöndíjat, akik az intézetben tanult szaknak megfelelően a legmagasabb képesítést nyújtó felsőoktatási intézménybe nyertek felvételt. Egyéb esetben a teljes képzési ösztöndíjra pályázókkal egyforma elbírálásban részesülnek. A jelentkezők adatlapjainak feldolgozásából a következő táblázatokat szerkeszthettük.

2.18. táblázat. A Magyar Nyelvi Intézetbe jelentkezettek adatai 1990-1999 között

A 2.18. táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az eltelt időszakban megnövekedett az igény az intézet nyújtotta képzési forma iránt, ami a kárpátaljai gazdasági és politikai helyzet romlásával magyarázható, illetve a kárpátaljai magyar oktatási intézmények színvonalának csökkenésével is. Az intézetbe beiskolázható hallgatók száma az első évhez képpest 1993-ban drasztikusan csökkent, majd ezen a szinten stabilizálódott, ami annak lehet következménye, hogy más irányú képzési formákkal bővült a magyarországi továbbtanulási lehetőség. Az első évi sikertelen felvételi után az a rendszer, amely alapján besorolják a hallgatókat, hatékonyabbá tette az ösztöndíjazás ezen formáját.

Az első ösztöndíjazottaknak már diplomát kellet szerezniük, de hollétükről sem a küldő fél, sem a fogadó fél nem rendelkezik információval. Néhány volt előkészítőssel készült interjú alapján az 1990-ben felvételt nyertek közül hazajött 7 személy, az 1992-es évfolyamból szintén 7, de 3 már visszatelepült.

2.19. táblázat. A Magyar Nyelvi Intézetbe jelentkezettek megoszlása a választott szak szerint (1990-1999)

A 2.19. táblázat szerint a KMFÖT által Kárpátalján hiányszaknak minősülő szakirányok közül a legtöbben a jogi, a kereskedelmi, a közgazdasági, a számítástechnikai és az orvosi pályát választják évek óta. Ennek egyik oka az lehet, hogy ezen presztízsszakokra egyre nehezebb bejutni helyben, illetve a jogi és az orvosi esetén az ukrán nyelv hiányos tudásának is szerepe lehet.

Évente többen nyernek felvételt közvetlenül is magyarországi felsőoktatási intézetekbe. A kárpátaljai jelentkezők azonos elbírálás alá esnek a külföldi állampolgárokkal. Érettségi bizonyítványuk értékét nem ismerik el hozott pontként, a letett vizsgák eredményeit duplázzák, és ezzel a pontszámmal vesznek részt a felvételi versenyben. Aki felvételt nyert, ösztöndíja ügyében pályázhat a KMFÖT-nél.

A teljes képzési ösztöndíj elbírálásánál a KMFÖT a következő szempontok alapján rangsorol. Elsősorban azokat támogatja, akik olyan szakra nyertek felvételt, ami Kárpátalján nem vagy anyanyelven nem tanulható; olyan felsőoktatási intézménybe nyertek felvételt, amely a szakiránynak megfelelően a legmagasabb szintű képesítést nyújtja; előnyt élveznek azok, akik Kárpátalján érettségiztek. Az ösztöndíjtanács határozata értelmében évente külön helyeket különítenek el a kárpátaljai történelmi egyházak számára teológusképzésre. Általában az ösztöndíjak harmadát ők használják fel. A teológusok ösztöndíjkérelmét az egyházak legmagasabb szintű vezetése bírálja el, a tanács utólagos jóváhagyásával.

A posztgraduális képzési ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik Ukrajnában végezték felsőfokú tanulmányaikat, és képesítésüknek megfelelően valamely új szakirányban szeretnék mélyíteni tudásukat. Ez az ösztöndíj maximum 3 évre szólhat.

A doktorandusz (PhD) ösztöndíjra azok pályázhatnak, akik Magyarország valamely doktori iskolájába nyertek felvételt. Az ösztöndíj odaítélésénél figyelembe veszik a kárpátaljai felsőoktatás igényeit. Prioritást élveznek azok, akik Ukrajnában szerezték egyetemi diplomájukat, és valamely kárpátaljai felsőoktatási intézményben dolgoznak.

Kutatói ösztöndíjra tudományos fokozattal rendelkező vagy egyetemet végzett kárpátaljaiak pályázhatnak, akik kutatási területe valamilyen formában kötődik Magyarországhoz. Az ösztöndíjak odaítélésénél figyelembe veszik a pályázók eddigi tudományos tevékenységét.

Az 1995. október 30-tól 1996. január 10-ig 145 magyarországi felsőoktatási intézmény által szolgáltatott információkra épített adatbázisból megtudhatjuk, hogy a Magyarországon tanuló 2645 határontúliból 343 fő ukrán állampolgár, és ez a Magyarországon tanuló külföldi diákok 13,16 %-át teszi ki.

A Kárpátaljai Magyar Ösztöndíjtanács jegyzőkönyvei alapján képet kaphatunk az 1996-1999 közötti időszakról.

2.20. táblázat.
A kárpátaljai magyar ösztöndíjasok létszámának alakulása a képzési formák szerint (1996-1999)

1: helyek száma; 2: pályázók száma; 3: megítélt ösztöndíjak száma.

A helyek száma és a megítélt ösztöndíjak száma között látunk eltéréseket. Ennek képzési formánként más-más oka van. A MANYI esetében 1998-ban és 1999-ben nem használták ki a szórványok helyét pályázók hiányában. A teljes képzés ösztöndíjainak száma azért magasabb, mert az előkészítő után felvételt nem nyert kárpátaljai diákok ösztöndíját átcsoportosíthatják a teljes képzésre közvetlenül felvételt nyert hallgatókra szánt ösztöndíjakhoz. A posztgraduális képzésnél 1997-ben két jelentkező nem arra a képzési formára nyújtotta be a pályázatát, ahova kérése alapján besorolható volt, de a KMÖT átminősítette őket. A doktori ösztöndíjak esetén ösztöndíjban lehetett részesíteni azokat is, akiknek a képzési költségéről a fogadó felsőoktatási intézmény lemondott.

A fentiek alapján elmondható, hogy bővültek a kárpátaljai magyarok képzési lehetőségei Magyarország felsőoktatási intézményeiben. Nagy számban jelentkeznek mind az előkészítőbe, mind pedig a teljes képzésre. A teljes képzésre felvételt nyert hallgatók száma 1998-ban és 1999-ben ugrásszerűen megnőtt. Ennek oka lehet az is, hogy számos magyarországi felsőoktatási intézmény nem tart felvételi vizsgákat, csak az első félév után szelektál. Örvendetes tény, hogy megnőtt a doktorandusz-ösztöndíj utáni igény, ez biztosíthatja a magyar nyelvű felsőoktatás és tudományos élet utánpótlásának kialakulását és fejlődését.

Összefoglalóan a kárpátaljai magyar diákok anyaországi továbbtanulásáról elmondhatjuk, hogy a magyarországi rendszerváltás után kibővült az anyaországi továbbtanulás lehetősége. Előbb azok kerültek ki Kárpátaljáról, akik rendelkeztek megfelelő technikai és tárgyi ismeretekkel a felvételi eljárásokkal kapcsolatban, volt anyagi hátterük. Az évtized folyamán az adott folyamat rendszerbe szerveződött, mederbe terelték ezen a területen a kezdeti kaotikus helyzetet. A két képzési rendszer közötti tartalmi és technikai különbségek kiküszöbölését segíti a Magyar Nyelvi Intézet, amely azáltal, hogy Kárpátalján tartja a felvételit, a legszélesebb rétegek számára hozzáférhetővé válik, így mint szociális kiegyenlítő csatorna is működik. A közvetlen felvételi lehetőségével is egyre többen élnek. Az évtized elején a magyarországi kemény és merev felvételi rendszer miatt kevesen kerültek be a magyarországi felsőfokú képzésbe. A fejkvóta-rendszert behozó oktatási reform révén a felsőoktatási intézmények érdekeként a hallgatói létszám expanziója a felvételi eljárások liberalizálódásához, esetenként teljes megszüntetéséhez vezetett. Ez a folyamat egyre több kárpátaljai érettségizőt vonzott, hiszen a felsőoktatási továbbtanulás egyfajta kitörési lehetőséget jelent az ismert gazdasági helyzetből, sokan túlélési stratégiájukat építik rá. Erre következtethetünk abból, hogy az évtized elején kikerült, azóta diplomát szerzett diákok nagyon csekély hányada tért vissza szülőföldjére. A szakválasztás alapján is elmondhatjuk, hogy a gyengébb ellenállás irányába mozdulnak a kárpátaljaiak: oda, ahol nincs felvételi, vagy olyan jellegű, amely közel áll az itteni technikákhoz. A MANYI esetében feltűnően magas a jogi és a közigazgatási szakra jelentkezők száma, aminek egyik oka a presztízs, a másik pedig az lehet, hogy magyarból és történelemből van felvételi, ami a helyi iskolák elvégzése után könnyebben elsajátíthatónak tűnik a jelentkezők számára. A jogi szakra jelentkezők nagyon csekély hányada térhet majd haza, mert az ukrajnai diplomahonosítási folyamatban az ukrán jognak megfelelően az államnyelven (ukránul) kellene különbözeti vizsgákat tenni, amire ilyen hosszú kihagyás után már nem is vállalkoznak. A más szakirányban magyarországi felsőoktatási intézményben tanulók esetében is kevesen vállalják ezt a megmérettetést. A hazatérés a diákok esetében azért is problematikus, mert életciklusuk legmeghatározóbb részében teljesen más szocializációs folyamatban van részük, mint ami itthon érte volna őket, így elidegenednek környezetüktől, és az itteni valóságot nehezen tudják feldolgozni. Magyarországon alakult ki az a szubkultúra, amelyben otthon érzik magukat, ott kötődnek azok az emberi társas kapcsolatok, amelyek a pályakezdés és elhelyezkedés szempontjából meghatározóak.