Tétel adatlapja
CÍMLAP
Novák Zoltán
Az MSZMP Budapesti Reformköre

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

Első rész
Történelmi felvezetés

  1. A magyarországi államszocializmus szakaszai
  2. Kádár autokratikus diktatúrájának bukása; a reformköri mozgalom megjelenése

Második rész
Az MSZMP Budapesti Reformkörének a megalakulása és tevékenysége 1989. május 20-áig, a szegedi tanácskozásig

  1. Az MSZMP Bp.-i I. sz. Reformkörének létrejötte; a Kör reformkommunista szakasza
  2. Az MSZMP Budapesti Reformkörének második (tényleges) megszületése
    Az MSZMP Budapesti Reformkörének platformja; javaslat az MSZMP reformszárnyának platformjára
    A Grósz-féle pártvezetés és platformunk
  3. A kecskeméti "Reform-műhely" tanácskozás és a reformköri mozgalom. (Kecskemét, 1989. április 15.)
  4. Az MSZMP Budapesti Reformkörének tevékenysége a platform elfogadásától a szegedi tanácskozásig (1989. április 5-1989. május 20.)
    Vita a platformszabadságról
    Grósz Károly meghívása a Budapesti Reformkör ülésére
    Kapcsolatunk a Duna Körrel
    Vita a párttörvényről
    Május 1-jei szerepvállalásunk
    Találkozás Jassó Mihállyal, a Budapesti Pártbizottság elsőtitkárával
    Részvételünk a május elsején rendezett vitákon
    Találkozásunk a reformértelmiségi-elit képviselőivel
    Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése-ehhez kapcsolódó tevékenységünk

Harmadik rész
Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozása (Szeged - 1989. május 20-21.)

Előzmények
A szekcióülésekről
Szombat esti plenáris ülés
A vasárnap délelőtti nagygyűlés
A tanácskozás eredményei
A tanácskozás félsikerei, illetve kudarcai
A Grósz-féle vezetés reagálása a szegedi tanácskozásra
Vádaskodások a Budapesti Reformkörrel kapcsolatban
A Budapesti Reformkör helye-szerepe a reformköri mozgalomban
A tanácskozás után

Negyedik rész
Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások megindulásáig

  1. Előzmények
  2. Az MSZMP Grósz-féle vezetésének és az ellenzéki szervezeteknek a vitája a békés átmenetről szóló tárgyalások megindulásáról és a reformköri mozgalom szerepe a tárgyalások kikényszerítésében
    Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i, és 20-21-i ülései: a többpártrendszer elfogadása
    A Budapesti Reformkör színrelépése
    Kezdeti kapcsolataink az ellenzékkel
    Az előkészítő-tárgyalások holtpontra jutása; a reformköri mozgalom szerepe a tárgyalások újraindításában
    Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése; a Grósz-Fejti-vonal tárgyalási törekvése
    Grósz Károly nyilatkozata a The New York Times-nek
    Az Ellenzéki Kerekasztal és a reformköri mozgalom
    Az előkészítő tárgyalások folytatódása: a reformköri mozgalom és az Ellenzéki Kerekasztal együttműködésének csúcspontja, majd az együttműködés folytatásának elmaradása.
    Az MSZMP KB Grósz-Fejti-vonalának viszonyulása a békés átmenetet előkészítő tárgyalásokhoz a szegedi reformköri tanácskozás után; harcuk a Budapesti Reformkörrel
  3. Nagy Imre és mártírtársai temetése és a reformköri mozgalom
  4. A nemzeti megbékélés történelmi szükségessége
    A temetés és az ott elhangzott beszédek a nemzeti megbékélés szempontjából
    Viták a volt kommunisták felelősségéről
    Hogyan tovább?

Ötödik rész
A Budapesti Reformkör a mozgalom két országos tanácskozása között. Az MSZMP platformjai, és küzdelem a platformok alapján demokratikusan megválasztott kongresszusi küldöttekért. A párt Elnökségének létrejötte: új kompromisszum a párt vezetésében. A Budapesti Reformkör harca a Grósz-Jassó-vonallal

A Budapesti Reformkör 1989. május 31-i ülése
  1. Platformok az MSZMP-n belül
    1. Az MSZMP reformköreinek platformjai
      1. A Budapesti Reformkör platformjáról
      2. A Csongrád megyei Reformkör platformjáról
      3. A kecskeméti reformkör platformjáról
      4. Az Új Fórum-ban megjelent vitaanyagok
      5. Az MSZMP Budapesti Reformkörének többségi irányzata megerősíti platformját
    2. Az MSZMP marxista egységplatformja
    3. Az MSZMP Népi Demokratikus platformja
    4. Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom
    5. Előzetes megjegyzések a platformok összehasonlításához
  2. Küzdelem a demokratikus kongresszusi küldöttválasztásért
  3. Az MSZMP KB 1989. június 23-24-i ülése: az Elnökség létrehozása, új kompromisszum a párt vezetésében; kiéleződő harc az MSZMP vezetésének Grósz-Jassó-szárnya és a Budapesti Reformkör között
    1. Az MSZMP KB 1989. június 23-24-i ülése: Grósz Károly bukása; az Elnökség létrehozása: a pártvezetés új kompromisszuma
    2. Az MSZMP programnyilatkozat-tervezete
    3. A Budapesti Reformkör kiéleződő harca a pártvezetés Grósz-Jassó-szárnyával

Hatodik rész
Az MSZMP reformkörök és reformalapszervezetek II. országos budapesti tanácskozása (1989. szeptember 2-3.)

  1. A tanácskozás megszervezése és a platformtervezet előkészítése
  2. A tanácskozás
  3. A tanácskozás platformtervezete és a szekciók összefoglalói
  4. A tanácskozás eredményei

Hetedik rész
Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (II); a reformköri mozgalom, benne a Budapesti Reformkör szerepe a békés átmenet feltételeinek a biztosításában a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások idején; a baloldal szerepe a rendszerváltásban. (Összefoglaló.)

  1. A Budapesti Reformkör "külpolitikai" törekvései
    A budapesti amerikai és szovjet nagykövetségek "élőlánccal" való összekötése
  2. A Budapesti Reformkör és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások
    1. A tárgyalások nem kellő nyilvánossága, illetve azok elakadása
    2. Vita az MSZMP vagyonáról
    3. A munkahelyi pártszervezetek kérdése
    4. Vita a hadsereg szerepéről és a munkásőrség megszüntetéséről
      1. Viták a hadsereg szerepéről
      2. Viták a munkásőrség megszüntetéséről
    5. A köztársaság-elnöki intézmény kérdése; Pozsgay Imre ezzel kapcsolatos szerepe
  3. Az MSZMP vezetése törekvéseinek következménye: a "négyigenes" népszavazás
  4. A reformköri mozgalom és az Ellenzéki Kerekasztal kapcsolata a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások idején.
  5. A baloldal szerepe a magyarországi rendszerváltásban (Összefoglaló)

Nyolcadik rész
Az MSZMP/MSZP '89-es kongresszusa; a reformköri mozgalom és a Budapesti Reformkör megszűnése

  1. Előkészületek a kongresszusra
  2. Az MSZP születése - a győzedelmes kudarc
  3. Kiút az MSZP válságából: a szociáldemokrácia

Későbbi Utószó



Előszó (részlet)

Az olvasó kezében lévő munka az MSZMP Budapesti Reformkörének a történetét bemutató dokumentum-kismonográfia. A Kör történetét széles történeti-, politikai-, társadalmi közegben vizsgáltam a reformköri mozgalom keretében, néhány jelentős reformkörrel való összehasonlítás során. A mű részletesen foglalkozik a Kör egész pontosan meg nem határozható kezdeteitől (1989. január vége-február első fele), az MSZMP/MSZP kongresszusáig, majd jóval kevésbé részletesen, a Kör pontosan nem dokumentálható megszűnéséig, az 1989-es év még hátralévő néhány hónapjáig, egy egész kis kitekintéssel az 1990-es év elejére.

Ez a történet ugyanakkor elsősorban egy mindinkább öntudatra és saját erejére ébredő intellektuális-politikai közösség története is, amely képes volt lerázni magáról az állampárti MSZMP bürokratikus centralizmusát; a párton belül önmagát frakcióvá szervezve kivívta a maga autonómiáját, és erejéből telhetően, tagságának áldozatos munkájával mindent megtett, hogy a reformköri mozgalom egésze a tudatos tevékenységnek erre a színvonalára emelkedjék. E tevékenységében a Budapesti Reformkör képes volt az MSZMP párt- érdekein felülemelkedni és azt a haza érdekei alá rendelni, amellyel a magyarországi rendszerváltást szolgálta és olyan politikai-, ideológiai-, tudományos műhellyé vált - Gramsci-i értelemben "kollektív értelmiségi"-vé -, amely a kreatív csapatmunka - történeti folyamatok által igazolt - példaértékű eredményeit hozta létre.

[...]

Azt azért meg kívánom jegyezni - de azt gondolom, hogy ez nincs ellentétben az itt előadottakkal -, hogy a könyvben vizsgált problémák nézőpontja a Budapesti Reformkör domináns irányzatának a felfogását képviseli; ahogy a Kör tevékenysége során is minden lényeges kérdésben azonosulni tudtam ezzel az irányzattal, úgy a Kör történetének bemutatása kapcsán is ezt teszem.

A fentieket annak ellenére hangsúlyozom, hogy tisztában vagyok helyzetem ellentmondásos voltával. De, ha nem bíztam volna abban, hogy képes vagyok a tárgyilagosságra, ha a hiúság vagy más motívumok miatt félnem kellene, hogy képtelen vagyok - különösen a saját személyemet illetően - az elérhető történeti igazság megragadásának a törekvésére, akkor nem próbálkoztam volna meg a feladat megoldásával. Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom: az írás nem egy helyén átsüt a személyes indulat, ami azért is elkerülhetetlen, mert a Kör tevékenységében való személyes részvételem miatt nem tudom magam függetleníteni a történtektől; de ezzel együtt is mindig arra törekedtem, hogy indulataimat alárendeljem a tények bizonyosságának. Az írás indulatos-vitatkozó jellege ugyanakkor nemcsak ebből a személyes vonatkozásból fakad; származik ez mindenekelőtt magából a korból, abból, hogy Körünk 1989-ben a magyarországi politikai harcok centrumában volt, harcban álltunk a legkülönbözőbb politikai törekvésekkel, amely harcot így utólag sem "oldhatja békévé" az emlékezés.

Mindezt előre bocsátva a fentiek miatt hangsúlyozom, hogy különös óvatossággal viszonyulok a Budapesti Reformkörben játszott szerepemhez: magammal kapcsolatban csak az egyértelműen dokumentálható vonatkozásokat (amelyeket szervezőbizottsági társaim is megerősítenek) fogadom el előadható tényként.

Továbbá - s ez a Budapesti Reformkör egész tevékenységének a megítélésére vonatkozik -, tárgyilagosságra törekedve az elérhető teljességgel igyekszem bemutatni a Körrel, egyes képviselőivel szemben elhangzott bírálatokat, ellentétes véleményeket is.


×