CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Első rész
Történelmi felvezetés
- A magyarországi államszocializmus szakaszai
- Kádár autokratikus diktatúrájának bukása; a reformköri mozgalom megjelenése
Második rész
Az MSZMP Budapesti Reformkörének a megalakulása és tevékenysége 1989. május
20-áig, a szegedi tanácskozásig
- Az MSZMP Bp.-i I. sz. Reformkörének létrejötte; a Kör reformkommunista
szakasza
- Az MSZMP Budapesti Reformkörének második (tényleges) megszületése
Az MSZMP Budapesti Reformkörének platformja; javaslat az MSZMP reformszárnyának platformjára
A Grósz-féle pártvezetés és platformunk - A kecskeméti "Reform-műhely" tanácskozás és a reformköri mozgalom.
(Kecskemét, 1989. április 15.)
- Az MSZMP Budapesti Reformkörének tevékenysége a platform elfogadásától
a szegedi tanácskozásig (1989. április 5-1989. május 20.)
Vita a platformszabadságról
Grósz Károly meghívása a Budapesti Reformkör ülésére
Kapcsolatunk a Duna Körrel
Vita a párttörvényről
Május 1-jei szerepvállalásunk
Találkozás Jassó Mihállyal, a Budapesti Pártbizottság elsőtitkárával
Részvételünk a május elsején rendezett vitákon
Találkozásunk a reformértelmiségi-elit képviselőivel
Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése-ehhez kapcsolódó tevékenységünk
Harmadik rész
Az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozása (Szeged - 1989. május 20-21.)
A szekcióülésekről
Szombat esti plenáris ülés
A vasárnap délelőtti nagygyűlés
A tanácskozás eredményei
A tanácskozás félsikerei, illetve kudarcai
A Grósz-féle vezetés reagálása a szegedi tanácskozásra
Vádaskodások a Budapesti Reformkörrel kapcsolatban
A Budapesti Reformkör helye-szerepe a reformköri mozgalomban
A tanácskozás után
Negyedik rész
Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései
(I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások
megindulásáig
- Előzmények
- Az MSZMP Grósz-féle vezetésének és az ellenzéki szervezeteknek a vitája
a békés átmenetről szóló tárgyalások megindulásáról és a reformköri mozgalom
szerepe a tárgyalások kikényszerítésében
Az MSZMP KB 1989. február 10-11-i, és 20-21-i ülései: a többpártrendszer elfogadása
A Budapesti Reformkör színrelépése
Kezdeti kapcsolataink az ellenzékkel
Az előkészítő-tárgyalások holtpontra jutása; a reformköri mozgalom szerepe a tárgyalások újraindításában
Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülése; a Grósz-Fejti-vonal tárgyalási törekvése
Grósz Károly nyilatkozata a The New York Times-nek
Az Ellenzéki Kerekasztal és a reformköri mozgalom
Az előkészítő tárgyalások folytatódása: a reformköri mozgalom és az Ellenzéki Kerekasztal együttműködésének csúcspontja, majd az együttműködés folytatásának elmaradása.
Az MSZMP KB Grósz-Fejti-vonalának viszonyulása a békés átmenetet előkészítő tárgyalásokhoz a szegedi reformköri tanácskozás után; harcuk a Budapesti Reformkörrel - Nagy Imre és mártírtársai temetése és a reformköri mozgalom
- A nemzeti megbékélés történelmi szükségessége
A temetés és az ott elhangzott beszédek a nemzeti megbékélés szempontjából
Viták a volt kommunisták felelősségéről
Hogyan tovább?
Ötödik rész
A Budapesti Reformkör a mozgalom két országos tanácskozása között. Az MSZMP
platformjai, és küzdelem a platformok alapján demokratikusan megválasztott kongresszusi
küldöttekért. A párt Elnökségének létrejötte: új kompromisszum a párt vezetésében.
A Budapesti Reformkör harca a Grósz-Jassó-vonallal
- Platformok az MSZMP-n belül
- Az MSZMP reformköreinek platformjai
- A Budapesti Reformkör platformjáról
- A Csongrád megyei Reformkör platformjáról
- A kecskeméti reformkör platformjáról
- Az Új Fórum-ban megjelent vitaanyagok
- Az MSZMP Budapesti Reformkörének többségi irányzata megerősíti
platformját
- A Budapesti Reformkör platformjáról
- Az MSZMP marxista egységplatformja
- Az MSZMP Népi Demokratikus platformja
- Összefogás az MSZMP megújításáért mozgalom
- Előzetes megjegyzések a platformok összehasonlításához
- Az MSZMP reformköreinek platformjai
- Küzdelem a demokratikus kongresszusi küldöttválasztásért
- Az MSZMP KB 1989. június 23-24-i ülése: az Elnökség létrehozása, új kompromisszum
a párt vezetésében; kiéleződő harc az MSZMP vezetésének Grósz-Jassó-szárnya
és a Budapesti Reformkör között
- Az MSZMP KB 1989. június 23-24-i ülése: Grósz Károly bukása; az Elnökség
létrehozása: a pártvezetés új kompromisszuma
- Az MSZMP programnyilatkozat-tervezete
- A Budapesti Reformkör kiéleződő harca a pártvezetés Grósz-Jassó-szárnyával
- Az MSZMP KB 1989. június 23-24-i ülése: Grósz Károly bukása; az Elnökség
létrehozása: a pártvezetés új kompromisszuma
Hatodik rész
Az MSZMP reformkörök és reformalapszervezetek II. országos budapesti tanácskozása
(1989. szeptember 2-3.)
- A tanácskozás megszervezése és a platformtervezet előkészítése
- A tanácskozás
- A tanácskozás platformtervezete és a szekciók összefoglalói
- A tanácskozás eredményei
Hetedik rész
Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései
(II); a reformköri mozgalom, benne a Budapesti Reformkör szerepe a békés átmenet
feltételeinek a biztosításában a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások idején; a baloldal
szerepe a rendszerváltásban. (Összefoglaló.)
- A Budapesti Reformkör "külpolitikai" törekvései
A budapesti amerikai és szovjet nagykövetségek "élőlánccal" való összekötése - A Budapesti Reformkör és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások
- A tárgyalások nem kellő nyilvánossága, illetve azok elakadása
- Vita az MSZMP vagyonáról
- A munkahelyi pártszervezetek kérdése
- Vita a hadsereg szerepéről és a munkásőrség megszüntetéséről
- Viták a hadsereg szerepéről
- Viták a munkásőrség megszüntetéséről
- Viták a hadsereg szerepéről
- A köztársaság-elnöki intézmény kérdése; Pozsgay Imre ezzel kapcsolatos
szerepe
- A tárgyalások nem kellő nyilvánossága, illetve azok elakadása
- Az MSZMP vezetése törekvéseinek következménye: a "négyigenes"
népszavazás
- A reformköri mozgalom és az Ellenzéki Kerekasztal kapcsolata a Nemzeti
Kerekasztal-tárgyalások idején.
Nyolcadik rész
Az MSZMP/MSZP '89-es kongresszusa; a reformköri mozgalom és a Budapesti Reformkör
megszűnése
- Előkészületek a kongresszusra
- Az MSZP születése - a győzedelmes kudarc
- Kiút az MSZP válságából: a szociáldemokrácia
Későbbi Utószó
Előszó (részlet)
Az olvasó kezében lévő munka az MSZMP Budapesti Reformkörének a történetét bemutató dokumentum-kismonográfia. A Kör történetét széles történeti-, politikai-, társadalmi közegben vizsgáltam a reformköri mozgalom keretében, néhány jelentős reformkörrel való összehasonlítás során. A mű részletesen foglalkozik a Kör egész pontosan meg nem határozható kezdeteitől (1989. január vége-február első fele), az MSZMP/MSZP kongresszusáig, majd jóval kevésbé részletesen, a Kör pontosan nem dokumentálható megszűnéséig, az 1989-es év még hátralévő néhány hónapjáig, egy egész kis kitekintéssel az 1990-es év elejére.
Ez a történet ugyanakkor elsősorban egy mindinkább öntudatra és saját erejére ébredő intellektuális-politikai közösség története is, amely képes volt lerázni magáról az állampárti MSZMP bürokratikus centralizmusát; a párton belül önmagát frakcióvá szervezve kivívta a maga autonómiáját, és erejéből telhetően, tagságának áldozatos munkájával mindent megtett, hogy a reformköri mozgalom egésze a tudatos tevékenységnek erre a színvonalára emelkedjék. E tevékenységében a Budapesti Reformkör képes volt az MSZMP párt- érdekein felülemelkedni és azt a haza érdekei alá rendelni, amellyel a magyarországi rendszerváltást szolgálta és olyan politikai-, ideológiai-, tudományos műhellyé vált - Gramsci-i értelemben "kollektív értelmiségi"-vé -, amely a kreatív csapatmunka - történeti folyamatok által igazolt - példaértékű eredményeit hozta létre.
[...]
Azt azért meg kívánom jegyezni - de azt gondolom, hogy ez nincs ellentétben az itt előadottakkal -, hogy a könyvben vizsgált problémák nézőpontja a Budapesti Reformkör domináns irányzatának a felfogását képviseli; ahogy a Kör tevékenysége során is minden lényeges kérdésben azonosulni tudtam ezzel az irányzattal, úgy a Kör történetének bemutatása kapcsán is ezt teszem.
A fentieket annak ellenére hangsúlyozom, hogy tisztában vagyok helyzetem ellentmondásos voltával. De, ha nem bíztam volna abban, hogy képes vagyok a tárgyilagosságra, ha a hiúság vagy más motívumok miatt félnem kellene, hogy képtelen vagyok - különösen a saját személyemet illetően - az elérhető történeti igazság megragadásának a törekvésére, akkor nem próbálkoztam volna meg a feladat megoldásával. Mondom ezt annak ellenére, hogy tudom: az írás nem egy helyén átsüt a személyes indulat, ami azért is elkerülhetetlen, mert a Kör tevékenységében való személyes részvételem miatt nem tudom magam függetleníteni a történtektől; de ezzel együtt is mindig arra törekedtem, hogy indulataimat alárendeljem a tények bizonyosságának. Az írás indulatos-vitatkozó jellege ugyanakkor nemcsak ebből a személyes vonatkozásból fakad; származik ez mindenekelőtt magából a korból, abból, hogy Körünk 1989-ben a magyarországi politikai harcok centrumában volt, harcban álltunk a legkülönbözőbb politikai törekvésekkel, amely harcot így utólag sem "oldhatja békévé" az emlékezés.
Mindezt előre bocsátva a fentiek miatt hangsúlyozom, hogy különös óvatossággal viszonyulok a Budapesti Reformkörben játszott szerepemhez: magammal kapcsolatban csak az egyértelműen dokumentálható vonatkozásokat (amelyeket szervezőbizottsági társaim is megerősítenek) fogadom el előadható tényként.
Továbbá - s ez a Budapesti Reformkör egész tevékenységének a megítélésére vonatkozik -, tárgyilagosságra törekedve az elérhető teljességgel igyekszem bemutatni a Körrel, egyes képviselőivel szemben elhangzott bírálatokat, ellentétes véleményeket is.