Fehérló-monda, lóáldozat

A magyarok bejövetele Pannóniába
A fehér ló feláldozása a Feszty-körképen
FEHÉRLÓ-MONDA/LÓÁLDOZAT

A nagyállattartó nomád népek körében a legnagyobb becsben tartott állat a fehér ló. A hagyomány szerint Árpád fehér lóért veszi birtokba Zalán és Ménmarót birtokát. Más krónikákban Szvatopluktól vásárolja ősi jog szerint Pannónia földjét egy fehér lóért. A fehér ló a földet, az aranyos nyereg a Duna vizét, a kötőfék a füvet jelenti.

A magyar krónikások közül Kézai Simon csak utalt a monda ismeretére, Anonymus már több elemet is beépített a gestájába, a 14. századi krónikakompozíció őrizte meg viszonylag legteljesebben a honfoglalással kapcsolatos elbeszélést. Maga a jelenetsor egy pogány rítus szerinti szövetségkötés elemeit is magában rejti.

A hitvilág ismeri a lóáldozatot, ami talán a legbecsesebb áldozat lehetett, egyben a varázslás eszköze is (mondásban: lóvá tesz = elvarázsol). A táltos típusú mesékben a ló és lovasa csak együtt legyőzhetetlenek (mondásban: nyeregbe kerül), talán innen származhat a lovas temetkezés szokása is. Egyes feltételezések szerint őseink nemzetségenként más és más színű lóval vonulhattak a csatába: sárga, fakó, kesely, deres, pej, hóka, fehér színűvel...