EGYHÁZMEGYE

Dombormű a Szent István-szobor talapzatán
Vármegye- és egyházszervezet István király uralkodása idején
István király és Gizella királyné megalapítja az óbudai Péter-Pál templomot
A római katolikus és az ortodox (bizánci) egyház szervezetében a püspök vezetésére bízott, pontosan körülhatárolt terület. Először parochiának nevezték, de a 4. századtól a dioecesis elnevezés vált általánossá. A 11. századtól a katolikus egyházban a pápák maguknak tartották fenn az egyházmegyék felállítása, felosztása illetve összevonása jogát. Elnevezésüket általában a püspöki székvárosáról kapták, védőszentjük pedig a székesegyház patrónusa. Magyarországon az egyházmegyék kialakítása a 11. század elején történt. Az István király által alapított püspökségek:

1000 körül hozta létre az esztergomi főegyházmegyét (érsekség), majd a kalocsai érsekség következett. Az erdélyi püspökség Esztergom alá rendelésére 1003 után kerülhetett sor. 1009-es keltezésű a pécsi és a veszprémi püspökségek alapítólevele. A csanádi püspökség alapítására Ajtony legyőzése, 1030 körül történhetett. A győri püspökség alapításának pontos időpontjára nincs adatunk. Feltehetőleg Bihar, Eger és Vác is István uralkodása alatt válhatott püspöki székhellyé.