Ismertető

Nem összefüggő, egységes szempontú és feldolgozottságú szociográfiai munkát ad Rab László Mélyszántás című könyvében, hanem mozaikokból, egyedi szociográfiai leírásokból, riportokból, publicisztikákból, interjúkból, a legkülönbözőbb helyszíneken felvett "látleletekből" összeállított kötetet, amelyet azonban szervesen összefog, egységes művé avat, hogy mindegyik írása a magyar falu kilencvenes évekbeli nyavalyáiról szól; a magyar mezőgazdaság hatalmas megrendüléséről, az új viszonyok hatásairól, a rendszerváltásra, kárpótlásra, tulajdonszerzésre, a téeszek felbomlására adott válaszokról tudósít. A szerző a látszólag passzív, befogadó-kérdező típusú szociográfusok közé tartozik. munkamódszere a beszéltetés. Igen sok hősét nem maga választja ki, azzal elegyedik szóba, annak megnyilvánulásait jegyzi le, aki szinte önként szól hozzá vidékjáró útjain. Nem is nagyon irányítja a beszélgetéseket, természetesen nincs prekoncepciója, nincs "munkahipotézise". Ha közbeszól, akkor tényeket mond vagy tényekre kérdez, de nem akar semmit sem "kihozni" partnereiből. A könyv így nagyon hitelesen hat, sok-sok parasztember, falusi dolgozó vallomásait gyűjti egybe - tanulság levonása, kontúros értelmezés-magyarázat nélkül. De azért rendre sorra kerülnek a legfontosabb kérdések, pontosabban a legfontosabb problémákkal (tulajdonviszonyok, termelési kedv és lehetőség, szervezeti megoldások, a munkafeltételek, a kárpótlási jegyek értéke, a földárverések, a mezőgazdasági lobbik és ellenlobbik, az export és importproblémák, a felvevői-felvásárlói piacok, az értékesítés, az életszínvonal stb.) kapcsolatos vélekedések. - A mai magyar falu kérdései, a mezőgazdaság problémái iránt érdeklődő minden olvasónak ajánlható.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk