III. A magyar kérdés szempontjai indiai–amerikai megbeszéléseknél

Az amerikai államférfiakkal való tárgyalás során rendkívül fontosnak vélem annak állandó szem előtt tartását, hogy amennyire veszélyes a Nyugat részéről való katonai fenyegetés atmoszférája, annyira fontos – éppen a magyar ellenállás és az indiai közvetítés sikeréhez –, hogy a remélhető szovjet irányzatváltozást siettető harmadik tényezőként jelen legyen a nyugati világ mind fokozódó erkölcsi és gazdasági nyomása is. Hogy ez a nyomás sem nagyobb, sem kisebb ne legyen a kelleténél, ez döntően az Egyesült Államokon múlik. Elsősorban ezt szem előtt tartva az amerikai államférfiak figyelmét a következő momentumokra kellene felhívni:

1. Fontos, hogy az Egyesült Államok az elkövetkezendő akciók során, mindaddig, amíg a közvetítésnek a legkisebb kilátása van a sikerre, ne úgy lépjen fel, mint az Észak-atlanti Szerződés vezető hatalma, hanem úgy, mint az ENSZ vezető hatalma, mint akin múlik az, hogy az ENSZ akciói erkölcsileg következetesek s esetleg szükségessé váló szankciói politikailag és gazdaságilag hatékonyak lesznek-e.

2. Fontos, hogy mindezek során mindaddig, amíg a közvetítésnek {4-186.} a legkisebb kilátása van a sikerre, ne történjék olyan, ami a Szovjetunió számára le nem nyelhető presztízssérelmet jelentene, vagy helyrehozhatatlan lépésekre indítaná.

3. A magyar kérdést veszélyes volna – amint erről fentebb I. alatt már szó volt – kelet-európai szélességű megoldások irányában kiszélesíteni akarni.

4. Fontos elkerülni azokat a látszatokat, melyek megerősítenék azt a tételt, hogy a felszabadult Magyarország nyugati ékké fog vagy akar válni a kelet-európai népek között, mert ez egyrészt újabb szovjet agresszióra adna kísértést, másrészt megnehezítené a többi kelet-európai ország liberalizálódásának folyamatát; ugyanezért kerülni kell az azonnali választás jelszavát is, mert ez csak az abszolút szovjetellenesség indulatteli atmoszférájában zajlana le.

5. Ugyanakkor biztosítani kellene az Egyesült Államokat, hogy a szocialista struktúra hangsúlyozása és a választások néhány havi elhalasztása semmiképpen sem jelenti, hogy itt a szabadságintézmények valamilyen csökkentett formájának bevezetéséről van szó, hanem annak eléréséről, hogy Magyarország bizonyos szocialisztikus intézmények és társadalmi szerkezeti elemek fenntartása és kiépítése mellett a szabadságintézmények teljességével rendelkező szabad országgá váljék, és az egész szovjet tömb számára – beleértve a Szovjetuniót is – a békés liberalizálódás mintájává és serkentőjévé lehessen (l. a nov. 6-i tervezetet).