Bevezető

Ez a kis ismertető nagy vonalakban mutatja be a világ nyelveit, és népeinek embertani leírását. A Föld életének legutolsó korszaka az emberiség elterjedésének története, azé a népmozgásé, amely által eljutottunk minden lakható zugra, olyan helyekre is, ahol szinte elképzelhetetlen nehézséget jelent a puszta fennmaradás is. Eközben a földrajzi akadályokkal szétszabdalt földfelszínen az elszigeteltségek valamint az újra és újra érkező népvándorlási hullámok, keveredések létrehozták a nyelvek, nyelvcsoportok és etnikumok sajátos mintázatát.

A nyelvészek kutatása eredményeképpen egyre több nyelvcsalád, és azokat magába foglaló nyelvtörzs létére derült fény, amelyeknél legalábbis gyanítható az azokat alkotó nyelvek közös eredete. Mindemellett még mindig nagy kérdés, hogy vajon a világ közel 6000 nyelve visszavezethető-e egyetlen ősi alapnyelvre, esetleg az ilyen nyelvi egység soha nem létezett. A nyelvek száma napjainkban rohamosan csökken, és talán nem is túlzó az előrejelzés, amely szerint egy-két évszázad múlva már csak maroknyi nagy nyelv marad fenn. Mindenesetre ez egy sajnálatos tendencia, még ha szinte elkerülhetetlennek tűnik is. Remélhetően ez az összefoglalás is hozzájárul ahhoz, hogy nagyobb figyelemmel tekintsünk a nyelvek ezernyi sokaságára.

Amíg egy nép meghatározása a nyelve által meglehetősen egyértelmű lehet, az antropológiai jellemzés már sok problémát felvet. Ma a modern genetikai kutatások fényében ugyanis már úgy látjuk (az antropológia hőskorától eltérően), hogy az emberiség sokkal egységesebb, mint azt a rassztípusok szerinti régi osztályozás sugallja. Ez azt is jelenti, hogy egy adott kisebb embercsoporton belül a genetikai különbség két tetszőlegesen kiválasztott ember között nagyobb lehet, mint két távoli csoport összehasonlítása esetén. Triviálisan fogalmazva ez azt is jelenti, hogy az eltérések "kimerülnek a bőrszínnél". Miért lehet mégis érdekes egy ilyen embertani összevetés? Talán azért is, mert általa elcsodálkozhatunk fajunk sokféleségének és egységének furcsa kettősségén. És vajon melyikünk is nem gondolkozott még el azon, amikor egy távoli országból érkezett embertársa érdekes, egzotikus vonásait tanulmányozta, hogy ez az idegen honnan is érkezhetett?

Ebben a műben a nyelvek és népek osztályozása olyan, sokszor fél vagy harmad kontinensnyi területek szerint történt, melyeken általában megállapítható bizonyos mértékű nyelvi, antropológiai, vagy kulturális egység, és méretükben, lakosaik számában is jól összevethetők egymással.