{383.} AZ IDÉZETT MŰVEK ÉS RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

Almási István: Fenomenul apocopei în cîntecele populare maghiare din Glăjărie. Revista de Etnografie şi Folclor 1969/1, 59–68.

Almási István: Népdalok a Fekete-Körös mentéről. Művelődés 1970/január.

Amades, J: Folklore de Catalunya 2. Canconer. Barcelona 1951.

Avasi Béla: A széki banda harmonizálása. Néprajzi Értesítő 1954, 25–45.

Bárdos Lajos: Magyar karácsonyi dalok a XVIII. századból. Zenei Szle 1929/I, 59–62.

Bárdos Lajos: Heptatonia secunda. Lásd Bárdos 1969, 348–464.

Bárdos Lajos: Harminc írás a zene elméletének és gyakorlatának különböző kérdéseiről. 1929–1969. Budapest 1969.

Bárdos Lajos: Alkalmazkodó ritmus. Az ének-zene tanítása XVII, 1974/3, 125–131.

Bárdos Lajos: A mazurkák népi skálái. Parlando 1978/4, 1–9.

Bartalus István: Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény, I–VII, Budapest 1873–1896.

Bartha Dénes: A jánoshidai avarkori kettős-síp. Archeologica Hungarica XIV, Budapest 1934.

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770–1800). Budapest 1935.

Bartók Béla: A magyar nép hangszerei. Ethnographia 1911, 305–310, 1912, 110–114.

Bartók Béla: A hangszeres zene folkloreja Magyarországon. Zeneközlöny 1911, 141–148, 207–213, 309–312, 1912, 601–604.

Bartók, Béla: Cântece poporale româneşti din comitatul Bihor (Ungaria). Bucureşti 1913.

Bartók, Béla: Volksmusik der Rumänen von Maramureş. München 1923 – Budapest 1966

Bartók Béla: Primitív népi hangszerek Magyarországon. Zenei Szemle 1917, 273–275.

Bartók Béla: A magyar népdal. Budapest 1924.

Bartók Béla: Magyar népi hangszerek. Zenei Lexikon II, 58–63. Budapest 1931.

Bartók Béla: Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. Budapest 1934.

Bartók Béla: Faji tisztaság a zenében. (= Race Purity in Music) Modern Music 1942 – Bartók Béla Összegyűjtött Írásai, 601–603.

Bartók, Béla: Slovenské L’udové Piesne. I. Bratislava 1959.

Bartók Béla összegyűjtött írásai, I, Közreadja Szőllősy András. Budapest 1966.

Bartók, Béla: Rumanian Folk Musik. The Hague 1967.

Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság. Népdalok. (= Sz. Nd.) Budapest,

Bartók, Béla–Albert B. Lord: Serbo-Croation Folk Songs I. New York 1951.

Bartók Béla lásd Saygun

Baud-Bovy, Samuel: La strophe de distiques rimés dans la chanson grecque. Studia Memoriae Belae Bartók Sacra. Budapest 1956, 365–383.

Baud-Bovy, S(amuel): Tragudia ton Dodékanészon. Athen 1935.

Békefi Antal: Vasi népdalok. Szombathely 1976.

Benedek András–Vargyas Lajos: Az istenesi székelyek betlehemesjátéka. Ethnographia 1943, 155–176.

{384.} Bersa, Vladoje: Zbirka narodnih popievaka (iz Dalmacije). Zagreb 1944.

Besseler, H.: Renaissance-Elemente im deutschen Lied. Studia Musicologica XI, 63–68. 1969.

Boglár, Lajos–Halmos, István: Some Music of Nambicuara Indians (Mato Grosso, Brazil). Acta Ethnographica (Sajtó alatt)

Bognár Ignác: 50 eredeti nép és magyar dal. Pest 1856.

Bonfeld, M.: Russzkie narodnüe peszni Vologodszkoj Oblaszti. (Szevero-zapadnoe Knizsnoe Izd.) 1973.

Borsai Ilona: Díszítés és variálás egy mátrai falu dalaiban. Ethnographia 1959, 270–290.

Borsai Ilona: A magyar népi gyermekmondóka. (Kézirat)

Borsai Ilona–Kovács Ágnes: Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. Budapest 1975.

Bose, Fritz: Tonale Strukturen in primitiver Musik. Jahrb. f. Musikalische Volks- und Völkerkunde. Bd. 7. New York 1973, 18–45.

Bowra, C. M.: Heldendichtung. Eine vergleichende Phänomenologie der heroischen Poesie aller Völker und Zeiten. Stuttgart. (Heroic Poetry, London 1952 fordítása)

Böhme, Franz Magnus: Deutsches Kinderlied und Kinderspiel. Leipzig 1897–1924.

Brăiloiu, Constantin: Căntece bătrâneşti din Oltenia, Muntenia, Moldova şi Bucovina. Bucureşti 1932.

Brăiloiu, Const(antin): Bocete din Oaş. Bucureşti 1938.

Brăiloiu, Constantin: A román népzene. Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Budapest 1943, 300–307.

Brăiloiu, Constantin: Le giusto syllabique. Un système rythmique populaire roumain. Annuario musical del Instituto Español de Musicologia VII, 117–158. 1952.

Brăiloiu, Constantin: Vie musicale d’un village. Recherches sur le répertoire de Drăguş (Roumanie) 1929–1932. Paris 1960.

Canteloube, J. A: Anthologie des chantes populaires français 1–4. Paris 1951.

Chevais, Maurice: Chansons populaires du Val-de-Loire (Orléans-Blois-Tours) et des pays avoisinants. Paris 1925.

C. Nagy Béla: Egy osztyák dallam magyar változata. Énekszó 1946/szept.

C. Nagy Béla: Népzenetudomány és iskolai énektanítás. Énekszó 1947/80–81, 1–7.

C. Nagy Béla: A magyar népdal eredete. Zenei Szemle 1947, 203–213.

C. Nagy Béla: Adatok a magyar népdal kialakulásához. ZTT VII, 605–688. 1959.

C. Nagy Béla: A siratódallam. Ethn 1961, 385–401.

C. Nagy Béla: Typenprobleme in der ungarischen Volksmusik. Stud. Mus. II, 225–266. 1962.

Csomasz Tóth Kálmán: Variantes des mélodies du XVIe siècle dans la musique folklorique hongroise moderne. Stud. Mus. 1964, 67–106.

Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. (= RMDT I.) Budapest 1958.

Csomasz Tóth Kálmán: A humanista metrikus dallamok Magyarországon. Budapest 1967.

Daems, Hendrik: Etnische Muziek in Belgie. (Hanglemez.) Dienst pers en publikaties Belgische Radio en Televisie.

D’Harcourt, Marguerite–D’Harcourt, Raoul: Chansons folkloriques françaises du Canada. Québec–Paris 1956.

Dincsér Oszkár: Két csíki hangszer. Mozsika és gardon. Budapest 1943.

Dobszay László: Der Weg einer sapphishen Melodie in die Volksmusik. Stud. Mus. 1971, 203–213.

Dobszay László: Comparative Research into an „Old Style” of Hungarian Folk-Music. Stud. Mus. 1973, 15–78.

Dobszay László: A sirató stílus zenetörténetünkben és népzenénkben. (Kézirat)

Domokos Mária: Die Tänze der Barkóczy-Handschrift (18. Jh.) Stud. Mus. 1975, 215–247.

{385.} Domokos Pál Péter: Egy népballada dallama. Ethn 1952, 150–160.

Domokos Pál Péter: Magyar táncdallamok a XVIII. századból. ZTT IX, 269–294. 1961.

Domokos Pál Péter: Beziehungen der Musik des 18. Jahrhunderts in Ungarn zur ungarischen Volksmusik von heute. Stud. Mus. 1964, 25–37.

Dugarov, D. Sz.: Burjatszkie narodnüe peszni. I. Peszni Hori-burjat. Ulan-ude 1964.

DVA = Deutsches Volksliedarchiv, Freiburg im Breisgau, NSZK.

Emsheimer, Ernst: Ein finno-ugrischer Flötentypus? Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Deutsche Ak. d. Wiss. zu Berlin. Veröffentlichungen der Sprachwissenschaftlichen Kommission. 5. Berlin 1965, 78–86. Magyarul: A vízimadarak népe (Szerk. Gyula J.) Budapest 1975, 107–118.

Erdélyi István: Egy eltűnt nép nyomában. A volgai bolgárok. Élet és Tudomány 1975/47.

Erdélyi Zsuzsánna: Adatok a magyar népköltészet színszimbolikájához. Ethn. 1961, 173–199, 405–429, 583–598.

Faragó József–Jagamas János: Moldvai csángó népdalok és balladák. Bukarest 1954.

Falvy Zoltán: A Linus-féle XVIII. századi táncgyűjtemény. Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai XLIV, 407–443. Budapest 1957.

Fedorov, Gavril: 146 jura – 146 peszen. Csebokszari–Moszkva 1934.

Füredi Mihály: 100 magyar népdal. Pest 1851.

Gáldi László: A finnugor népi verselés tipológiai áttekintése. It 1960, 149–173 és 302–323.

Gerd, Kuzsebaj: Udmurt kürzsanyesz. Izsevszk 1927.

Grove’s Dictionary of Music and Musicians. 5. ed. London–New York 1954.

Halmos Béla: Beszélgetés Ádám István „Icsán” széki cigányprímással. (Kézirat)

Halmos Béla: 12 csárdás. Egy tánczenei folyamat vizsgálata. Népzene és Zenetörténet IV (Sajtó alatt).

Halmos István: A zene Kérsemjénben. Budapest 1959.

Halmos István: Melody and Form in the Music of the Nambicuara Indians (Mato Grosso, Brazil). Stud. Mus. VI, 317–356. 1964.

Halmos István: Útban az önálló hangszeres formához. (Előadás „A népdal esztétikája és stilisztikája” c. szimpozionon. Sajtó alatt.)

Halmos István: lásd Boglár Lajos–Halmos István.

HFM = Hungarian Folk Music

Hornbostel, Erich M. von: Geburt und erste Kindheit der Musik. Jb. f. musikalische Volks- und Völkerkunde. 7., 9–17. 1973.

Hoerburger, Felix: Musica vulgaris. Lebensgesetze der instrumentalen Volksmusik. Erlangen 1966.

Hungarian Folk Music = HFM

Idelsohn, Abraham Zevi: Hebräisch-Orientalischer Melodienschatz. I. Gesänge der Jemenischen Juden. 1914. II. Babylonische Juden. 1932. VII. Süddeutsche Juden. 1932.

Jagamas János–Faragó József: Romániai magyar népdalok. Bukarest 1974.

Járdányi Pál: A kidei magyarság világi zenéje. Kolozsvár 1943.

Járdányi Pál: Hangnemtípusok a magyar népzenében. Zenetudományi Tanulmányok I, 1953.

Járdányi Pál: Über Anordnung von Melodien und Formanalyse in der Gregorianik. (Bemerkungen zu B. Rajeczky: Melodiarium Hungariae Medii Aevi. I. Hymni et sequentiae). Acta Ethnographica 1959, 327–337.

Járdányi Pál: Magyar népdaltípusok, I–II, Budapest 1961.

{386.} Járdányi Pál: Die Ordnung der ungarischen Volkslieder. Studia Musicologica II, 1962, 3–32.

Járdányi Pál: Bartók und die Melodieordnung. Studia Musicologica V, 1963, 435–440.

Járdányi, Pál: Experiences and results in systematizing Hungarian Folksongs. Studia Musicologica 1965, 287–292.

Kallós Zoltán: Gyimesvölgyi keservesek. Néprajzi Közlemények 1960, V/1, 3–51.

Kallós Zoltán: Balladák könyve. Bukarest 1970. Hanglemezekkel: Budapest 1973.

Kallós Zoltán: Új guzsalyam mellett. Éneklettem én, özvegyasszony Miklós Gyurkáné Szályka Rózsa hetvenhat éves koromban Klézsén, Moldvában. Bukarest 1973.

Kardos Pál: Kórusnevelés, kórushangzás. Budapest 1969.

Károly Sándor László: „Jaj nekem, szomorú életem!” (A szövegformulák főbb típusai siratóénekeinkben.) Népi Kultúra – népi társadalom IX, 307–328. 1977.

Kasz’janova, I. Ja.: Mordovszkie erzjanszkie pohoronnüe pricsitanija. Soome-ugri rahvaste..., 385–401.

Kënge Popullore Dashurie (Instituti i Folklorit) Tirana 1965.

250 Kënge Popullore Dasme. Tirana 1966.

Kerényi György: Népies dalok. Magyar népdalok és népies dalok III. Budapest 1961.

Kiss Lajos: A szlavóniai magyar népsziget népzenéje. A MTA I. Oszt. Közleményei, XIV, 269–311. 1961.

Kiss Lajos: A szlavóniai magyar virrasztóénekek zenetörténeti jelentősége. A MTA I. Oszt. Közleményei, XXII, 123–147.(1966)

Kiss Lajos: Simonffy Kálmán és a magyar népzene. A MTA I. Oszt. Közleményei, XXVI, 339–353. 1969.

Knudsen, Thorkild: Structures prémodales et pseudo-grégoriennes dans les mélodies des ballades danoises. Journal of IFMC, 1958, 4–14.

Kodály Zoltán: Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében. Emlékkönyv Balassa Józsefnek, a Magyar Nyelv szerkesztőjének 70. születésnapjára. Budapest 1934. Különnyomat: Pécs 1935.

Kodály Zoltán: Magyarság a zenében. (Mi a magyar? Szerk. Szekfü Gy. 1939.) Különnyomat: Budapest 1940.

Kodály Zoltán: Magyar zenei folklór 110 év előtt. Mindszenty Dániel és Udvardy János. Magyarságtudomány 1943, 374–379.

Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárt szerk. Vargyas Lajos. Budapest 1973. (1. kiad. 1937.) Lapszámmal erre a kiadásra utalunk, amelyben a korábbi kiadások bővítései is mind megtalálhatók.

Kodály, Zoltán: Folk Music of Hungary. 2. ed. revised and enlarged by L. Vargyas. Budapest 1971.

Kodály Zoltán–Gyulai Ágost: Arany János népdalgyűjteménye. Budapest 1952.

Konkka, U.–Gomon, A.: Karelyszkie pricsitanija. Soome-ugri rahvaste..., 323–352.

Koukaly, V.: Marij Kalük muro. Leningrád–Moszkva 1951.

Kovács Ilona–Matijevics Lajos: Gombosi népballadák. Újvidék 1975.

Kubinyi Ferenc–Vahot Imre: Magyar és Erdélyország képekben, IV, Pest 1854.

Kulysetov, Dimitrij: Vürzüm muro arsas – Peszni urzsumszkih Mari. Joskar-Ola 1971.

Lach, Robert: Gesänge russischer Kriegsgefangener Wien-Leipzig. I. Bd. Finnischugrische Völker. 1. Abt. Wotjakische, syrjänische und permiakische Gesänge. 1926. 2. Abt. Mordwinische Gesänge. 1933. 3. Abt. Tscheremissische Gesänge. 1929. 4. Abt. Tschuwaschische Gesänge. 1940.

Volksgesänge von Völkern Russlands. II. Bd, Turktatarische Völker. Kasantatarische, mischerische, westsibirisch-tatarische, turkmenische, kirgisische und tscherkessisch-tatarische Gesänge. Wien 1952. Gesänge russischer Kriegsgefangener. II. Bd. 2. Abt. Baschkirische {387.} Gy. 1953. III. Lakodalom. Szerk. Kiss Gesänge. (68. Mitteilung der Phonogrammarchivs-Kommission) Wien–Leipzig 1939.

Laforte, C.: The Interest of a Classification According to the Poetics of Oral Tradition. Előadás, Esztergom 1978. VIII. 22. Lásd még uő: Poétiques de chanson traditionnelle française. Classification de la chanson folklorique française. I. Chansons en laisse. Québec 1977*.

Lajtha László: Szépkenyerüszentmártoni gyűjtés. Budapest 1954.

Lajtha László: Széki gyűjtés. Budapest 1954.

Lajtha László: Kőrispataki gyűjtés. Budapest 1955.

Lajtha László: Sopron megyei virrasztó énekek. Budapest 1956.

Liungman, Waldemar: Traditionswanderungen Euphrat-Rhein. Helsinki 1938. FFC 118–119.

Lloyd, A. L.: Folk Song in England. London 1967.

Lükő Gábor: Havaselve és Moldva népei a X–XII. században. Ethnographia 1935, 90–105.

Lükő Gábor: A magyar lélek formái. Budapest 1942.

Lükő Gábor: A magyar népdalszövegek régi stílusa. Néprajzi Értesítő 1957, 5–48.

Madarassy László: A palóc duda. Néprajzi Értesítő 1934, 81–88.

Manga János: Népi hangszerek a Felföldön. Ethnographia 1939, 135–153.

Manga János: Vengerszkaja volünka. Folia Ethnographica 1950, 1–18.

Manga János: Nógrádi dudások. A Néprajzi Múzeum Füzetei. 12. Budapest 1950.

Manga János: Hungarian Bagpipers. Acta Ethnographica 1965, 1–97.

Makszimăv, Sz. M.: Turi csăvasszen jurriszem. Supaskar 1932.

Makszimov, Sz. M.: Csuvasszkie narodnüe peszni. Redakcija V. Beljaeva. Moszkva 1964.

Manojlovics, Koszta P.: Narodne melodije iz isztocsne Szrbije. Beograd 1953.

Maróthy János: Az európai népdal születése. Budapest 1960.

Martin György: A néptánc és népi tánczene kapcsolatai. Tánctudományi Tanulmányok 1965/66,143–195.

Martin György: A botoló nóta. Proportio-gyakorlat nyomai a magyar néptáncban és népi tánczenében. MZT 1968, 201–221.

Martin György: Néptánc kislexikon. III. Páratlan és aszimmetrikus ritmusok tánczenénkben. Táncművészeti Értesítő 2, 26–35. 1968.

Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. (Néptáncpedagógusok Kiskönyvtára.) Budapest (1970)

Martin György: The Relationship between Melodies and Dance Types in the Volume VI of Corpus Musicae Popularis Hungaricae. Stud. Mus. 1972, 93–145.

Martin György: Legényes, verbunk, lassú magyar. (Szempontok az erdélyi férfitáncok összehasonlító kutatásához.) Népi Kultúra – Népi Társadalom VII, 251–290. Budapest 1973.

Martin György: A magyar nép táncai. (Magyar Népművészet 7.) Budapest (1974).

Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága Budapest 1979.

Mátrai Gábor: Magyar népdalok egyetemes gyűjteménye. I–III. Pest 1852.

Merriam, Alan P.: The Importance of Song in the Flathead Indian Vision Quest. Ethnomusicology, IX/2, 91–99. 1965.

MGG = Musik in Geschichte und Gegenwart. Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Kassel–Basel 1945–1973.

Mikusev, A. K.–Csisztalev, P. I: Komi narodnüe peszni. Sziktüvkar. Vüp. 1. Vücsegda i Szüszala. 1966. Vüp. 2. Izsma i Pecsora. 1968. Vüp. 3. Mikusev, A. K.–Csisztalev, P. I.–Rocsev: Hrüm i Udora, Ju. G. 1971.

MNGY = Magyar Népköltési Gyűjtemény. Kiadja a Kisfaludy Társaság. IV. Sebestyén Gyula: Regösénekek. Budapest 1902. XIV. Szendrey Zsigmond–Kodály Zoltán: Nagyszalontai gyűjtés. Budapest 1924.

MNT = A Magyar Népzene Tára. Budapest. I. Gyermekjátékok. Szerk. Kerényi Gy. 1951. II. Jeles napok. Szerk. Kerényi {388.} L. 1955. IV. Párosítók. Szerk. Kerényi Gy. 1959. V. Siratók. Szerk. Kiss L. és Rajeczky B. 1966. VI. Népdaltípusok. Szerk. Járdányi P: és Olsvai I. 1973.

Morvay Péter: A pásztortánc színpadi pályafutásának kezdete. Táncművészeti Értesítő 1956, 48–58.

Morvai Péter–Pesovár Ernő (szerk.): Somogyi táncok. Budapest 1954.

Olsvai Imre: Néhány előadásbeli sajátság népzenénkben. MTA I. Oszt. Közl. 1969, 329–336.

Paksa Katalin: A szegedi duda-hagyomány. Néprajzi Közlemények XIV/3–4, 125–140. 1969.

Paksa Katalin: A „Jaj-nóták” zenei világa. (A négysoros izometrikus szerkezet lazulása és továbbfejlesztése régi dalainkban.) Népi Kultúra – Népi Társadalom IX, 277–305 1977.

Paksa Katalin: Újabb adatok a pentaton finális-váltásra. Ethn 1976, 199–204.

Paksa Katalin: László Máténé Kőműves Kelemenje. Zenetud. Dolgozatok 1979, 157–176.

Paksa Katalin: A „szögedi nemzet” zenéje. Lásd Bálint Sándor: A szögedi nemzet. (Sajtó alatt)

Paksa Katalin: Tetraton dallamok díszítményei. Népzene és zenetörténet IV. (Sajtó alatt)

Paksa Katalin: A magyar népdalok zenei ékesítése. Díszítésrendszer a „Páva dallamcsaládban”. Ethn 1980 (sajtó alatt)

Papp Géza: Über die Verbreitung des Quintwechsels. Stud. Mus. VIII, 194–195, 1966.

Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai. (= RMDT II.) Budapest 1970.

Papp János: A férfisiratókról. A Debreceni Déri Múzeum 1971. évi Évkönyve. Debrecen 1973, 333–361.

Pávai István: Népi harmóniavilág. Művelődés 1980 (Sajtó alatt)

PHÁ = Ötödfélszáz énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Sajtó alá rendezte Bartha Dénes–Kiss József. Budapest 1953.

Pinck, L.: „Verklingende Weisen”. Lothringer Volkslieder. 2. ed. Kassel é. n.

Pinon 1961 = Baucomont, J.–Guibat, F.–Lucile T.–Pinon, R.–Soupault, P.: Les comptines de langue française. Paris 1961.

Poueigh, J.: Chansons populaires des Pyrénées Françaises. I. Paris 1926.

Pt = Példatár. Lásd Kodály Zoltán: A magyar népzene. A példatárt szerk. Vargyas Lajos. (A számok a gyűjtemény sorszámai.) Budapest 1952–1973. (A számok változatlanok a különböző kiadásokban.)

Rajeczky Benjamin: Melodiarium Hungariae Medii Aevi. I. Hymni et sequentiae. Budapest 1956.

Rajeczky Benjamin: Parallelen spätgregorianischer Verziehrungen im ungarischen Volkslied. Studia Memoriae Belae Bartók Sacra, 337–348. Budapest 1956.

Rajeczky Benjamin: Adalék felvidéki lakodalmasaink dallamstílusához. Népr. Közl. II/3–4, 121–124. 1957.

Rajeczky Benjamin: Typen ungarischer Klagelieder. Deutsches Jahrb. f. Volkskunde 1957, 31–46.

Rajeczky Benjamin: Hungarian Folk Music – Magyar Népzene. (Hanglemezek) 1. LPX 1095–1098. 2. LPX 1801–1804. 3. LPX = HFM

Rajeczky Benjamin: Vorstrophische Formen in Ungarn. In: D. Stockmann–J. Steszewski: Analyse und Klassifikation von Volksmelodien, 93–99. Kraków (1973)

RMDT = Régi Magyar Dallamok Tára. I. lásd Csomasz Tóth, II. lásd Papp Géza Rimszkij-Korszakov, N. A.: Szto russzkih narodnüh peszen. 2 Moszkva–Leningrád 1951.

Rüütel, I(ngrid): Vajda rahvamuusika tüpoloogia ja stiilid – Die Typologie und die Stile der wotischen Volksmusik. In: Soome-ugri rahvaste..., 216–281.

Rüütel, L: Viisteist handi rahvaviisi Wolfgang Steinitzi pärandist. Soome-ugri rahvaste..., 478–483.

{389.} Salmen, Walter: Der fahrende Musiker im europäischen Mittelalter. Kassel 1960.

Saygun, Adnan: Béla Bartók’s Folk Music Research in Turkey. Ed. by László Vikár. Budapest 1976.

Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén. Ethn 1961, 445–461.

Sárosi Bálint: Sirató és keserves. Ethn 1963, 117–122.

Sárosi Bálint: Die ungarische Flöte. AE 1965, 141–163.

Sárosi Bálint: Die Volksmusikinstrumente Ungarns. (Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente. Serie I. Bd. 1.) Leipzig (1967)

Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Budapest 1973.

Sárosi Bálint: Instrumentale Volksmusik in Ungarn. Studia Instrumentorum Musicae Popularis IV, 115–141. Stockholm 1976.

Sebestyén Gyula: A regösök. MNGY V, Budapest 1902.

Seprődi János: Marosszéki dalgyűjtemény. Ethn 1901, 359–372.

Sharp, C. J.: English Folk Songs from Somerset. London 1905–1909.

Sharp-K = Sharp, Cecil: English Folk Songs from the Southern Appalachians. Ed. Maud Karpeles. 1–2. London–New York–Toronto 1952.

Sharp, C. J.: English Folk Songs. Some Conclusions. London 31954 (1. kiad. 1907.)

Slovenské spevy. Túrócszentmárton. I. 1880. II. 1890. III. 1899.

Sokoli, Ramadan: Folklori Muzikor Shyuiptar. Tirana 1965.

Soome-ugri rahvaste muusikapärandist. – Muzükalynoe naszledie finno-ugorszkih narodov. (Szerk.) I(ngrid) Rüütel. Tallinn 1977.

Souterliedekens. Een Nederlandsch Psalmboek van 1540... Ed. Mincoff-Marriage, E. ’s Gravenhage 1922.

Sušil, Frantisek: Moravské národní pisnĕ. 4. kiad. Praha 1951.

Szabolcsi Bence: A XVI. század magyar históriás zenéje. Budapest 1931.

Szabolcsi Bence: Osztyák hősdalok – magyar siratók melódiái. Ethn 1933, 71–75.

Szabolcsi Bence: Népvándorláskori elemek a magyar népzenében. Ethn 1934, 138–156.

Szabolcsi Bence: Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok. Ethn 1936, 233–251.

Szabolcsi Bence: Osztyák és vogul dallamok. (Újabb adatok a magyar népi siratódallam problémájához.) Ethn 1937, 340–345.

Szabolcsi Bence: Adatok a középázsiai dallamtípus elterjedéséhez. Ethn 1940, 242–248.

Szabolcsi Bence: A primitív dallamosság: a hanglejtéstől az ötfokúságig. Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, 19–31. Budapest 1943.

Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve. Budapest 1947.

Szabolcsi Bence: A XVI. század magyar tánczenéje. Népzene és történelem, 59–131, Budapest 1954.

Szendrei, Janka: Zur Frage der Verbreitung der Regös-Melodien. Stud. Mus. 1967, 33–53.

Szendrei, J(anka): Beiträge zu den musikgeschichtlichen Beziehungen des volksmusikalischen Rezitativs. Stud. Mus. 1971, 275–288.

Szendrei Janka: Recitatív típusok a magyar népzenében. Népzene és zenetörténet. II, 65–123. 1974 (I)

Szendrei Janka: „Szent István szolgái”. Egy regösmotívum német párhuzama. Ethnographia 1974 (II), 315–329.

Szendrei Janka–Dobszay László–Vargyas Lajos: Balladáink kapcsolatai a népénekkel. Ethnographia 1973, 430–461.

Szenik Ilona–Almási István–Zsizsman Ilona: A lapádi erdő alatt. Ötvennyolc magyarlapádi népdal. Bukarest 1957.

Szini Károly: A magyar nép dalai és dallamai. Pest 1865.

Sz. Nd. (=Székely népdalok) Lásd Bartók Béla–Kodály Zoltán: Erdélyi Magyarság...

Szomjas-Schiffert, György: Traditional Singing {390.} Style of the Lapps. 1973 Yearbook of the IFMC, 51–61.

Szomjas-Schiffert György: Népzenegyűjtő utam a Lappföldön. A MTA I. Oszt. Közleményei XXVI, 355–373. 1969.

Szomjas-Schiffert, Gy(örgy): Finnisch-ugrische Herkunft der ungarischen „Regös”-Gesänge. Congressus Internationalis Fenno-Ugristarum, 1960. Budapest 1963.

Sztecsenko-Kuftina, V. K.: Drevnyejsie insztrumentalynüe osznovü gruzinszkoj narodnoj muzüki. I. Flejta Pana. – Les plus anciens fondements instrumentaux de la musique populaire géorgienne. I. La flûte de Pan. Tiflis 1936.

Sztoin, Vaszil: Narodni peszni ot Timok do Vita. Szofija 1928.

Sztoin, Vaszil: Narodni peszni ot szredna szeverna B’lgarija. Szofija 1931.

Szuraev-Korolev, G. I.–Kavtaszkin, L. Sz.: Mordovszkie narodnüe peszni. Moszkva 1957.

Szuraev-Korolev, G.: Mordovszkie narodnüe peszni. Szaranszk 1969.

Tampere, H.: Eesti rahvalaule viisidega. Tallin I. 1956. II. 1960. III. 1958. IV. 1964. V. 1965.

Tanimoto, Kazuyuki: A Study on the Tonesystem of Ainu Music. Journal of Hokkaido University of Education (Section I C) Vol. 17. No. 2., 83–106. 1966 December.

Tanimoto, Kazuyuki: A Study on the Tonal System of the Giljak Folk Melodies. The Department of Music, Sapporo Branch, Hokkaido Kyoiku University. Vol. 19, No. 1.

Tanimoto, Kazuyuki–Ikegami, Jirô: Orok Songs. Bulletin of the Institute for the Study of North Eurasian Cultures, Hokkaido University 8. 1974.

Tóth István fülöpszállási kántor: Áriák és Dallok verseikkel. 1832–1843. Ki. MTA R. és u. írók 8° 63. sz. I–II. rész.

Uhrovská Zbierka z roku 1730. Fontes Musicae Slovacae Facsimile I. Martin 1974.

Vakarelszki, Hriszto: Etnografija na B’lgarija. Szofija 1974.

Vargyas Lajos: Áj falu zenei élete. Budapest 1941.

Vargyas Lajos: Kétféle végződés egy dallam változataiban. Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára, 297–299. 1943.

Vargyas Lajos: Román–magyar kapcsolatok a népzenében. Románok és magyarok, 530–584. Budapest 1944.

Vargyas Lajos: Les mélodies des jeux de noël. Folia Ethnographica 1950, 95–112.

Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa. Budapest 1952.

Vargyas Lajos: Bartók Béla délszláv népdalkiadványa. Új Zenei Szle 1952/10, 9–11.

Vargyas Lajos: Ugor réteg a magyar népzenében. Zenetudományi Tanulmányok I, 611–657. 1953. (Első, rövidebb közlése: Ugorszkij szloj v vengerszkoj narodnoj Muzüke. Acta Ethnographica 1950, 161–196.)

Vargyas Lajos: Régi népdalok Kiskunhalasról. Budapest 1954.

Vargyas Lajos: Betűrím a magyar népköltészetben. Irodalomtörténet 1955, 401–410.

Vargyas Lajos: Kollektives Schaffen in der Volksmusik. Acta Ethnographica 1955 (I), 395–418.

Vargyas Lajos: Észrevételek Szabolcsi Bence tanulmánykötetére. Ethn 1955 (II), 514–519.

Vargyas Lajos: Beszámoló a romániai néprajzi kutatásról. Ethn 1955, 556–563.

Vargyas Lajos: A duda hatása a magyar népi tánczenében. A MTA I. Oszt. Közleményei VIII, 241–291. 1956. (Németül, kevesebb verbunkos-példával: Studia Memoriae Belae Bartók Sacra, 503–540, 1956.)

Vargyas Lajos: Francia párhuzam regösénekeinkhez. Néprajzi Közlemények II/1–2, 1–10 1957. (Franciául: Stud. Mus. 1962, 367–378.)

Vargyas Lajos: Áj falu zenei anyaga. Néprajzi Közlemények I. Régi népdalok V/2 1960. II. Új népdalok. 1. rész. {391.} VI/3–4 1961. II. Új népdalok. 2. rész. VIII/1. 1963.

Vargyas Lajos: Magyar népdalok francia párhuzamai. Néprajzi Közlemények V/3–4, 3–21 1960.

Vargyas Lajos: A népdal mint műalkotás. A MTA I. Oszt. Közleményei XX, 185–193. 1963. (Angolul: Stud. Mus. 1964, 195–205.)

Vargyas Lajos: Magyar vers – magyar nyelv. Budapest 1966.

Vargyas Lajos: Siratók. (Ismertetés.) Kritika 1967, 47–49.

Vargyas Lajos: Totenklage und Vorgeschichte der Ungarn. Festschrift für Walter Wiora. Kassel–Basel–Paris–London–New York 1967, 623–627.

Vargyas Lajos: A magyar népballada és Európa. I–II, Budapest 1976.

Vargyas Lajos: Őstörténet. Magyar zenetörténet I. köt. Szerk. Rajeczky Benjamin. = Ethn 1980/1–2.

Vargyas Lajos: A regösének problémájának újabb, zenei megközelítése. Ethn 1979/2, 163–191.

Vaszilyev, V. M.: Mari muro. Kazany 1919.

Vaszilyev, M.: Mari muro. Kazany 1923.

Väisänen, O.: Vogulische und ostjakische Melodien. MSFOu LXXII. Helsinki 1937.

Väisänen, A. O.: Mordvinische Melodien. MSFOu XCII. Helsinki 1948.

Veress Sándor: Népzenei gyűjtés a moldvai csángók között. Ethn 1931, 133–143.

Vikár László: Egy új csuvas gyűjtés tanulságai. A MTA I. Oszt. Közl. XXIII, 189–199. 1966.

Vikár László: Cseremisz egymagúság. A MTA I. Oszt. Közl. XXVI, 375–385. 1969 (I)

Vikár László: Votiak Trichord Melodies. Stud. Mus. XI, 461–469. 1969.

Vikár László: Népzenegyűjtés a tatárok földjén. Ethn 1971, 262–266.

Vikár László: Archaikus finnugor dallamtípusok. Népzene és Zenetörténet II, 5–64. 1974.

Vikár László: A finnugor népek zenéje. Uráli népek. Szerk. Hajdú Péter. Budapest, 1975, 305–321.

Vikár László–Bereczki Gábor: Cheremis Folksongs. Budapest 1971.

Vikár, László–Bereczki, Gábor: Chuvash Folksongs. Budapest 1979.

Viski Károly: Hungarian Dances. Budapest 1937.

Vladükina-Bacsinszkaja, N. M.: „Bogatür’ Kedrovoe jadrüsko (pupüg-mojt)” – pesznya-szkazka manszi. Soome-ugri rahvaste..., 484–498.

Wiora, W(alter): Europäischer Volksgesang. Gemeinsame Formen in Charakteristischen Abwandlungen. Köln (1952)

Wiora, Walter: Älter als die Pentatonik. Studia Memoriae Belae Bartók Sacra, 185–208. Budapest 1956.

Wiora, Walter: Mittelalterliche Parallelen zu altungarischer Melodik. Stud. Mus. 1962, 379–399.

Zolnai László: Magyar hadizenészek a középkorban. Népzene és zenetörténet II, 125–148. 1974.

Zolnay László: A magyar muzsika régi századaiból. Budapest 1977.

Žganec, Vinko: Narodne popijevke Hrvatskog Zagorja. 1–2. Zagreb 1950–1952.

Zsartivlivi piszni rodinno-pobutovi. Uporjadkuvali: O. I. Dej, M. G. Marcsenko (tekszti), A. I. Gumenjuk (melodii). Kijev 1967.