alföldi táncok

Az Alföld tánckultúrája egységesebb, mint a Dunántúlé vagy Erdélyé. Az alföldi táncok sajátosságai a Felföld keleti felének táncaira is jellemzőek. Főként az Alföld ÉK-i peremterületein élő pásztorok és cigányok körében élnek pásztortáncok, a párbajszerű → botolók különböző típusai. A leány-karikázó az Alföldön hiányzik, helyette a → körcsárdás divatos. Az → ugrós az Alsó-Tiszavidéken gyakoribb → oláhos vagy → mars néven. A kötetlen, gazdag motívumkincsű, javarészt csapásoló motívumokból felépülő tánckezdő → verbunk az Alföldön általános volt, s az utóbbi évtizedekig főként a Felső-Tiszavidéken virágzott. Szabályozott formája kivételes (Polgár). Zenei és mozgásanyaga összefonódik a táncrendben utána következő csárdáséval. A lassú és friss → csárdás meglehetősen összeolvad. A dunántúlinál jóval gazdagabb lassú és a fent hangsúlyos friss jellemző motívumai: a kétlépéses csárdás, a félfordulós, a páros forgás, valamint a hosszabb ideig is eltartó virtuóz figurázás, → csapásolás. A párelengedés itt a → csalogatás játékos tartalma nélkül fordul elő. Gyakoriak a csárdásban a nyíltabb fogásmódok és a kiforgatások. A páros formán kívül a → hármas csárdás és a négyes csárdás (körcsárdás) is kedvelt. A csárdás tempója mérsékeltebb, mint a Dunántúlon, de gyorsabb, mint Erdélyben. Néhol a tánczene és tánctempó (→ kállai kettős), valamint a táncterminológia (a szatmári Erdőháton: csendes, csárdás, ugrós) megőrizte a régi hármas tagolódás emlékét. Az Alföld szegényesebb lakodalmi tánckészletéből az ÉK-i → osztótáncot, valamint a → dramatikus táncokat kell megemlíteni (→ Oláh leány tánca, → tréfás verbuválás). (→ még: táncdialektus) – Irod. Lugossy Emma: 39 verbunktánc (Bp., 1954); Lakodalom (III. A–B, A Magyar Népzene Tára, Bp., 1955–56); Martin György–Pesovár Ernő: Szabolcs-Szatmár megyei monografikus tánckutató munka eredményei és módszertani tapasztalatai (Ethn, 1958); Varga Gyula: Játékos dramatikus táncok Biharban (Tánctud. Tanulm., 1958); Béres András: Hortobágyi pásztortáncok (Tánctud. Tanulm., 1959–60, Bp., 1960); Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok (I–IV., Bp., 1970); Martin György: Adatok Tápé tánchagyományaihoz (Tápé története és néprajza, Tápé, 1971).