énekes gyermekjáték, énekes táncos gyermekjáték, énekes játék, dalos játék

a kötött formájú több személyes → gyermekjátékok leggazdagabb csoportja. Főként gyermek- és serdülő leányok (4–10–16 évesek) énekes, ritmikus mozgással kísért, térformát alakító játéka. Falvainkban és városainkban egyaránt kedveltek voltak a két háború közti időkig, azóta az óvodai és iskolai közösségekből fokozatosan kezdtek kiszorulni. A játékosok maguk énekelnek s az ének ritmusát mozgással kísérik az egyszerű lépéstől a tánclépésformákig, meghatározott alakzatban, térformában. A szöveg és a mozgás bizonyos cselekményt fejez ki (bár nagyon halványan), esetleg dramatikus formában, amely a csattanóban válik tulajdonképpen játékká (pl. párválasztás, a játékos elvitele stb.). Az énekes gyermekjáték dallama nagyrészt az emberiség dalkincsének legegyszerűbb, legrégibb rétegéhez tartozik. A mozgás térformái (kör, sor) szintén a legegyszerűbbek, jóformán világszerte egyformák. A szövegek töredékesek, összefüggésteleneknek látszanak, bár van bizonyos tartalmi egységük. Eredetüket tekintve: a szövegtöredékekből a felnőttek szokásformáira következtethetünk vissza. Így pl. lakodalmi szokások, → leánykérés, a hídon való átkelés, vámszedés stb. emléke él az énekes gyermekjátékokban. A szokásokon kívül ősvallási elemek, → ráolvasások nyomai, → történeti énekek, balladák stb. töredékei találhatók az énekes gyermekjátékokban. – Az énekes gyermekjáték rendszerezése: Dallamból, szövegből, térformát alkotó mozgásból, színjátékszerű cselekményből tevődnek össze az énekes gyermekjátékok. Mindezek önállóan is variálódnak (leginkább a szöveg, legkevésbé a térforma), és egymáshoz való kapcsolódásuk is változó. Pl. ugyanazt a „Fehér liliomszál” kezdetű szöveget különböző dallamokkal, változó térformákban játsszák. Ezért nem lehetséges az énekes gyermekjátékok egynemű rendszerezése. A legáttekinthetőbb a térforma szerinti rendszerezés, amely figyelembe veszi a térformákat kialakító mozgástípust is: I. → Körjátékok: 1. → Egyszerű körjáték: a) Kiforduló: Lánc, lánc eszterlánc vagy Kis kacsa fürdik, b) guggoló: Ég a gyertya, ég, c) tapsoló: Egy kis várat kerítettem, d) szűkülő-táguló kör: A kállói szőlőbe. – 2. → Táncos körjáték: a) párcserélő: Haj szénája, szénája, Héla, héla, héluska, b) páros kör: Hajlik a meggyfa, c) páratlanul maradó: Hatan vannak a mi ludaink. – 3. → Fogyó-gyarapodó körjáték: a) kerülő: Erzsébet asszony, Méz, méz, méz, Boldogasszony, b) szoknyafogó: Itt ül egy kis kosárba, c) válogató: Járok egyedül. – 4. → Váltó körjáték: a) utánzó (imitáló): Fehér liliomszál, b) kiváltó: Mély kútba tekintek, Elvesztettem zsebkendőmet, c) kitaláló: Hej koszorú. – 5. → Kergető körjáték: a) kendőelejtő: Tüzet viszek, b) ütögető: Ne nézz hátra, jön a farkas, c) behunyt szemű: Lipim-lopom a szőlőt, d) harmadikat kergető: Sickiri, e) bujkáló: Künn a bárány, benn a farkas. – II. → Sorjátékok: 1. → Vonulás a) egyenes irányú, b) szabálytalan irányú kanyargás, c) kanyargás kijelölt pontok körül, d) vonulás arcsorban: Hej, Pilike táncolj! – 2. → Bújós játék: a) bújós játék: Mért küldött az úrasszony?, b) kapusjáték: János úr készül, c) hidasjáték: Itthon vagy-e hidasmester?. – 3. → Fogyó-gyarapodó sor: Ninive, Ninive. – III. → Páros játékok: 1. Forgás: Kocsi-kocsi komámasszony. – 2. Szökdelés: Szép a szőlő. – 3. → Tapsos játék: Kovács pengeti a vasat. – Az énekes gyermekjátékok dallamainak teljes rendszerezését és a hozzájuk kapcsolódó játékok legkorszerűbb formai elemzését Kerényi György végezte el A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok kötetben. A játéktípusok rendszerezése első ilyen kísérlet a világirodalomban. – Irod. Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Bp., 1891); Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Bp., 1940); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953); Bakos József–Kerényi Gyula: Útmutató a népi énekestáncos gyermekjátékok gyűjtéséhez (Bp., 1953); Igaz Mária–Borsai Ilona: Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink (Bp., 1955); Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Lajos Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez (Miskolc, 1968).

Körtáncos gyermekjáték (Méra, v. Kolozs m.)

Körtáncos gyermekjáték (Méra, v. Kolozs m.)

Lánykörtánc. Szombat este, vasárnap délután „ablak alá menünk” mondókával (Galgamácsa, Pest m., 1939)

Lánykörtánc. Szombat este, vasárnap délután „ablak alá menünk” mondókával (Galgamácsa, Pest m., 1939)