enyhely

földre állított, két karóval feltámasztott, összekorcolt, kb. 2–3 m magas és széles falazat. A hordozható és fordítható enyhely a pásztor felszerelési tárgyainak nyújt a nap és az eső ellen védelmet. Használata és funkciója megegyezik a → szárnyékéval; a Hortobágy vidékén melléje állítva, már mint egyszerű kunyhó, újabban baromfiólként is előfordul. Az enyhely a Felső-Tiszántúlon és a Kiskunságban bukkan fel néhány helyen. Nevezik ekhónak is. – Irod. Györffy István: Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Bp.–Karcag 1927).