aratósztrájk

az → aratómunkások érdekvédelmi, gazdasági harcainak egyik fő (a munkásoktól átvett) fegyvere, az aratási munka félbeszakítása. Az → agrármozgalmak idején, a téli kényszerpihenők alatt kötött előnytelen aratási szerződések megváltoztatását vagy más bérkövetelést igyekeztek vele kicsikarni. Főként a századforduló évtizedeiben éltek vele; fontosabbak az 1897. és 1903. évi alföldi, 1905. évi dunántúli, 1906. évi országos aratósztrájkok, a későbbi időből pedig az 1937-es viharsarki bérmozgalmak. A felsorolt aratósztrájkok legfeljebb helyi engedményeket tudtak kicsikarni, a hírhedt 1898-as ún. rabszolgatörvény megtiltotta az aratósztrájkokat, szigorú büntetést helyezett kilátásba; ezt a két háború között még súlyosabb rendeletekkel egészítették ki. (→ még: agrárpártok, → sztrájkdal) – Irod. Mérey Klára: A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905–1907-ben (Bp., 1956); Földmunkás és szegényparaszt mozgalmak Magyarországon, 1848–1948 (szerk. Pölöskei Ferenc–Szakács Kálmán, I–II., Bp., 1962).