három jó tanács, a

didaktikus → novellamese. Cselekménye: fiatalember feleségét (másállapotban vagy apró gyermekkel) magára hagyja és hazájától távol szolgálatot vállal. 20 évig (hosszú ideig) szolgál (katonáskodik). Szolgálati ideje leteltével gazdája (feljebbvalója) megkérdezi, hogy mit kíván inkább, bérét-e vagy három jó tanácsot. A hős az utóbbit választja, mire a gazda egy kalácsot ad neki azzal a meghagyással, hogy csak otthon szegje meg (mikor a legboldogabb), és három jó tanáccsal látja el: a) a járt utat a járatlanért el ne hagyd (Dugonics: Magyar példabeszédek II., 148.; Thompson, Motif-Index J21. 5.); b) ahol háborúságot találsz a hitvestársak között (öreg kocsmárost, fiatal kocsmárosnét: Thompson, Motif-Index J21. 3.; nem szívesen látott vendég vagy; nem az ember kínálja a szállást stb.), meg ne hálj; c) az esti haragot tedd el reggelre: Thompson, Motif-Index J21. 2. (További tanácsok: Akit az úton érsz, vagy hagyd el, vagy maradj el tőle; Ki mit szeret, szép az annak; Kinek mije van, azt ne tagadja; Feleséged ne engedd egyedül mulatságba; Saját jószágod ne bízd más kezére: Thompson, Motif-Index J21. 10. ill. J21. 22.) Az ember útra kel. Útitársai csalják, hogy ne menjen a hosszas országúton, hanem egy rövidebb ösvényen az erdőn keresztül. Rablók támadják meg (és meg is ölik) őket. Társával egy gazdag ember házánál készül megszállni, mikor perlekedésüket meghallja, a szomszédban (az istállóban) tölti az éjszakát. Reggelre a gazdát holtan találják, a felesége és annak kedvese ölték meg, s az idegen utasra fogják. Már-már felakasztják, mikor a hős megjelenik a gyilkos ruhájából kivágott darabbal, és bebizonyítja, hogy nem ő volt a tettes. Hazatérve feleségét (két) csinos fiatalember társaságában találja, akit (akiket) meg is csókol. Már-már lelövi őket, mikor eszébe jut a tanács, átmegy a szomszédba, s ott megtudja, hogy a fiatalember(ek) tulajdon fia(i). Másnap lesz az esküvő, felszentelés stb., annak örvendezik az anyjuk. Reggel felfedi magát családja előtt, együtt megvágják a kalácsot, s abból aranyak hullanak ki (AaTh 910B). – Az egész magyar nyelvterületről 14 változatát ismerjük, ebből 9 a Székelyföldről való. A szövegek egyöntetűsége irodalmi forrásra enged következtetni, ez azonban eddig nem került elő. Mindössze 2 változat képviseli nálunk a másik redakciót: a haldokló apa tanácsai: a) árvát ne nevelj, b) titkodat ne áruld el még a feleségednek se. Az ember gyilkosság gyanújába keveredik. Felesége feljelenti, nevelt fia vállalja a hóhér szerepét (AaTh 911*). A közkedvelt → Gesta Romanorum a mesének egy másik redakcióját tartalmazza. A típus és redakciói egész Európában ismertek, feltehetően keleti eredetűek. – Irod. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (I–III., Pécs, 1940); Boratav, P. N.–Eberhard, W.: Typen türkischer Volksmärchen (Wiesbaden, 1953); Dégh Linda: Kakasdi népmesék (I., UMNGy, VIII., Bp., 1955); Hunyady András: Erővel is, ésszel is. Zselyki és décsei népmesék (Bukarest, 1956); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Erdész Sándor–Halmos István–Kovács Ágnes: Ruszkovics István meséi (MNKF, 4. Bp., 1968).